– Egész nyáron arról lehetett olvasni a médiában, hogy fennakadások vannak a légi közlekedésben – nagyon hosszú késéseket tapasztaltak az utazók. Elképesztő történeteket lehetett olvasni, hogy hány órát késett egy-egy járat, és nemegyszer előfordult, hogy gyakorlatilag a reptéren kellett éjszakáznia több száz embernek. A késések miatt nem jutottak időben haza, és a járatukra elcsigázottan várakozva nem kaptak ételt és semmilyen felvilágosítást – kezdett bele a problémák felsorolásába Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója, aki maga is megtapasztalta, hogy milyen kiszolgáltatottnak lenni a fapados légitársaságok működési mechanizmusának.
– Az ember, amikor olvassa ezeket a történeteket, azt hiszi: ez vele nem történhet meg.
Pár hete velem is megtörtént, a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy milyen az, amikor gyakorlatilag egy fapados légitársaság bármit megtehet az emberrel, aki pedig tehetetlenül szemléli az eseményeket.
Azért indítottam el ezt a felhívást, mert egyfelől elképesztő igazságtalannak tartom a légitársaságok hozzáállását, másfelől pedig szeretnék segíteni a többi pórul járt több ezer utasnak, akik nyáron hasonló tortúrát éltek meg, mint én: gyakorlatilag tönkrement a nyaralásuk vagy nem értek időben haza a szeretteikhez, a munkájukhoz – mondta el a civil kezdeményezés elindítója, aki felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja ezt a kialakult helyzetet.
Király Nóra létrehozott egy olyan online felületet, ahol várja a károsultak jelentkezését abból a célból, hogy a törvényalkotók is szembesüljenek azzal, mennyi károsultat érint ez itthon, akiket kártérítés nélkül hagytak a légitársaságok.
– Sajnos a tapasztalat az, hogy lehetetlen őket elérni, nincs e-mail-cím, se telefonszám hozzájuk. Csak chatbotok vannak, amelyekre gyakorlatilag órákat kell várni az embereknek, de általában válasz nélkül maradnak. Az én esetemben például felajánlotta a Ryanair, hogy foglaljak át egy másik gépre – „ingyenesen”. Igen ám, csak nem volt másik gép. Szombaton jöttem volna haza, de a legközelebbi elérhető gép, amit ingyenesen átfoglalt volna nekem a társaság, az csütörtökön lett volna.
Mit csinál az ember öt napig egy idegen országban, ahol fizetnie kell a szállását, az étkezését? Ahelyett, hogy időben hazajutna, hiszen nem véletlen akkor utazna haza, amikorra megvette a jegyét
– osztotta meg személyes kálváriáját Király Nóra, aki szerint időnként persze előfordulhatnak késések. Viszont a nyári tapasztalatok alapján a késések sok esetben a légitársaság hibájából, szervezetlenségéből és pénzéhségéből adódott.
– Személyes beszélgetések és utánaolvasás alapján arra jutottam, hogy sok esetben túlfoglalják a gépeket, holott előre tudni lehetett, hogy a nyári idősávokban sok utasra számíthatnak. Inkább ráhagyással kellene részükről számolni, de ők nyilván a profitra mennek, minél több jegyet el akarnak adni. Azt szeretném elérni a fogyasztóvédelmi hatóságoknál, illetve a kormánynál – amely szintén partner ebben –, hogy nagyon súlyos kártérítést kelljen fizetnie a légitársaságoknak az ilyen esetekben.
Igenis, bele kell szorítani a fapados légitársaságokat abba, hogy ennyire ne centizzék ki az utazásra ráfordított időt. Lehet, hogy így kevesebb profitjuk lesz, de nem fog több ezer utas pórul járni, és a társaságok nem teszik tönkre a nyaralásukat vagy éppen a hazaútjukat
– emlékeztetett a Ficsak alapítója, aki sokszor áll jó ügyek mellé, képviselve a családok érdekeit, és van, hogy célt is ér.
– Megkerestem Nagy Márton miniszter urat ebben a fontos fogyasztóvédelmi kérdésben, és kiderült: nyitott kapukat döngetek, már el is kezdték a nyári esetek átfogó kivizsgálását. Azt gondolom, kell a civil erő ahhoz, hogy eredményt érjünk el. A mindennapi életben, ahogy egy megbeszélésről vagy éppen színházból sem késik el az ember, mindenki törekszik arra, hogy pontos legyen. Azt gondolom, hogy a légitársaságoknak is kutya kötelességük ezt betartani, és megengedhetetlen, hogy 15-20 órákat késsen egy repülőgép, az meg végképp elfogadhatatlan, hogy egyik pillanatról a másikra töröljenek egy járatot, és cserben hagyjanak az éjszaka közepén több száz utast – húzta alá Király Nóra.
Egyes platformokon a légitársaságok késéseit politikai hangulatkeltésre használták fel a hangadók, akik a kormányt hibáztatták, mert szerintük a magyar állam nem tudja jól üzemeltetni a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret.
Király Nóra szerint erről szó sincs, hiszen a repülőtér csak bizonyos szolgáltatásokat biztosít a légitársaságoknak. A Budapest Airportnak nincs jogosultsága beleszólni egy légitársaság menetrendjébe, csak előre felajánlja a lehetséges fel- és leszállási időpontokat, amit aztán befoglalhatnak.
– A repülőtér eladja a szolgáltatást, eladja a felszállási időt, a parkolóhelyet, biztosítja a kiszolgáló személyzetet, ha szükséges. Bizonyos hangok összemossák a dolgokat, próbálják a kormányt, az államot rossz színben feltüntetni, de itt egyáltalán nem erről van szó. A késések, járattörlések egyértelműen a légitársaságok felelőssége. Az utas általában nem a reptértől vásárolja a repülőjegyet, hanem az adott légitársaságtól – zárta a beszélgetést Király Nóra.
