A magyar büntetőjog egyértelmű kritériumokat határoz meg a zaklatásra, így Magyar Péter védekezése, a kulturális különbségekre és az áldozat szubjektív megítélésére hivatkozás, rendkívül gyengének tekinthető a diszkóbotránnyal kapcsolatban. Ha Magyar Péter elveszítené a mentelmi jogát, akkor a büntetőeljárás folytatódhat, és elkerülhetetlenné válik a felelősségre vonás. Azonban nem fog lemondani a mentelmi jogáról – mondta ifj. Lomnici Zoltán az Origónak.
Magyar Péter olyan érvekkel védte magát egy tárgyaláson, hogy a Dél-Amerikában a tangó nevezetű tánc sokak számára itt, Európában erotikusnak számít, és lehet, hogy még zaklatónak is, ezzel elbagatellizálva a zaklatás tényét.
Ezzel kapcsolatban a Századvég tudományos igazgatója elmondta, hogy
a magyar jogrendszerben a zaklatás fogalma objektív jogi normákon alapul, nem függhet kulturális eltérésektől.
Az elkövetők sokszor azzal védekeznek, hogy az áldozat nem zaklatásnak élte meg közeledésüket. Azonban a zaklatás bűncselekménye szempontjából lényegtelen hogy a zaklatott miként éli meg az esetet, mivel az elkövető a zaklató magatartásával már elkövette a bűncselekményt – jelezte.
A tudományos igazgató a mentelmi joggal kapcsolatban elmondta, hogy a mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem azt garantálja, hogy a képviselő szabadon gyakorolhassa megbízatását, és ne legyenek kitéve önkényes politikai zaklatásnak.
– Azonban a joggal való visszaélés tilalma mint általános jogelv a mentelmi jogra, illetve a brüsszeli politikusokra is vonatkozik, így Magyar Péterre is
– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Hozzátette: bár az európai parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére elméletileg van lehetőség a gyakorlat azt mutatja, hogy a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak és Magyar Péter feltehetően ismeri ezt a brüsszeli gyakorlatot.
– Ugyanakkor a közszereplők felelőssége mindig sokkal nagyobb, és fokozottan kell tűrnie a személyes és a politikai viselkedését érintő társadalmi, így a sajtóban megjelenő kritikákat is. Magyar Péter azonban ezt az elvárást magára tekintve nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek – jelezte.
– Egy 2024. február 2-án a francia Le Monde-ban közölt átfogó vizsgálati eredmény szerint már minden negyedik EP-képviselő személyesen érintett bírósági ügyekben vagy valamilyen büntetőjogi vonatkozású botrányban. Tehát az EP-választások előtt az akkor hivatalban lévő EP-képviselők jelentős hányada összefüggésbe hozható volt szabálysértések vagy akár bűncselekmények elkövetésével, ideértve például a korrupciót, a sikkasztást vagy a zaklatást – ismertette a tudományos igazgató.
