Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy minden második hallgató a nemzetgazdaság szempontjából fontos képzési területen tanul. Az egyetemek erősödtek, és olyan képzésekre tudják vonzani a diákokat, amelyek később mind a hallgatók karrierje, mind a gazdaság szempontjából relevánsak – tette hozzá.
Kiemelte, hogy
a múlt évhez képest a pedagógusképzés „ezüstérmes” lett, mintegy 15 ezren kezdik meg tanulmányaikat ezen a területen.
Két év alatt megduplázták a pedagógusképzésben részt vevők számát, a műszaki, természettudományos és informatikai tanárképzéseken idén kétezren kezdik meg tanulmányaikat – ismertette az államtitkár.
Beszélt arról is, hogy a mesterképzés szabályainak megváltoztatásával az intézményeknek nagyobb lehetőséget adtak, így e képzések jobban tudnak reagálni a munkaerőpiaci igényekre.
Elmondta, hogy
elindították az úgynevezett rövid ciklusú tanárképzéseket, aminek lényege, hogy az alapszakos diplomával rendelkező fiatalok tanári módszertant és gyakorlati képzést kapva másfél-két év múlva tanárként tudnak elhelyezkedni.
Ez a képzési forma is sikeres – mondta –, idén itt négyezren kezdik meg tanulmányaikat.
Elmondta azt is, hogy a szeptemberben induló képzések pótfelvételi eljárására több mint 17 ezren jelentkeztek, és több mint 10 700 hallgató felvételt is nyert, közülük nagyjából 3700-an állami képzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat.
Az államtitkár kitért a közoktatásban bevezetett, a mobiltelefon-használatot tiltó rendelkezésre. Elmondta, hogy az oktatási célú használatot a rendelet továbbra is engedi.
Példaként a szakképzést hozta fel, ahol „nem tudnak ellépni a digitalizációtól”. Az elmúlt években 700 tananyagot digitalizáltak, ebből kétszáz közismereti és ötszáz szakmai tárgy, valamint a számonkérésben is nyitottak a digitalizációra.
Ugyanakkor hozzátette, hogy
az órai mobilhasználat elvonja a diákok figyelmét, ezért születtek már korábban is kezdeményezések arra vonatkozóan, hogy korlátozzák az okoseszközök nem órai célú használatát.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Varga-Bajusz Veronika arról beszélt, a felvételi számok azt mutatják, hogy a felsőoktatási modellváltással az egyetemek, főiskolák erősebbek, versenyképesebbek lettek, jobbak a tudományos teljesítmények.
A versenyképességet jelzi az is, hogy míg öt éve hét, idén már tizenkét egyetem szerepel a világ „top öt százalékában”.
Hozzátette, hogy egyre több külföldi hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, idén 43 ezer, ez mind hozzájárul ahhoz, hogy „nemzetközi térben” is erősödjenek a magyar egyetemek.
Varga-Bajusz Veronika kitért arra, hogy a vidéki felsőoktatási intézmények is megerősödtek, mára minden második hallgató vidéki intézményben kezdi meg tanulmányait.
A mérleg kicsit át is billent a vidéki egyetemek javára
– jegyezte meg.
Ennek oka – tette hozzá az államtitkár –, hogy a nem fővárosi egyetemek elkezdtek jobban együttműködni a térségi gazdaság szereplőivel, és olyan képzéseket tudnak nyújtani, amelyekkel jó karrierlehetőséget kínálnak.
