Újabb nemzeti konzultáció indulhat – ezekben a kérdésekben

Kocsis Máté, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője jelentette be a hírt.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Ha Magyarország semleges gazdaságpolitikát folytat, akkor az uniós átlag felett növekedhet a gazdaság. Ez jó alapot ad a kormánynak arra, hogy emelje a béreket, beindítsa a vállalkozásokat és új lakhatási intézkedéseket vezessen be – fogalmazott Kocsis Máté a közösségi oldalán. 

Nemzeti konzultációt javasol a kormánynak a Fidesz, melynek témái között a gazdasági semlegesség, a kis- és középvállalkozások támogatása, a béremelés, a munkáshitel, a lakhatás és a családtámogatások szerepelnének – közölte a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfőn.

Kocsis Máté a Fidesz–KDNP kétnapos, kihelyezett esztergomi frakcióülésének szünetében ismertette: a megbeszélés központi témája a gazdaság. A frakció egységes abban, hogy a Covid és a háború óta megváltozott gazdasági helyzetben új eszközökre, új gazdasági megoldásokra van szükség ahhoz, hogy az ország újra sikeres lehessen – tette hozzá.

Jelen pillanatban Magyarország gazdasági kilátásai jók, és ez jó alapot ad a gazdaság további erősödését és az emberek gyarapodását szolgáló intézkedések bevezetéséhez

– mondta.

Ugyanakkor 

rossz hír, hogy ezzel párhuzamosan az európai vezetés tulajdonképpen egy kereskedelmi hidegháborút vív, elzárkózva a keleti világ gazdaságaitól és kereskedelmétől.

– fogalmazott Kocsis Máté, majd hozzátette: 

Magyarország semlegességét ezzel szemben nem az elzárkózás, hanem a nyitottság szolgálja a Kelet és a Nyugat irányába egyaránt. Magyarországnak sem a Nyugattal, sem a Kelettel nem szabad megszakítania a kapcsolatait, ez fogja garantálni az ország erősödését.

A Fidesz úgy gondolja – folytatta a frakcióvezető –, hogy ez a jó irány, de mivel ezek húsba vágó kérdések, amelyekben mindig kikérik az emberek véleményét, nemzeti konzultációt javasolnak a kormánynak.

Kocsis Máté ismertette: először is meg kell kérdezni az embereket, hogy a brüsszeli vezetés által képviselt gazdasági elzárkózással értenek-e egyet, vagy azzal, hogy „nyissunk mind a keleti, mind a nyugati kereskedelmi és gazdasági irányba”.

Reális cél az egymilliós átlagbér 

Meg kell kérdezni továbbá az embereket a kis- és középvállalkozások támogatásáról, a kormány kiemelt céljáról, hogy tőkejuttatásokkal és új eszközökkel segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat. Ugyancsak meg kell kérdezni az embereket a béremelésről, amihez új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal, és el kell kezdeni „minden eszközzel dolgozni” azért, hogy a minimálbér belátható időn belül 400 ezer forint legyen, az átlagbér pedig elérje az egymillió forintot. Megjegyezte: lehet, hogy ez sokak számára elérhetetlennek látszik, de teljesen reális cél. 

A munkáshitelről is megkérdezik az embereket

Jelezte, szeretnék megkérdezni az embereket a munkáshitelről is, arról, hogy szabadon felhasználható, kamatmentes hitelt kapjanak azok a fiatalok, akik munkát vállalnak. Ugyancsak szerepelne a nemzeti konzultáció kérdései között a lakhatás kérdése. Hozzátette: a kormány elérhető árú új lakóhelyeket, például kollégiumokat hozna létre, illetve nagyon kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelekkel szeretné segíteni a fiatalok első lakáshoz jutását. Lesz kérdés a családtámogatásról is – mondta Kocsis Máté –, ami a magyar belpolitikában vitás kérdés, hiszen nemcsak a magyar jobb és baloldal, hanem a magyar kormány és az Európai Bizottság véleménye sem egyezik ebben a kérdésben. Megjegyezte: a kormány a családi adókedvezmény megduplázásával segítené a magyar családokat, de „akár több családtámogató eszköz bevonása is szóba kerülhet”. 

Brüsszelből aligha várható tapsvihar

Kocsis Máté kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy a kormány az e heti ülésén megfontolja a frakció javaslatát a nemzeti konzultációról. Azt is mondta, a nemzeti konzultációra elsősorban a várható viták miatt van szükség. „Kell egy stabil álláspont az emberek részéről”, mert ezeket az intézkedéseket Brüsszelben „nem fogadja majd tapsvihar”. Ráadásul a célul kitűzött bérek elérése a munkáltatók számára is célkitűzéseket és terheket jelent, ezért nagyon fontos, hogy az emberek elmondják a véleményüket ebben az ügyben – mondta Kocsis Máté.

 

Nagy egyetértés a legutóbbi konzultáció során

A mostani lesz a tizennegyedik nemzeti konzultáció, a legutóbbi alkalommal pedig tavaly ősszel kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. Akkor elsősorban gazdasági témák szerepeltek a konzultációban, így például szó esett a kamatstop és a rezsicsökkentés fenntartásáról is. Emellett az ország és a magyar társadalom biztonságát befolyásoló kérdések is szóba kerültek, mint Ukrajna EU-tagsága vagy az Ukrajnának nyújtott uniós pénzek ügye. 

Ezeken kívül szó esett a gyermekvédelemről és a magyar politikai életben tapasztalható külföldi beavatkozási kísérletekről is. A kérdések között szerepelt a rezsicsökkentés, de a kérdőíven arról is véleményt mondhattak a magyarok, hogy elutasítják-e a migránsgettók létrehozását vagy elfogadják a brüsszeli migrációs terveket. 

A konzultációt több mint másfél millióan töltötték ki, az eredmények alapján a magyar emberek kiálltak a hazájuk szuverenitása mellett, és elsöprő többségük mondott nemet arra, hogy az életüket alapvetően befolyásoló kérdésekben mások döntsenek helyettük. 

Nagy egyetértés mutatkozott a magyarok között a konzultáció kérdéseire adott válaszokban, hiszen a legrosszabb egyetértési arány 97,72 százalék volt, de például a migránsgettók kérdésében 99,33 százalékos véleményegyezés volt kimutatható.

Fontos kérdésekről mondhattak véleményt a magyarok

Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként 2022 őszén bevezetett brüsszeli szankciókról kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. A tájékoztatás szerint a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat. A konzultációban 1,389 millióan vettek részt. A 2021 nyarán meghirdetett konzultációban a gazdasági témák, a minimálbér, a családi adó-visszatérítés és a hitelmoratórium mellett a migrációval és a hazai vakcinagyártással kapcsolatos kérdések is helyet kaptak. Ezen a konzultáción közel másfél millióan vettek részt, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormány álláspontját. A tizedik nemzeti konzultáció 2021 februárjában volt és formabontónak számított, mivel a pandémia miatt teljesen online zajlott és a járványt követő újraindításról szólt. 

Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. 

Ekkor az 1,254 millió válaszadó kilencven százaléka támogatta a bevándorlási szabályok szigorítását. Ugyanakkor volt már nemzeti konzultáció a családok védelméről is. A 2018 novemberében indított konzultáció kérdőíveit 1,382 millióan küldték vissza, az eredmények alapján pedig a magyar emberek erős felhatalmazást adtak a kormánynak arra, hogy tovább bővítse a családtámogatási rendszert. A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor a 2005-ös országértékelő beszédében használta először, ami után létrejött a Nemzeti Konzultációs Testület. Egy országjárás során mintegy hétszáz településre látogattak el a testület tagjai, amelynek során 1,6 millió ember véleményét ismerhették meg személyesen, telefonon vagy levelek útján.

Borítókép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (Fotó: MTI/Kovács Tamás)