– Világosan látszik az ’56-os forradalom azon tanulsága, hogy a magyarság akkor kerül bajba, ha a szuverenitása sérül – mutatott rá lapunknak Szerencsés Károly. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE ) Nemeskürty István Tanárképző Kar Történelem és Társadalom Tanszékének vezetője emlékeztetett: a XX. században Magyarország rossz alkukat kötött, rossz szövetségekbe kényszerült, amelyek végzetes háborúba sodorták az országot.
„Senkinek nem lenne szabad csodálkoznia, hogy mi még egy újabb, egy nagy háborúba semmiképpen sem akarunk belesodródni, mert ez valóban végzetes lehet”
– hangsúlyozta.
Szerencsés Károly szerint az ’56-os eseményeknek alapvető hatása van a magyarság mai nemzettudatára, ugyanis a forradalom alappillére kettős volt. Kifejtette: az egyik az a nemzeti függetlenség gondolata, a másik pedig a szabadság kérdése. Rámutatott: a magyarságnak ma is ez a két legfontosabb törekvése, ugyanis ezek együttesen teszik lehetővé azt, hogy Magyarország boldoguljon a XXI. században.
„A forradalom másik fontos alapüzenete még, hogy meg kell próbálni olyan célokat is kitűzni és megvalósítani, amelyek az első pillanatban lehetetlennek látszanak, mert túl nagyok az ellenerők. Ragaszkodni kell a céljainkhoz, meg kell próbálni megvalósítani, mert az ’56-os forradalom azt is bizonyítja, hogy akár a bukás is hozzájárulhat a nemzetnek a későbbi boldogulásához”
– magyarázta. Szerinte hiába verték le az ’56-os forradalmat külső erők, a magyar nemzetet megerősítette és három évtized után végül sikerült kivívni azokat a célokat, amelyeket akkor elég világosan és határozottan megfogalmaztak.
A forradalmat nem lehet kisajátítani
Szerencsés Károly kitért arra is, hogy egyes baloldali politikusok megpróbálják az 1956-os forradalmat és annak jelképeit kisajátítani. – Október 23-án ünnepelni kell, ezért az egy nagyon szerencsétlen dolog, amikor ezek a szereplők még az áldozatokat is a saját pártpolitikai céljaik alátámasztására használják – magyarázta, majd rámutatott:
ezeknek csak ártó szándékuk van, mert a forradalomnak a tisztaságát próbálják aprópénzre váltani.
Emlékeztetett: a forradalom alapvetően nemzeti érzelmű volt és a demokráciáért zajlott. – Lehetséges, hogy ehhez szocialista világnézetű emberek is tudtak csatlakozni, de az egész eseménysorozat célja az egyértelműen attól a kommunista zsákutcától való kihátrálás volt, ami Magyarországon megvalósult a forradalom előtt, és után is.
„Nem lehet valaki Kádár Jánosnak és Nagy Imrének is a híve egyszerre, hiába baloldali”
– szögezte le.
A tanszékvezető szerint a tanároknak és a szülőknek kiemelt szerepük van abban, hogy személyes ügye legyen a ma élő ifjúságnak a nemzeti függetlenség, és a szabadság iránti elkötelezettség. Emlékeztetett: egész generációk az ’56-os forradalmat személyes ügyként élték, és élik meg a mai napig. A forradalomnak a hatása ott volt egészen a Kádár-rendszer bukásáig, hiszen a hatalomnak hazudnia kellett a forradalomról.
„A fiataloknak is értéknek kell tekinteniük a magyarság létét, kultúráját és értéknek kell tekinteni azt a szabadságot, amit ’56 szellemében kivívott a magyarság a XX. század végén”
– jelentette ki, majd megjegyezte: „ha megtörténik, akkor tovább él a forradalom, és nem valami nyűgként csimpaszkodik ránk, hanem állandóan építi a nemzeti identitásunkat”.
