Egymilliárd forintból mindössze 13 projektet valósítana meg a főváros az idei közösségi költségvetés eredményhirdetése szerint. Ez a szám évről évre csökken, ráadásul van még olyan nyertes projekt, amely az első, 2020-as kiírásból még mindig megvalósításra vár.
Ráadásul a mostani nyertes projektek közül mindössze két olyan ötlet valósul meg, amely valójában a közösségi ötletelés kategóriájába tartozik, ez a „Csomagmegőrző a Margitszigeten és a Népligetben” és a „Corvin-negyed aluljáró megújítása művészeti projektként”, amelyek 105 millió forintba kerülnek.
A többi mind városüzemeltetési feladat. Megemlítendő, hogy a fővárosnak és az önkormányzatoknak megvan a maguk feladata, mint a városfejlesztés, a gyalogátkelőhelyek biztosítása, a közvilágítás, a szemétszállítás, a szemetesek kihelyezése, a takarítás, a közterek, parkok, játszóterek karbantartása és a szociális biztonság megteremtése. Ezenfelül vannak olyan intézkedések, amelyek ugyan nem kötelezők, de az önkormányzat ezzel is kedvez az ott élőknek. Az utóbbinak felelne meg a közösségi költségvetés ötletelése, vagyis hogy a nem feltétlenül szükséges fejlesztéseket megvalósítsák a lakók kérésére.
Az idei fővárosi közösségi költségvetés ismét hemzseg az olyan felvetésektől, amelyek az önkormányzat kötelező feladatainak körébe tartoznak. Ilyenek a pollerekkel védett kerékpársávok, amivel a főváros egyszerűen áttolta a felelősséget Budapest polgáraira, hogy „megszavazták, ezt akarták”.
Az idei győztes projektek közül a Váci út és az Üllői út zöldítésére egyenként 50-50 milliót ítélt meg a főváros úgy, hogy a magát zöldnek tartó Karácsony Gergely főpolgármester programjának az alapját képezi Budapest zöldítése. Így érthetetlen, hogy ezeket a javaslatokat miért a fővárosiak ötleteire elkülönített egymilliárd forintból valósítják meg. Hasonló a kerékpáros ötletek megvalósítása, a két nyertes projektet is belezsúfolták az egymilliárdos keretösszegbe. Ezek a „Meglévő kerékpáros útvonalak összekötése a Móricz Zsigmond körtéren” és a „Kerékpárosok számára biztonságosan megközelíthető Keleti pályaudvar” című ötletek. Erre a két projektre százmillió forintot ítéltek meg Karácsonyék, azaz a teljes elkölthető összeg tizedét.
Olyan javaslatokat is befogadott a főváros, amelynek a felvetése nem a lakosság feladata lenne. Ilyen a „Rendezett zöldterület a Határ útnál” vagy a „Jól kivilágított gyalogátkelőhelyek kialakítása”, de ide sorolható még az „Átjárási lehetőség a Duna-parti sétányra a Haller utcánál”. Ami leginkább megmosolyogtató, a kutyagumi-mentesítés a VIII. kerületben, ami szintén a józsefvárosi önkormányzat feladata lenne. Emellett a fővárosiak további nyilvános közvécéket kértek a Margitszigetre vagy éppen a csapadék összegyűjtését az esőkertekben.
Fővárosi kötelező feladat a hajléktalanság kezelése, de az ötletbörze keretein belül megítéltek 120 millió forintot arra, hogy a főváros konténerházakat építsen hajléktalan családoknak,
amit az ötletbörze nélkül is megtehetett volna. Kérdés persze, hogy a közelben lakók mit szóltak volna hozzá.
Egyébként éppen az első ötletbörze abszolút nyertese volt a hajléktalanok lakásokhoz juttatása, ám eddig semmi sem valósult meg belőle. Az ügy ott tart, hogy a közgyűlés szavazott a projektet levezénylő civilekről.
