Október 1-jén Budapest is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez, ezzel másfél év után az egész országban lezárul az egészségügyi alapellátás azon reformja, amely az erőforrások hatékonyabb felhasználásával nem csupán az ellátás minőségén javít, hanem az abban részt vevő egészségügyi dolgozókat is nagy mértékben tehermentesíti.
Emlékezetes, az új ügyeleti rendszer elsőként Hajdú-Bihar vármegyében indult 2023 februárjában, utolsóként pedig Pest vármegye csatlakozott egy évvel később. Az új ügyeleti alapellátás lényege, hogy október 1-jétől a betegeknek nem kell utánajárniuk, hogy egy adott helyzetben milyen segítséghez juthatnak, hanem felhívják az ügyeletet a 1830-as telefonszámon, ahol megtalálják számára a legjobb ellátást. Ez lehet tanácsadás, helyszíni ellátás, de kórházba is utalhatják a beteget.
Mostantól tehát elég két telefonszámot megjegyeznünk: a 112-es számot hívhatjuk, ha életveszélyről van szó, és a 1830-as számot, ha ügyeleti ellátásra tartunk igényt.
Fontos változás, hogy míg eddig az ügyeletek működtetését sok helyen az önkormányzatokkal szerződő külsős cégek végezték, mostantól az egész országban egyforma és korszerű eszközökkel látják majd el a betegeket. Ehhez beszereztek 170, az ellátáshoz mindennel felszerelt személyautót, amivel minden olyan betegen tudnak segíteni, aki bármi okból nem tud a saját lábán bemenni az ügyeletre.
A fővárosi ellátásról Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára korábban elmondta: Budapesten nem vegyes, hanem külön felnőtt- és gyermekügyeletek állnak fel, amelyek közül az utóbbi egy teljesen új szolgáltatás lesz a fővárosban. Létrehoznak három kimondottan gyermekellátásra specializálódott ügyeleti pontot, amelyeket mozgó szolgálattal is megerősítenek.
Ezen kívül 13 helyszínen, két sorral, összesen 26 rendelőben biztosítunk felnőtt ügyeleti pontot, de működni fog a napközbeni ellátás két 24 órás ügyeleti ponton is
– tudatta az államtitkár. Hozzátette: azokban a kerületekben, ahol nincs fix ügyeleti pont, számos mozgóegység is a betegeket fogja szolgálni.
– Az eddigi alacsony színvonalú szolgáltatás helyett összesen több mint negyven egység lesz folyamatosan szolgálatban, melyeket a kórházak sürgősségi osztályának közelében helyeztek el, vagy olyan területeken, amelyeket tömegközlekedéssel az esti vagy az éjszakai órákban nehezen lehet elérni – emelte ki Takács Péter.
Az új ellátási rendszerben a háziorvosoknak is van szerepük, de ez nem jelenti, hogy megváltozik a háziorvosok jól bevált négyórás rendelési ideje.
Mostantól a háziorvosoknak négy órában kell rendelkezésre állniuk, kötelezően havonta kétszer, amikor délután nincs rendelésük. A jogszabály lehetőséget ad helyettesítésre, amivel az idősebb orvosok rendszerint élnek is.
Fontos része az új ügyeleti rendszernek, hogy a sajtóhírekkel ellentétben nincs olyan kormányzati szándék, miszerint ezer forintos bújtatott vizitdíjat vezessenek be.
Az ügyeleti rendszer fő célja, hogy a betegek érdekeit szolgálja
– fogalmazott Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Mint fogalmazott, igyekeztek úgy elhelyezni az ellátóhelyeket Budapesten, hogy figyelembe vették a tömegközlekedést, az útvonalhálózatot, az egészségügyi intézmények elhelyezkedését, főként a sürgősségi osztályokat a betegek érdekében.
Összességében az ügyeleti ellátás átvétele a mentőszolgálat szempontjából nem változik,
továbbra is megmarad az az elhivatottság, amivel az életmentést is végzik nap mint nap. Azok, akik most kapcsolódnak be az Országos Mentőszolgálat munkájába, akár diszpécserként, akár háziorvosként vagy mentőápolóként, ugyanazt a szellemiséget képviselik, aminek a lényege, hogy mindenkin segítenek.
