Bár Nemeskürty István magát csak történelemben járatos emberként írta le, a történészeket sokszor megelőzte, mint például 1966-os, Mohácsról szóló művével ― fejtette ki Szakály Sándor a városligeti Roheim-villában, a Magyar Corvin-lánc Testület konferenciáján, amelyen az író nemzetépítő munkásságát méltatták. Az író halálának kilencedik évfordulóján rendezett tanácskozáson a Széchenyi-díjas történész felelevenítette: Nemeskürty szerint vannak olyan történelmi korszakok, amelyeket közérthetőbbé, a nagyközönség számára hozzáférhetőbbé kell tenni.
A Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója megjegyezte: valljuk meg, a történelmet senki sem vaskos monográfiákból ismeri meg elsősorban. A konklúzió: Nemeskürty, aki a Magyar Corvin-lánc Testület 2001 utáni első elnökeként is szolgált, igazi történettudományos ismeretterjesztést művelt annak felkent apostolaként. Szakály Sándor fölemlegette, hogy
a tanár úrként is aposztrofált író a nemzettudat formálását elsődlegesnek tartotta.
Súlyt helyezett például arra is, hogy az 1848–49-es szabadságharc nem elbukott, hanem leverték. Sokszor vitatkoznak azon, hogy Kossuth, Széchenyi vagy Deák volt a legnagyobb. Ő azt vallotta, hogy valamennyi. Legfontosabb gondolata azonban a közösséghez tartozás volt ― mivel a magyar nemzettudattal rendelkezők egy közösséget alkotnak. Az általa életre hívott történelmi filmek is ezt a nemzettudatot erősítették.
Szakály Sándor kiemelte Nemeskürty demokratikus hozzáállását, mivel soha nem állította, hogy övé az egyetlen igazság, holott hatalmas háttérműveltséggel rendelkezett és a levéltári források megismerésére is mindig törekedett. Soha nem tért ki a viták elől, s ezeket a vitákat később hasznosította. A történész Nemeskürty életműve fontos üzenetének tartja, hogy a nemzetnek meg kell ismernie a múltját és az egészet vállalnia kell.
A nemzetekre vonatkozó tanulság ugyanis az, hogy aki nem akarja vállalni a teljes múltat, az nehezen boldogul a jelenben.
Szakály megjegyezte: számos történész választotta hivatását éppen azért, mert Nemeskürty könyveit olvasta, amelyek indítást adnak a továbbgondoláshoz. Rámutatott: kevesen tudnak úgy írni, hogy az olvasók falják a műveiket. Nemeskürty István munkái viszont mind ilyenek.
A Corvin-láncosok iránytűként szolgálhatnak a magyar társadalom számára. Vizi E. Szilveszter szerint ilyen volt Nemeskürty István is. A Magyar Corvin-lánc Testület elnöke előre nem látható akadályoztatása miatt nem tudott megjelenni a tanácskozáson, ám Maróth Miklós volt akadémiai alelnök felolvasta leírt eszmefuttatását, amelyben hangsúlyozta: céljuk az író örökségének megőrzése, példaképül állítása a jövő generációk felé. Az MTA volt elnöke szerint olyan folyamatokat indított el, amelyek máig hatnak.
Azt vallotta: nem jó, ha nem mi alakítjuk a sorsunkat, hanem minden csupán megtörténik velünk.
Nemeskürty nem fogadta el, hogy mindenben csak egyféle gondolkodás létezhet. Azt tartotta: a közös véleményformálás szolgálhatja a nemzeti érdekeket.
Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök arról beszélt, hogy a nemzettudat mellett a vallásosság is áthatotta Nemeskürty gondolatvilágát. Nemeskürty Márai Sándort idézte, aki szerint a nyelv a legfőbb bizonyítéka a nemzetnek, hozzátéve: Istennek is.
