Három év után ismét Budapesten mond beszédet október 23-án Orbán Viktor, ezúttal délelőtt 11 órakor a Millenárison. A hivatalos ünnepség kiemelt meghívottjai a szeptemberi dunai árvíz elleni védekezésben részt vevők és családtagjaik lesznek.
Orbán Viktor a legutóbbi két évben vidéken emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről: tavaly Veszprémben mondott beszédet, előtte pedig egy zalaegerszegi rendezvényen jelent meg. 2021-ben az október 23-i fővárosi eseményt összekötötték egy békemenettel is, amelynek vége – így a miniszterelnök beszédének helyszínt adó színpad – az Astorián állt.
Mi várható idén október 23-án?
Az elmúlt időszakban többször szóba került 1956 a magyar és a nemzetközi diskurzusban is. A miniszterelnök ezekre reagált, legutóbb éppen október 9-én Strasbourgban.
Semmi közös nincs 1956 és az ukrán háború között. Minden analógiát visszautasítok. De szívesen beszélek arról, hogy már az angolszász nyilvánosságban is van egy mondat: ha győzni akarunk, akkor kell elég bátorság, hogy beismerjük: vesztésre állunk
– mondta. Orbán Viktor szeptember 27-én a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a háborúpárti baloldali politikusok és a békepárti jobboldaliak között a vita egyre inkább élesedni fog a jövőben. Mint mondta, korábban sikerült belekeverni az ’56-os hősök ügyét is belekeverni ebbe a vitába.
Hozzátette: nekünk is észnél kell lenni, és nem szabad kétségeket hagyni, pontosan kell fogalmazni. A miniszterelnök szerint ebbe a vitába nem beemelni kell az ’56-os hősöket, hanem inkább távol kell tartani, a dicsőségüket pedig napirenden kell tartani. Úgy fogalmazott: „ahol nem felejtik el a hősöket, ott mindig lesznek újak”. A kormányfő feltételezhetően ezekről a vitákról is szót ejt majd október 23-i beszédében, a kiemelt meghívottak alapján azonban arra is lehet következtetni, hogy a kormányfő köszönetet mond az árvízi védekezésben részt vevőknek. A védekezés során ugyanis az ország – 1956 hőseihez méltóan – ismét példát mutatott összefogásból. A miniszterelnök emellett feltételezhetően szót ejt majd az előttünk éppen kialakuló blokkosodó világrendről, és abban Magyarország szerepéről.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja ünnepségsorozat programjai:
- Október 22-én, kedden 14 órakor koszorúzással kezdődik az 1956-os Műegyetemi emlékműnél.
- 15 órakor a Műegyetemi megemlékezésen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mond ünnepi beszédet. Ezt követően 16 órakor fáklyás menet indul 2500 diákkal, korhű ruhába öltözött fiatalokkal, Csepel teherautókkal a Bem térre.
- A 17 órakor kezdődő Bem téri ünnepségen Kövér László házelnök szólal fel.
- 17.35 és 23 óra között a Külügyminisztérium épületét fényfestés díszíti.
- Október 23-án a Kossuth Lajos téren 9 órakor ünnepélyes zászlófelvonással indul a program. Ezt követően 10 és 18 óra között a Nyitott parlament program keretében az érdeklődők megtekinthetik a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot, a Szent Koronát, a Kossuth Lajos téren pedig a korhű, kiállított Csepel teherautót. A 301-es parcellánál egész napos protokollmentes megemlékezés lesz.
- A 10.30-kor a Millenáris Parkban kezdődő hivatalos ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az ünnepség kiemelt meghívottjai a szeptemberi dunai árvíz elleni védekezésben részt vevők és családtagjaik lesznek.
- A 18 órakor a Müpában rendezett díszünnepségen Sulyok Tamás köztársasági elnök mond beszédet. Az eseményt az MTVA élőben közvetíti.
- 16 és 23 óra között a Külügyminisztérium épületét és a Budapesti Műszaki Egyetem „K” épületét fényfestés díszíti majd. A Terror Háza Múzeum 10 és 18 óra között ingyenesen lesz látogatható, a Hősök falánál pedig egész napos protokollmentes gyertyagyújtás lesz.
Orbán Viktor Veszprémben: Európa már nem az, mint volt
Orbán Viktor tavaly Veszprémben a település hős mártírjának, Brusznyai Árpádnak a történetét mesélte el, majd felidézte: 1956 győzött végül 1990-ben, és mi visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe.
Ez is része a történelmi elégtételnek. De az is igaz, hogy a hely, Európa, ahová visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket. S úgy látom, egyre kevésbé az
– mondta akkor. Tőlünk nézve a miniszterelnök szerint úgy fest, mintha a nyugatiak számára a szabadság valamiféle menekülést jelentene. „Szabadulj meg önmagadtól! Szabadulj meg attól, aminek születtél, de legalábbis változtasd meg azt, aminek születtél! Nődd ki a múltadat, mint egy gyermekbetegséget! Válts nemet! Válts nemzetet, de legalábbis hagyd magad mögött: válts identitást! Cseréld az ki összes alkatrészedet, és rakd össze magad a legújabb divat szerint, és akkor szabad leszel!”
Mi itt, Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk
– jelentette ki. A kormányfő szerint arra vágytunk, hogy végre azok lehessünk, akik vagyunk. Erről pedig se ’56-ban, se ’90-ben, se 2023-ban, se Moszkva, se Brüsszel kedvéért nem voltunk és nem vagyunk hajlandók lemondani.
A Nyugat elárult bennünket 1956-ban
Orbán Viktor azelőtt Zalaegerszegen arról beszélt, a vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló október 23-án Zalaegerszegen ünnepelni. Hozzátette: a baloldalon nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal. Nem értik, hogy 1956 nem egy város, hanem az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt.
A miniszterelnök akkor felidézte: magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, s
ha a Nyugat nem árul el bennünket – 1945 után másodszor is –, sikerrel járhattunk volna.
„A Nyugat támogatásának hiányában a szovjet vezetők félúton meggondolták magukat: visszafordították a tankokat, és harmincöt évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkba. Ügyünk reménytelenné vált, és egy ország várta dermedten a sorsát” – fogalmazott akkor. Emlékeztetett: Nyugaton 1956-ban kitettek bennünket a Time magazin címlapjára, aztán negyven évig ott hagytak bennünket a szovjet-kommunista prés alatt – azt gondolva, legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek. Orbán Viktor akkor kiemelte: a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben.
