Elfogadta a terézvárosi képviselő-testület azt a rendeletet, amelynek értelmében 2026. január 1-jétől nem lehet rövid távra kiadni lakásokat a VI. kerületben. A döntést az Országgyűlés felhatalmazása alapján ügydöntő szavazáson hozták meg a kerület lakói, a rendelet ez alapján készült.
A terézvárosiaknak többet ér az otthonuk békéje, mint a kerület büdzséjéből kieső bevétel, és fontos számukra, hogy a kerület visszaszerezze lakójellegét
– emelte ki az önkormányzat. Az úgynevezett Airbnb-voksoláson 6083 szavazásra jogosult nyilvánított véleményt, ami a szavazásra jogosultak kicsivel több mint húsz százaléka. Hasonló szavazásra a települési önkormányzatok körében még nem volt példa, és példa nélküli az is, hogy európai nagyvárosok mellett Terézváros kerületként határozott a szigorításról.
Soproni Tamás polgármester fontosnak nevezte, hogy a változtatás csak 2026. január 1-jén lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni.
Azzal, hogy a képviselő-testület rendeletbe foglalta a terézvárosiak többségi akaratát, Terézváros lett az egyetlen olyan hazai önkormányzat, amely felhatalmazásával élve mert fellépni és intézkedéseket hozni saját lakói és a lakhatási válság csökkentése érdekében a piaci érdekekkel szemben
– mutatott rá az önkormányzat.
Mint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, kétéves moratóriumot vezetnek be az Airbnb-típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. Budapest közigazgatási határán belül 2026. december 31-ig nem lehetne nyilvántartásba venni új magánszálláshelyet, illetve egyéb szálláshelyet. Azok, akik 2024. december 31-ig benyújtották szálláshely-minősítési eljárás iránti igényüket a megfelelő szervezethez, még kaphatnak engedélyt.
Nem Budapestet nevesítették a törvényjavaslatban
A törvényjavaslat szerint 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amelynek összege hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti. A Bankmonitor szerint a tervezetben viszont nem konkrétan Budapestet nevesítették, a törvényjavaslat értelmében azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a kétmilliót. Ugyanakkor azon településeken marad 38 400 forint a szobánkénti évi átalányadó, ahol ezt a szintet nem lépte át a vendégéjszakák száma.
