Elfogadta a terézvárosi képviselő-testület azt a rendeletet, amelynek értelmében 2026. január 1-jétől nem lehet rövid távra kiadni lakásokat a VI. kerületben. A döntést az Országgyűlés felhatalmazása alapján ügydöntő szavazáson hozták meg a kerület lakói, a rendelet ez alapján készült.
A terézvárosiaknak többet ér az otthonuk békéje, mint a kerület büdzséjéből kieső bevétel, és fontos számukra, hogy a kerület visszaszerezze lakójellegét
– emelte ki az önkormányzat. Az úgynevezett Airbnb-voksoláson 6083 szavazásra jogosult nyilvánított véleményt, ami a szavazásra jogosultak kicsivel több mint húsz százaléka. Hasonló szavazásra a települési önkormányzatok körében még nem volt példa, és példa nélküli az is, hogy európai nagyvárosok mellett Terézváros kerületként határozott a szigorításról.
Soproni Tamás polgármester fontosnak nevezte, hogy a változtatás csak 2026. január 1-jén lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni.
Azzal, hogy a képviselő-testület rendeletbe foglalta a terézvárosiak többségi akaratát, Terézváros lett az egyetlen olyan hazai önkormányzat, amely felhatalmazásával élve mert fellépni és intézkedéseket hozni saját lakói és a lakhatási válság csökkentése érdekében a piaci érdekekkel szemben
– mutatott rá az önkormányzat.
Mint arról a Magyar Nemzet már beszámolt, kétéves moratóriumot vezetnek be az Airbnb-típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. Budapest közigazgatási határán belül 2026. december 31-ig nem lehetne nyilvántartásba venni új magánszálláshelyet, illetve egyéb szálláshelyet. Azok, akik 2024. december 31-ig benyújtották szálláshely-minősítési eljárás iránti igényüket a megfelelő szervezethez, még kaphatnak engedélyt.
Nem Budapestet nevesítették a törvényjavaslatban
A törvényjavaslat szerint 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amelynek összege hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti. A Bankmonitor szerint a tervezetben viszont nem konkrétan Budapestet nevesítették, a törvényjavaslat értelmében azon településeken emelkedne meg az adó mértéke, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a kétmilliót. Ugyanakkor azon településeken marad 38 400 forint a szobánkénti évi átalányadó, ahol ezt a szintet nem lépte át a vendégéjszakák száma.
A Világgazdaság emlékeztet, hogy a tervek szerint a jogszabályváltozás 2025-től lépne életbe, vagyis a jövő évben az érintetteknek már a megemelt adót kellene megfizetniük. A kérdéses települések listáját a KSH adatbázisa alapján a NAV minden év január 31-ig köteles közzétenni. 2025-ben ezen közzétételnek már január 15-ig meg kell történnie. A KSH egyik korábbi publikációjában már láthatjuk a 2023-as év tizenöt legnépszerűbb hazai turisztikai célpontjainak listáját az ott eltöltött vendégéjszakák számával együtt:
- Budapest: 14 162 000 vendégéjszaka
- Siófok: 1 117 000 vendégéjszaka
- Hajdúszoboszló: 1 112 000 vendégéjszaka
- Hévíz: 1 069 000 vendégéjszaka
- Balatonfüred: 888 000 vendégéjszaka
- Bük: 744 000 vendégéjszaka
- Zalakaros: 730 000 vendégéjszaka
- Gyula: 596 000 vendégéjszaka
- Szeged: 595 000 vendégéjszaka
- Sárvár: 581 000 vendégéjszaka
- Debrecen: 577 000 vendégéjszaka
- Eger: 571 000 vendégéjszaka
- Miskolc: 498 000 vendégéjszaka
- Győr: 485 000 vendégéjszaka
- Nyíregyháza: 391 000 vendégéjszaka
Felforgathatja az Airbnb-szabályozás az ingatlanpiacot
Noha a tervezet nem mondja ki, hogy csak Budapesten emelkednek az adók, a vendégéjszakák száma alapján ez egyértelműen kiolvasható belőle. Az összes vendégéjszakák száma 2023-ban egyedül Budapesten lépte át a kétmilliót. Az idei év lesz az irányadó a 2025-ös átalányadó szempontjából.
A két intézkedés hatással lehet a fővárosi albérleti díjakra és lakásárakra is: a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentése alapján jelenleg Budapesten mintegy 26 ezer szoba fogad vendégeket magánszálláshelyeken. Ez a szám az idén még tovább emelkedhet, ám a jövő évtől hatályba lépő belépési tilalom 2026. december 31-ig befagyasztja a piacot.
Emellett az adóterhek érdemi emelkedése egyes tulajdonosokat arra ösztönözhet, hogy ingatlanjukkal elhagyják az Airbnb-piacot, lakásukat inkább hosszabb távra adják ki.
A kínálat bővülése miatt pedig csökkenhetnek a hosszú távra kiadott házak albérleti díjai,
ami többeket arra ösztönözhet, hogy értékesítsék az ingatlanukat, ez pedig fékezheti a lakásárak emelkedését.
