– A 2004-es népszavazást megelőző kampánnyal mély sebet ejtett ezeréves nemzetünk szívében az akkori politikai elit. Az, hogy a Fidesz–KDNP 2010-ben lehetővé tette a határainkon átívelő nemzetegyesítést, ma hatalmas jelentőségű a kárpátaljai magyarság számára. A kettős állampolgárság ma nagyon sok kárpátaljai embernek jelent védelmet – mondta a Magyar Nemzetnek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, akit a 2004. december 5-i népszavazás huszadik évfordulóján kérdeztünk.
Mint ismert, 2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos népszavazást, amelyet eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írtak ki. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult.
Népszavazás: ék magyarok és magyarok között
A népszavazást a magyar baloldal és a liberálisok arra használták fel, hogy szándékosan éket verjenek magyar és magyar közé.
A Gyurcsány-kormány a határon túli magyarság elleni gyűlöletkampányát akkor a létbizonytalanságra építette fel.
Huszonhárommillió betelepülő románnal riogattak, a családoknak járó pénzek elvételével, munkahelyek, a lakhatás ellehetetlenítésével hergelték a lakosságot. A hirdetőtáblákon a „felelős döntés 2 × nem” felirat szerepelt.
A 2004. december 5-i népszavazáson több mint hárommillió szavazásra jogosult vett részt, közülük
- 1 521 271 fő igennel szavazott (51,57 százalék),
- 1 428 578 szavazópolgár a nemet ikszelte be a szavazólapján (48,43 százalék).
Mivel a részvételi arány nem érte el a negyven százalékot sem, a népszavazás eredménytelenül zárult.
A referendum elkeseredett reakciókat váltott ki a határon túli magyarság képviselőiből, akik hibáztatták az állampolgárság megadásától elhatárolódó akkori kormányzatot.
