A kettős állampolgárság megadásáról szóló népszavazás kampányának intenzitása messze felülmúlta az addigi referendumok kampányait. A küzdelemben rendre megjelentek a határon túli magyarok szervezetei. Számtalan, a nemzeti eszméket felvállaló civilszervezet és magánszemély mozdult meg és nyilvánított véleményt, többségük igen válaszra buzdította a szavazókat. A korábban meghatározó, de ekkor már nem parlamenti pártnak számító MIÉP intenzív kampányt folytatott az igen voksok érdekében, míg a MIÉP helyét elfoglalni kívánó Jobbiknak ez volt az első önálló választási színre lépése. A Fidesz kampányának csúcspontja a 2004. november 27-én, a budapesti Városligetben megtartott Összetartozás napja rendezvény volt, ahol Orbán Viktor a magyarság szempontjából sorsdöntő jelentőségű eseményként vázolta fel a népszavazást.
A 2004. december 5-ei népszavazáson több mint hárommillió szavazásra jogosult vett részt, közülük 1 521 271 fő igennel szavazott (51,57 százalék), 1 428 578 szavazópolgár a nemet ikszelte be a szavazólapján (48,43 százalék). Mivel a részvételi arány nem érte el a negyven százalékot sem, a népszavazás eredménytelenül zárult. A népszavazás elkeseredett reakciókat váltott ki a határon túli magyarság képviselőiből, akik hibáztatták az állampolgárság megadásától elhatárolódó akkori kormányzatot.
A csalódottság még a népszavazás után is a kormánypárti politikusokkal szembeni reakciókat eredményezett szerte a Kárpát-medencében. A nemzeti érzésekre apelláló jobboldal súlyos vereségeként értékelte a történteket a külföldi sajtó, hiszen az alacsony részvétel a téma iránti közönyösséget, a nemek magas aránya pedig a nemzeti felfogással való szembefordulást jelentette. A kettős állampolgárság kérdésében nem került újabb törvényjavaslat az Országgyűlés elé, a kérdés azonban még sokáig jelen volt a közéletben.
2010-ben az országgyűlési választások után felálló második Orbán-kormány vezetésével a parlamenti képviselők elsöprő többsége mellett megszavazta a kettős állampolgárság megkönnyítéséről szóló törvényt.
2013. január 16-án Kolozsvárt Mesterházy Attila, az MSZP elnöke elnézést kért a határon túli magyaroktól, amiért pártja 2004-ben a kedvezményes honosítás lehetőségének megtagadása érdekében kampányolt.
Ezzel kárt okoztunk akkor a magyar–magyar kapcsolatoknak, és olyan érzelmeket keltettünk a határon túli magyarságban, amelyek joggal sértették őket. Téves politikai döntés volt, ezért elnézést kérünk mindazoktól, akiket ezzel megsértettünk
– mondta Mesterházy.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!