Kibújt a szög a zsákból, Magyar Péteréknek nem fontos a külhoni magyarság ügye

Sem Magyar Péter, sem a Tisza Párt nem emlékezett meg közösségi oldalán a gyalázatos, húsz évvel ezelőtti magyarellenes népszavazásról, ahol egyébként igencsak nagy aktivitást szoktak mutatni. Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője emlékeztetett: Magyar Péter nemrégiben lojalitásáról biztosította az Európai Bizottságot, amely korábban elutasította az európai nemzeti kisebbségek jogainak védelmét célzó Minority SafePack kezdeményezést.

Magyar Péter nemrégiben bizalmát fejezte ki egy olyan Európai Bizottság iránt, amely korábban elutasította a Minority SafePack kezdeményezést, amely az európai nemzeti kisebbségek jogainak védelmét célozta. Ez a bizottság egyértelművé tette, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem prioritás számukra, ezt a kezdeményezés figyelmen kívül hagyása is alátámasztotta. Az ilyen lépések nemcsak a kisebbségi közösségek számára jelentenek csalódást, hanem megkérdőjelezik azok hitelességét is, akik támogatásukat adják ehhez a közömbös hozzáálláshoz – mondta a Magyar Nemzetnek Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője, akit a húsz évvel ezelőtti népszavazás évfordulóján kérdeztünk.

A 2004. december 5-én tartott népszavazás a kettős állampolgárság kérdéséről nemcsak egy jogi vagy politikai esemény volt, hanem fájdalmas, máig ható törést okozott a magyar nemzet lelkében Lajkó Fanni szerint (Forrás: Facebook)

Az elemző által elmondandottakat erősíti az is, hogy sem Magyar Péter, sem a Tisza Párt nem emlékezett meg Facebook-oldalán a gyalázatos, húsz évvel ezelőtti magyarellenes népszavazásról.

Magyar Péter ehelyett például arról posztolt, hogy az Egyesült Királyságba, Londonba látogatott.

Mint ismert, 2004. december 5-én Magyarországon két kérdésben tartottak országos népszavazást, amelyet eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írtak ki. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) aláírásgyűjtésének sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés társult.

A népszavazás öröksége

A népszavazást a magyar baloldal és a liberálisok arra használták fel, hogy szándékosan éket verjenek magyar és magyar közé. A Gyurcsány-kormány a határon túli magyarság elleni gyűlöletkampányát akkor a létbizonytalanságra építette fel. Huszonhárommillió betelepülő románnal riogattak, a családoknak járó pénzek elvételével, munkahelyek, lakhatások ellehetetlenítésével hergelték a lakosságot.

Bangónéval uszítottak a magyarok ellen Gyurcsányék (Fotó: Magyar Idők)

A hirdetőtáblákon a „felelős döntés 2 × NEM” felirat szerepelt.  A 2004. december 5-i népszavazáson több mint hárommillió szavazásra jogosult vett részt, közülük

• 1 521 271 fő igennel szavazott (51,57 százalék),
• 1 428 578 szavazópolgár a nemet ikszelte be a szavazólapján (48,43 százalék).

Mivel a részvételi arány nem érte el a negyven százalékot sem, a népszavazás eredménytelenül zárult. A népszavazás elkeseredett reakciókat váltott ki a határon túli magyarság képviselőiből, akik hibáztatták az állampolgárság megadásától elhatárolódó akkori kormányzatot.

A 2004. december 5-én tartott népszavazás a kettős állampolgárság kérdéséről nemcsak egy jogi vagy politikai esemény volt, hanem fájdalmas, máig ható törést okozott a magyar nemzet lelkében

– értékelt Lajkó Fanni. Hozzátette: a népszavazás eredménye és a baloldali propaganda öröksége azóta is velünk él. Mint mondta, az akkori üzenet az volt: a határon túli magyarok nem számíthatnak feltétlen szolidaritásra az anyaországtól.

A szakértő szerint ez a megközelítés a nemzeti egységet támadta, és szembeállította az anyaországi magyarokat a külhoni közösségekkel, akik a történelem viharai ellenére is megőrizték magyarságukat.

A külhoni magyarság számára nem mindegy, hogy ki vezeti az anyaországot

Lajkó Fanni úgy fogalmazott: 2010 óta nemzeti kormánya van Magyarországnak, ami 14 év alatt tett lépéseivel segítette enyhíteni a sebeket. – Sokak azonban a mai napig nem értik annak a súlyát, hogy miért is fontos a kettős állampolgárság intézménye vagy az, hogy a határon túli magyaroknak is legyen szava a választásokon. E megértés hiánya miatt sokan a politikai tőke megszerzése érdekében aktívan kampányolnak a határon túli magyarok ellen, ezt az utóbbi időben a politika homályába veszett Jakab Péter teszi leginkább, például azzal, hogy petíciót indított arról, hogy töröljék a határon túl élők szavazati jogát – emlékeztetett.

Fontosnak tartotta leszögezni: a külhoni magyarság számára nem mindegy, hogy ki vezeti az anyaországot.

– Egy nemzetépítő, a magyar–magyar kapcsolatokat erősítő, vagy magyar–szerb, magyar–román kormányok közötti jó viszonyt ápoló kormány biztonságot és lehetőségeket teremt számukra, míg egy nemzetközömbös vagy konfliktust generáló vezetés az elnyomás, a kisebbségi jogok csorbulása és a marginalizáció veszélyének teszi ki őket. Az anyaország nemzetpolitikája hatással van a határon túli magyarok iskoláira, kultúrájára, gazdasági helyzetére, és arra, hogy büszkén vállalhatják-e magyarságukat az adott országban. Ennek pedig számos pozitív példája is volt és van az elmúlt 14 évben, hiszen Magyarországnak egyre jobb és virágzóbb kapcsolata van a szomszédos országaival, ahol a mai napig jelentős számú magyar él – értékelt.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Markovics Gábor)