Kibújt a szög a zsákból, Magyar Péteréknek nem fontos a külhoni magyarság ügye

Sem Magyar Péter, sem a Tisza Párt nem emlékezett meg közösségi oldalán a gyalázatos, húsz évvel ezelőtti magyarellenes népszavazásról, ahol egyébként igencsak nagy aktivitást szoktak mutatni. Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője emlékeztetett: Magyar Péter nemrégiben lojalitásáról biztosította az Európai Bizottságot, amely korábban elutasította az európai nemzeti kisebbségek jogainak védelmét célzó Minority SafePack kezdeményezést.

A népszavazás öröksége

A népszavazást a magyar baloldal és a liberálisok arra használták fel, hogy szándékosan éket verjenek magyar és magyar közé. A Gyurcsány-kormány a határon túli magyarság elleni gyűlöletkampányát akkor a létbizonytalanságra építette fel. Huszonhárommillió betelepülő románnal riogattak, a családoknak járó pénzek elvételével, munkahelyek, lakhatások ellehetetlenítésével hergelték a lakosságot.

Bangónéval uszítottak a magyarok ellen Gyurcsányék (Fotó: Magyar Idők)

A hirdetőtáblákon a „felelős döntés 2 × NEM” felirat szerepelt.  A 2004. december 5-i népszavazáson több mint hárommillió szavazásra jogosult vett részt, közülük

• 1 521 271 fő igennel szavazott (51,57 százalék),
• 1 428 578 szavazópolgár a nemet ikszelte be a szavazólapján (48,43 százalék).

Mivel a részvételi arány nem érte el a negyven százalékot sem, a népszavazás eredménytelenül zárult. A népszavazás elkeseredett reakciókat váltott ki a határon túli magyarság képviselőiből, akik hibáztatták az állampolgárság megadásától elhatárolódó akkori kormányzatot.

A 2004. december 5-én tartott népszavazás a kettős állampolgárság kérdéséről nemcsak egy jogi vagy politikai esemény volt, hanem fájdalmas, máig ható törést okozott a magyar nemzet lelkében

– értékelt Lajkó Fanni. Hozzátette: a népszavazás eredménye és a baloldali propaganda öröksége azóta is velünk él. Mint mondta, az akkori üzenet az volt: a határon túli magyarok nem számíthatnak feltétlen szolidaritásra az anyaországtól.

A szakértő szerint ez a megközelítés a nemzeti egységet támadta, és szembeállította az anyaországi magyarokat a külhoni közösségekkel, akik a történelem viharai ellenére is megőrizték magyarságukat.

A külhoni magyarság számára nem mindegy, hogy ki vezeti az anyaországot

Lajkó Fanni úgy fogalmazott: 2010 óta nemzeti kormánya van Magyarországnak, ami 14 év alatt tett lépéseivel segítette enyhíteni a sebeket. – Sokak azonban a mai napig nem értik annak a súlyát, hogy miért is fontos a kettős állampolgárság intézménye vagy az, hogy a határon túli magyaroknak is legyen szava a választásokon. E megértés hiánya miatt sokan a politikai tőke megszerzése érdekében aktívan kampányolnak a határon túli magyarok ellen, ezt az utóbbi időben a politika homályába veszett Jakab Péter teszi leginkább, például azzal, hogy petíciót indított arról, hogy töröljék a határon túl élők szavazati jogát – emlékeztetett.

Fontosnak tartotta leszögezni: a külhoni magyarság számára nem mindegy, hogy ki vezeti az anyaországot.

– Egy nemzetépítő, a magyar–magyar kapcsolatokat erősítő, vagy magyar–szerb, magyar–román kormányok közötti jó viszonyt ápoló kormány biztonságot és lehetőségeket teremt számukra, míg egy nemzetközömbös vagy konfliktust generáló vezetés az elnyomás, a kisebbségi jogok csorbulása és a marginalizáció veszélyének teszi ki őket. Az anyaország nemzetpolitikája hatással van a határon túli magyarok iskoláira, kultúrájára, gazdasági helyzetére, és arra, hogy büszkén vállalhatják-e magyarságukat az adott országban. Ennek pedig számos pozitív példája is volt és van az elmúlt 14 évben, hiszen Magyarországnak egyre jobb és virágzóbb kapcsolata van a szomszédos országaival, ahol a mai napig jelentős számú magyar él – értékelt.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Markovics Gábor)