Még mindig nem tudni sokat arról, hogy milyen programot hajtana végre a Tisza Párt, ha kormányra kerülnének. Magyar Péter a tavalyi EP-választás előtt hirdette meg a pártja 21 pontos programját, ami kevés konkrétumot tartalmaz, csupán általánosságokat fogalmaz meg, illetve a baloldal elképzeléseit szajkózza.
A különböző baloldali formációk rendszeresen azt ismétlik, hogy az élelmiszerek áfáját csökkenteni kell, ebbe a kórusba pedig beállt a Tisza Párt is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azonban a múlt héten az Inforádiónak elmondta, hogy az áfa csökkentése nem megoldás az árak kordában tartására.
Szintén tipikus baloldali követelés, hogy egy személy legfeljebb két ciklusig lehessen miniszterelnök. Még 2021-ben a Momentum állt elő ugyanezzel az ötlettel, amelynek a parlamentáris berendezkedésekben semmilyen hagyománya nincsen. Az elképzeléssel az amerikai politikai rendszert akarnák másolni, az Egyesült Államokban ugyanis legfeljebb nyolc évig lehet valaki elnök.
A Tisza Párt pontjai között szerepel, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, amit a többi baloldali párt is évek óta el akar érni. Még 2019-ben a számos ellenzéki formációban megforduló Hadházy Ákos volt az, aki aláírásgyűjtésbe kezdett az ügyben, de a 2022-es választási kampányban Márki-Zay Péter, a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje is hitet tett az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett.
A Tisza Párt pontjai között szerepel az is, hogy hazahozzák a Magyarországnak járó uniós forrásokat, miközben a Tisza Párt annak az Európai Néppártnak a tagja, amelynek az elnöke, Manfred Weber korábban úgy fogalmazott, hogy ő Magyarország, a magyarok ellen voksolt az ország jogállamisági vizsgálatát megindító úgynevezett hetes cikkely megszavazásával, nem Orbán Viktor vagy a Fidesz ellen.
Ráadásul tavaly januárban Manfred Weber levélben fordult Roberta Metsola európai parlamenti elnökhöz, akit felszólított, hogy az EP próbálja meg valahogy megakadályozni a magyaroknak feloldott uniós források kifizetését, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá.
Ezek után nem meglepő, hogy számos baloldali figura jelent meg Magyar Péterék környékén. Az egyik ilyen Raskó György, aki korábban a Momentum, majd Márki-Zay Péter mögött is feltűnt. A Tisza Párthoz való csatlakozása után alig telt el egy hónap, de máris akkora botrányt csinált, hogy Magyar Péter a sok zűrös ügye mellett még emiatt is magyarázkodásra kényszerült.
Az egykori MDF-es képviselő Raskó egy bejegyzésében a fideszes szavazókról azt írta: „A Tiszának kedvez, hogy az idős korosztály tagjai közül a következő választásokig sokan, százezres nagyságrendben kiesnek mint szavazók.”
A Tisza Párt újdonsült kampánymenedzsere pedig az a Tóth Péter lett, akinek nem idegen a politikai pálya, édesapja, Tóth József 1994 óta a budapesti XIII. kerület MSZP-s polgármestere, akinek több kampányában is részt vett, de feltűnt már a Márki-Zay Péter mellett tüsténkedő Kész Zoltán kampányfőnökeként is. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok levitézlett közgazdászait összefogó Pénzügykutató Zrt. pedig a Tisza Párt gazdasági és nyugdíjprogramját készíti. A tényről a cég egyik munkatársa, Petschnig Mária Zita beszélt, aki a Gyurcsány-korszakban rendszeresen kiállt a baloldali gazdaságpolitika mellett, dicsérte az akkori úgynevezett „reformokat” is.
(A videón 2:24:10-nál éppen a 13. nyugdíj ellen emel szót Petschnig Mária Zita.)
Brüsszel Péter 
