A magyarok többsége már nem tudna mobil nélkül élni

Egy évtizede tízből csak öten nevezték elsődleges hírforrásuknak az internetet, 2024-re már nyolcan.

Facebook, Instagram, WhatsApp and Messenger icons displayed on a phone screen are seen in this illustration photo taken in Krakow, Poland on July 31, 2024. (Photo by Jakub Porzycki/NurPhoto) (Photo by Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: NurPhoto via AFP

Az elmúlt tíz évben gyökeresen átalakultak a magyarok internetezési szokásai: míg egy évtizede még az asztali számítógép volt az online tér első számú kapuja, ma már az okostelefon vált a legfontosabb eszközzé. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása szerint a digitalizáció az elmúlt években látványosan felgyorsult, különösen a koronavírus-járvány hatására.

A mobil lett a központi eszköz

A Kantar-Hoffmann piackutató intézet felméréseit elemző tanulmány szerint tíz év alatt a mobilinternet jelentősége óriásit nőtt: míg 2014-ben a többség még számítógépen böngészett, addig 2024-re már tízből nyolcan telefonjukat is használják internetezésre. 

A mobilnet nélkülözhetetlenné vált, 2023-ban a megkérdezettek 45 százaléka mondta azt, hogy annak hiánya elviselhetetlen lenne számára

 – ez hat százalékkal több, mint négy évvel korábban.

A digitális tér egyre inkább meghatározza a magyarok mindennapjait: egy átlagos felhasználó naponta három órát tölt internetezéssel, az emberek harmada pedig ezt nevezte meg kedvenc időtöltésének. Ugyanakkor már minden második magyar érzi úgy,

 hogy túl sok időt tölt az online térben – ez az érzés különösen a 16–39 évesek körében erős, míg az idősebbek inkább céltudatosabban használják az internetet.

A közösségi média szerepe is megerősödött

A kutatás szerint a közösségi oldalak egyre nagyobb szerepet játszanak a baráti kapcsolatok fenntartásában. Míg tíz éve a felhasználók kevesebb mint fele tartotta meghatározónak az online platformokat ebben, addig mára ez az arány a négyszeresére nőtt. Emellett az emberek egyre tudatosabban kezelik saját közösségi média jelenlétüket: míg 2014-ben a válaszadók harmada figyelt oda kifejezetten a profiljára, addig 2023-ra már a felük számára lett ez fontos szempont.

Az információforrások átalakulása

Az NMHH elemzése arra is rámutatott, hogy az online felületek egyre inkább meghatározóvá váltak az információszerzés terén. Míg egy évtizede tízből csak öten nevezték elsődleges hírforrásuknak az internetet, 2024-re már nyolcan. 

Érdekes azonban, hogy a pandémia éveiben a hagyományos médiumok szerepe átmenetileg újra megerősödött, mivel az emberek megbízhatóbbnak tartották a rádiókat és televíziókat a válsághelyzetben.

Az online sajtó eközben veszített a presztízséből, mivel sokszor álhírekkel vagy félrevezető információkkal próbálták elérni az olvasók figyelmét.

A webáruházak hódítása

A digitális tér növekvő szerepe a vásárlási szokásokat is átalakította. Az online vásárlás különösen a járvány alatt erősödött meg, amikor minden korosztályban tömegek szereztek tapasztalatot a webáruházak használatában. Az NMHH adatai szerint azóta is töretlen a digitális vásárlások népszerűsége.

Több sport, több kultúra – de több stressz is

A pandémia jelentősen visszavetette a sportolásra és kulturális programokra fordított időt, de 2024-re ezek a szokások szinte teljesen visszaálltak a korábbi szintre. A kutatás szerint az emberek több mint negyede ismét rendszeresen jár színházba vagy kiállításokra, a koncertek látogatottsága is növekedett, és a sportolási szokások is visszatértek a járvány előtti állapotokhoz.

Ugyanakkor az elmúlt tíz évben egyre többen panaszkodnak stresszre és kimerültségre. Az NMHH kutatása szerint több mint tíz százalékkal nőtt azok aránya, akik rendszeresen fáradtnak érzik magukat, és a megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy stresszes az élete. Különösen a huszonévesek érintettek: 

körükben majdnem minden második ember küzd stresszel vagy fokozott aggodalommal.

Ezzel szemben a 60–75 évesek jellemzően kiegyensúlyozottabb életet élnek.

Az NMHH tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a digitalizáció térnyerésével egyre fontosabb a tudatos internethasználat és az egyensúly fenntartása. A szakértők szerint a folyamatos online jelenlét hosszú távon a személyes kapcsolatokra, a mentális egészségre és az egészséges életmódra is hatással lehet.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)