Még az alváskutatók is lehetetlennek, egyben igazi tudományos rejtélynek nevezik azt a jelenséget, amikor valaki egy perccel az ébresztőóra csörgése előtt ébred fel, vagy képes egy gyors szundira a tömegközlekedésben, anélkül, hogy eltévesztenék a megállót, ahol le akarnak szállni – olvasható a Lad Bible egyik cikkében.
Robert Stickgold alvásszakértő szerint az egy dolog, hogy a szervezet képes betartani egy meglehetősen rutinszerű alvási menetrendet, de azt a képességet, hogy akkor ébredjünk fel, amikor csak akarunk, már nehezebb megmagyarázni.
Jan Born, a németországi Tübingeni Egyetem viselkedési idegtudományok professzora azért kutatta ezt a jelenséget, hogy kiderítse, egyáltalán kimutatható-e valamilyen módon, még ha nem is lehet teljesen megmagyarázni. A vizsgálat során összesen tizenöt olyan embert vettek fel, akik általában reggel hét és fél nyolc között szoktak felébredni. Az alváslaborban két csoportba osztották a résztvevőket: az egyik csoportnak azt mondták, hogy reggel hat óra körül kell felkelniük, a második csoportot pedig reggel hatkor keltették, annak ellenére, hogy nem értesítették a megfigyelteket.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az első csoportnál hajnali 5 óra körül felszabadultak a szervezetet az ébredésre felkészítő hormonok.
Ezek az emberek olyan időpontban keltek fel, amelyre a normál testórájuk nem volt felkészülve, de mivel azt mondták nekik, hogy reggel hat órakor ébredniük kell, a szervezetük erre készült fel.
Ezt a jelenséget precíziós ébredésnek hívjuk.
A kutatók nem igazán értik egyelőre, hogyan tudja a szervezet a saját belső óráját irányítani, az viszont már köztudott, hogy van egyfajta mechanizmus az agyban, amellyel akaratból képes befolyásolni a testet, az agyat, miközben az alszik.