Most is veszélyt jelenthetnek a bombák
A háború után a földben maradt robbanóanyagok még hosszú évekig, évtizedekig veszélyt jelentettek és jelentenek a mai napig is. A vasútállomások és pályák átépítésekor rendszeresen kerülnek elő különböző lőszerek, bombák és robbanóanyagok.
A Duna-menti építkezések során évente 3-4 nagy bombát találnak. Mivel a II. világháborúban az egyik legtöbbet bombázott terület Rákosrendező volt, így logikus következtetés lehet, hogy ezen a területen még több robbanószer lehet 3-7 méter mélységben.
A fejlesztés megkezdését megelőzően a terület bombamentesítése elengedhetetlen, amely Karácsony Gergelyéknek komoly pénzügyi terhet jelenthet az 50 milliárdos vételáron felül.
Ahogy a Magyar Nemzet már beszámolt róla erre még Baranyi Krisztina is felhívta a figyelmet. Ferencváros balliberális polgármestere jelezte, hogy a rákosrendezői pályaudvart és környékét jelenleg nem csak ipari és kommunális szemét, romos épületek és sok évtizedes talajszennyezés terheli, a terület tele van a második világháborúból ott maradt, fel nem robbant lőszerrel és robbanószerkezettel is, így a terület megtisztítása valószerűtlenül magas összeg. Ugyanez a probléma már Baranyival is szembejött, amikor korábban felmerült Ferencváros állomás felújítása is.
A Origo által megkérdezett szakértő egykori munkáltatója 2012-ben a II. világháborúban sokat bombázott Hamburgban akart megszerezni egy olyan 1 hektáros területet, amely egy vasúti csomópont mellett helyezkedett el. A terület állapotát fel kellett mérni, a folyamat pedig úgy zajlott, hogy 20x20 méteres raszterben lefúrtak 6-8 m mélyre és szondázták a talajt, hogy van-e fémtárgy, vagy bomba.
Ilyen esetben ha van, akkor lezárják a területet, kiássák, kiemelik majd a tárgyat elszállítják
– ismertette a szakember. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ez adott esetben akár több napig is eltarthat, ráadásul eközben vasúti vonalzár is szükséges lehet, nehogy a rezgések miatt a bomba berobbanjon.
A szakember szerint Rákosrendezőn egy hektárnyi terület felmérése és az ott talált bombák esetleges hatástalanítása 2-4 millió euróba (811 millió - 1,5 milliárd forint) kerülhet,
a teljes területen tehát akár százmilliárdos extra költség is keletkezhet, a folyamat pedig évekig is tarthat.
Karácsony Gergely és a fővárost vezető baloldali szivárványkoalíció vállalta, hogy teljesítik mindazt, amit az arab befektető is megcsinált volna. Így Budapestnek kell a rákosrendezői területet megtisztítania. Nagy kérdés lehet az, hogy most honnan lesz több mint 100 milliárd forintja erre Budapestnek, miközben a város csődközeli helyzetben van.
