Óriási felelőtlenség Rákosrendező megvásárlása

Kőrösi Koppány szerint a Fővárosi önkormányzatnak Rákosrendező megvásárlása helyett a Budapesti Közművek 12 milliárd forintját kötöttpályás fejlesztésekre, aszfaltozásra és a köztisztaág helyreállítására kellene költenie.

Fotó: Havran Zoltán

– Aszfaltozni a katasztrofális állapotban lévő utakat, újraindítani a kötöttpályás fejlesztéseket és javítani a köztisztasági helyzetet, erre kellene fordítani a Budapesti Közművek 12 milliárd forintját – mondta el lapunknak Kőrösi Koppány. Az urbanista szerint jelenleg napi üzemeltetési problémák vannak Budapesten. 

A főváros ahelyett, hogy szükséges fejlesztéseket hajtana végre, Rákosrendező megvásárlásával egy kockázatos vállalkozásba kezd. Ez óriási felelőtlenség

– emelte ki Rákosrendező megvásárlása kapcsán Kőrösi Koppány. A szakértő elmondta, számos jó nyugati példa van arra, hogy miként lehet rekultiválni a felhagyott vasúti területeket. 

A bécsi főpályaudvar, a Hauptbahnhof projektje 2012-ben indult, 109 hektáron. Ott az volt a koncepció, hogy a területet az osztrák állam, az osztrák állami vasutak (az ÖBB) és Bécs városa először rekultiválta ezt követően pedig értékesítették. Bécs város önmagában egy kuriózum a városok között a nyugati világban. Ugyanis Bécsben a lakásállomány 72 százaléka városi tulajdonban van. Ilyen a világon sehol máshol nincs, ez egy egészen másik szemlélet, mint ami Budapesten van, ahol a lakásállomány 92 százaléka magánkézben van

– tette hozzá Kőrösi Koppány, majd kijelentette, magánfunkciót azonban egyik város és állam sem építtett. Másik példaként a londoni City Circles projektet hozta a szakérő, ahol az állam létrehozott egy alapot, amely rekultiválta a fejlesztési területet, majd ezt eladták.

A szóban forgó ingatlan értékét a fekvése adja. Tehát minden barnamezős ingatlan attól értékes, hogy hol terül el. Ugyanakkor a vállalatok maguktól egyetlen lépést sem tesznek, mert ezek igen drága építési telkek, mert ezeket először rekultiválni kell, ki kell váltani a meglévő közműveket, újakat kell építeni. Ugyanez a koncepció van itt Budapesten is, az állam vállalta, hogy kiépíti a közműveket, és oda viszi a közlekedési beruházásokat

– jelentette ki a fejlesztéspolitikai szakértő. Rákosrendező főváros általi megvásárlásával kapcsolatban Kőrösi kiemelte, a fővárosi vezetők azt kommunikálják, Budapest csődben van, így kérdéses, hogy miből fogja az önkormányzat megvásárolni a területet. 

Azt állítják a fővárosi vezetők, hogy Budapestnek visszajár a szolidaritási adó, ami nem igaz. A vásárlással kapcsolatban az a legfontosabb kérdés, hogy Budapest tud-e az éves költségvetésének az ötödét kitevő pénzt hosszú távon nélkülözni a projektre úgy, hogy még az is lehetséges, hogy a terület értékesítéséhez fejlesztéseket, rekultiválást, és ezzel újabb költségeket kell vállalnia

– zárta a beszélgetést Kőrösi Koppány. 

Amint arról már korábban is beszámoltunk, A Fővárosi Közgyűlés múlt heti döntése értelmében a fővárosi önkormányzat élni kíván Rákosrendezővel kapcsolatban az elővásárlási jogával, és a tervek szerint megvásárolná a területet. Az ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a hatalmas rozsdaövezet megvásárlása után miből és milyen fejlesztéseket tervez végrehajtani a főváros a területen.

Kérdésekkel fordultunk a fővároshoz, hogy megtudjuk, milyen elképzeléseik vannak a terület fejlesztésével kapcsolatban. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, mi lesz a főváros következő lépése a terület megvásárlását követően.

Az önkormányzat válaszából annyi derült ki, hogy

Mini-Dubaj helyett a megfizethető lakhatást szolgáló Parkváros koncepció megvalósítása érdekében kezdődhetnek a szükséges jogi és várostervezési lépések.

Az ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a saját bevallása szerint a tönk szélén táncoló, a közösségi közlekedést faktorálással életben tartó Budapest miként lesz képes a fejlesztés végrehajtására, ahogy az sem, hogy mit takar a parkváros koncepció, azt ugyanis mostanáig csak látványterveken keresztül ismerhették meg a választók.

Azonban világossá vált, hogy a főváros a terület megszerzése után is a kormányra mutogatna, ugyanis azt állították, hogy a terület kármentesítésének megvalósulása kizárólag az államtól függ, illetve annak szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Vagyis a fővárosi önkormányzatnál a szerződésben szereplő összegért egy mentesített és mondhatni eladásra kész területre számítanak. A Fővárosi Közgyűlés múlt heti döntése értelmében a fővárosi önkormányzat élni kíván Rákosrendezővel kapcsolatban az elővásárlási jogával, és a tervek szerint megvásárolná a területet. Az ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a hatalmas rozsdaövezet megvásárlása után miből és milyen fejlesztéseket tervez végrehajtani a főváros a területen.

Kérdésekkel fordultunk a fővároshoz, hogy megtudjuk, milyen elképzeléseik vannak a terület fejlesztésével kapcsolatban. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, mi lesz a főváros következő lépése a terület megvásárlását követően.

Az önkormányzat válaszából annyi derült ki, hogy

Mini-Dubaj helyett a megfizethető lakhatást szolgáló Parkváros koncepció megvalósítása érdekében kezdődhetnek a szükséges jogi és várostervezési lépések.

Az ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a saját bevallása szerint a tönk szélén táncoló, a közösségi közlekedést faktorálással életben tartó Budapest miként lesz képes a fejlesztés végrehajtására, ahogy az sem, hogy mit takar a parkváros koncepció, azt ugyanis mostanáig csak látványterveken keresztül ismerhették meg a választók.

Azonban világossá vált, hogy a főváros a terület megszerzése után is a kormányra mutogatna, ugyanis azt állították, hogy a terület kármentesítésének megvalósulása kizárólag az államtól függ, illetve annak szerződésben vállalt kötelezettségeitől. Vagyis a fővárosi önkormányzatnál a szerződésben szereplő összegért egy mentesített és mondhatni eladásra kész területre számítanak.