A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén a képviselők megszavazták a BKV Zrt. likviditási hiányának áthidalásáról és a hitelkeret-szerződés létrehozásáról szóló előterjesztéseket. Ennek értelmében a főváros Karácsony Gergely vezetésével az Európai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt vehet fel. Ebből az összegből a főváros 13 milliárd forint értékben energetikai beruházásokat hajtana végre, 21 milliárd forintból az M2-es metró akadálymentesítését kiviteleznék és 45 milliárdot szánnának az M1-es metróvonal járműparkjának cseréjére. A hitelfelvételről annak ellenére döntöttek, hogy a fővárosi önkormányzat nemrég komoly uniós forrásokhoz jutott, amelyekből a közlekedési infrastruktúra fejlesztését hajthatja végre. Ezeket az összegeket azonban Budapest nem az akadálymentesítésre, hanem bringasztrádák létesítésére és olyan villamosvonal-bővítési tervek készítésére költené el, amelyek megépítésére továbbra sincs fedezete.
A 85 milliárd mellett ugyanakkor Karácsonyék egy kilencvenmilliárdos hitel felvételéről is megkezdték a tárgyalásokat. Ezt a kölcsönt a rákosrendezői beruházás végrehajtására venné fel a főváros. A második kölcsönnel kapcsolatban Karácsony Gergely nemrég elmondta, a rákosrendezői beruházáshoz szükség van például arra, hogy az Európai Beruházási Bank hosszú távú és kedvező hiteleket biztosítson azokhoz az építkezésekhez, amelyek megfizethető lakhatást biztosítanak „Európa polgárainak”.
Én azt gondolom, hogy kedvezményes európai hiteleket megfizethető lakhatásra fölvenni igenis a város érdekét szolgálja
– jelentette ki a főpolgármester.
Karácsony kijelentéseivel ellentétben nem olyan egyszerű azonban az önkormányzat számára a hitelfelvétel, ehhez ugyanis a kormány hozzájárulására is szükség van.
A főváros nem juthat hitelhez az állami szervek megkerülésével, mert a jogszabályok egyértelműen előírják az állami kontrollt az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteire vonatkozóan
– mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Kiemelte, az önkormányzatok hitelfelvételének állami jóváhagyása több fontos célt szolgál. Egyfelől alkotmányos kötelezettség, az alaptörvény szerint ugyanis Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. Ezen elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős. Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során ezt az elvet kötelesek tiszteletben tartani.
A törvény szerint az önkormányzatok az államháztartás részét képezik, így eladósodásuk hatással van az ország teljes költségvetési helyzetére.
A 2010 előtti időszakban több önkormányzat felelőtlenül adósodott el, ami miatt az államnak kellett konszolidálnia az önkormányzati adósságot. Az önkormányzati szektornak 2005-ben 665 milliárdos adósságállománya volt, Szolnok és Kaposvár például néhány év alatt triplázta meg az adósságállományát. Pintér Sándor 2013. december 2-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormányváltás évében, 2010-ben az önkormányzatok adóssága 1247 milliárd forintot tett ki, ehhez járult hozzá még háromszázmilliárd forintnyi kifizetetlen számla. A kormány ekkor a települési önkormányzatok teljes adósságát átvállalta
– emelte ki az alkotmányjogász. Hozzátette: az állami jóváhagyás biztosítja, hogy az önkormányzatok ne vállaljanak túlzott mértékű adósságot, ami veszélyeztetné pénzügyi stabilitásukat és működőképességüket. Emellett megelőzi azt is, hogy a kormánynak ne kelljen ismét hatalmas adósságokat átvállalnia az önkormányzatoktól.
