A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén a képviselők megszavazták a BKV Zrt. likviditási hiányának áthidalásáról és a hitelkeret-szerződés létrehozásáról szóló előterjesztéseket. Ennek értelmében a főváros Karácsony Gergely vezetésével az Európai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt vehet fel. Ebből az összegből a főváros 13 milliárd forint értékben energetikai beruházásokat hajtana végre, 21 milliárd forintból az M2-es metró akadálymentesítését kiviteleznék és 45 milliárdot szánnának az M1-es metróvonal járműparkjának cseréjére. A hitelfelvételről annak ellenére döntöttek, hogy a fővárosi önkormányzat nemrég komoly uniós forrásokhoz jutott, amelyekből a közlekedési infrastruktúra fejlesztését hajthatja végre. Ezeket az összegeket azonban Budapest nem az akadálymentesítésre, hanem bringasztrádák létesítésére és olyan villamosvonal-bővítési tervek készítésére költené el, amelyek megépítésére továbbra sincs fedezete.
A 85 milliárd mellett ugyanakkor Karácsonyék egy kilencvenmilliárdos hitel felvételéről is megkezdték a tárgyalásokat. Ezt a kölcsönt a rákosrendezői beruházás végrehajtására venné fel a főváros. A második kölcsönnel kapcsolatban Karácsony Gergely nemrég elmondta, a rákosrendezői beruházáshoz szükség van például arra, hogy az Európai Beruházási Bank hosszú távú és kedvező hiteleket biztosítson azokhoz az építkezésekhez, amelyek megfizethető lakhatást biztosítanak „Európa polgárainak”.
Én azt gondolom, hogy kedvezményes európai hiteleket megfizethető lakhatásra fölvenni igenis a város érdekét szolgálja
– jelentette ki a főpolgármester.
Karácsony kijelentéseivel ellentétben nem olyan egyszerű azonban az önkormányzat számára a hitelfelvétel, ehhez ugyanis a kormány hozzájárulására is szükség van.
A főváros nem juthat hitelhez az állami szervek megkerülésével, mert a jogszabályok egyértelműen előírják az állami kontrollt az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyleteire vonatkozóan
– mondta el lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Kiemelte, az önkormányzatok hitelfelvételének állami jóváhagyása több fontos célt szolgál. Egyfelől alkotmányos kötelezettség, az alaptörvény szerint ugyanis Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. Ezen elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős. Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során ezt az elvet kötelesek tiszteletben tartani.
