A baloldali közvélemény-kutatóknak mindegy, melyik Péter, a módszer ugyanaz

Ugyanúgy kampányolnak Magyar Péternek, mint tették azt Márki-Zay Péternek.

Egy évvel a választások előtt, úgy tűnik, nem változott sokat a körvonalazódó kampányidőszak a négy évvel ezelőttihez képest. A jobboldali elemzőközpontok továbbra is kormánypárti előnyt mérnek, míg a baloldali közvélemény-kutatók most éppen Magyar Péter előnyét mutatják, pontosan úgy, ahogy ezt tették 2021-ben is Márki-Zay Péterrel. Az elmúlt időszakban ugyanazt a narratívaépítést lehet tapasztalni a Tisza Párt elnökével kapcsolatban, mint Márki-Zay Péter esetében, ebben pedig a balliberális sajtó főszerepet játszott akkor is és most is – mutatott rá a Tényellenőr.

Magyar Péter pártját úgy népszerűsítik, mint korábban Márki-Zay Pétert (Fotó: Hatlaczki Balázs)

A végsőkig igyekezték fenntartani a látszatot

A portál szerint egyértelműen stratégiai jelöltépítés zajlik a baloldali sajtóban, amelynek módszertana jelentősen hasonlít Márki-Zay Péter 2022-es választási kampányára. 

A HVG felületén még 2020 márciusában jelent meg egy Medián-mérés, amelynek kiemelt megállapítása volt, hogy Márki-Zay Péter a legnépszerűbb politikus. Az akkor még csupán hódmezővásárhelyi polgármester országos státusba emelése akkor még érthetetlen döntésnek tűnt, később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy személyes népszerűségének hangsúlyozása kifejezett kampánytechnikai eszközzé vált.

A pártszimpátiával kapcsolatos mérések már 2021 szeptemberében elindultak: a Republikon Intézet a Pest 5. országos egyéni választókerületben már ekkor megmérte, hogy a biztos pártválasztók körében három százalékpontos előnyben lenne az akkor még jórészt csak hipotetikusan létező ellenzéki összefogás. A végeredmény ismert: győzelem helyett négy százalékpontos vereséget szenvedett az ellenzék még ebben a körzetben is.

Innentől kezdve a realitásoktól egyre messzebbre rugaszkodott a baloldali sajtó kommunikációja:

• A Republikon 2021 novemberében arról számolt be, hogy a kormánypártok támogatottsága csupán 34 százalékos a teljes népesség körében, míg az ellenzéket 40 százalék támogatja. A biztos pártválasztók körében pedig még nagyobb, nyolc százalékpontos különbséget mértek.
• Ezzel párhuzamosan a kutatóintézet igyekezett Márki-Zay személyes népszerűségét is hangsúlyozni, novemberben azt mérték, hogy Orbán Viktor népszerűsége 43, Márki-Zay Péteré 55 százalékos.
• A Závecz Research szerint szintén ekkor négy százalék volt az ellenzék előnye.

Ez a lendület csak 2022 február közepén kezdett némileg megtorpanni, amikor a Závecz kihozta, hogy a kormánypártokhoz került az előny. Ez azonban csak átmeneti volt, hiszen a kormánypárti előnyről szóló jelentés után mindössze egy héttel később a Publicus, kétszázalékos előnyt mért az ellenzéki összefogásnak. A háború kitörése, és az arra adott ellenzéki választ azonban egyre kevésbé tudták pozitívan bemutatni a közvélemény-kutatások. Március elsején az egész kampány során optimista Republikon már szoros eredményeket várt.

Mint később kiderült, ezek a felmérések mind túl pozitívan láttatták a valóságot ellenzéki szempontból:

a listás eredmények tekintetében is – az ellenzéki kutatások túlnyomó többsége – nagyságrendi tévedésben volt.

Hiszen a kormánypártok végül húsz százalékpontos fölénnyel, a szavazatok abszolút többséget megszerezve győztek.

Bár magát az ellenzéki összefogást is felülmérték a baloldali közvélemény-kutatók, egyértelmű, hogy Márki-Zay személyes népszerűsége volt a fő üzenet. A Republikon felmérése szerint a bizonytalanok körében 66-33-ra vezetett 2021 végén Márki-Zay Orbán Viktorral szemben, a két politikust ismerők körében pedig – a kedveltségük tekintetében – 55-43-as vezetést mértek neki. Tehát a mérések szerint Márki-Zay népszerűbb volt, mint az őt jelölő pártszövetség.

A választások előtt azonban már kezdett látszódni, hogy mindez csupán kampányfogás volt: megjelentek a széthúzás jelei, a Závecz szerint már akkor több ellenzéki politikus népszerűbb volt, mint Márki-Zay Péter. Azt, hogy ezek a számok állhattak közelebb a valósághoz, mint a korábbiak azt az is megmutatja, hogy a Századvég elemzése szerint a választók többségének már 2021 decemberében is inkább negatív véleménye volt az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjéről.

A végső ítélet pedig egy évvel a választások után futott be: 2023 márciusában Márki-Zay Péter volt a legelutasítottabb magyar politikus,

Gyurcsány Ferenc szintjére süllyedt a népszerűség tekintetében,csupán 29 százalék tartotta szimpatikusnak.

A módszer marad csak a cél változik

Ugyan ezek a tendenciák látszanak a Tisza Párt esetében is az EP-választások utáni közvélemény-kutatásokban. Azonban ezúttal nem egy ember (Magyar Péter) népszerűségét, hanem a körülötte szerveződő párt népszerűségét igyekszik bizonyítani a baloldali sajtó. Ez pedig nem lehet véletlen, hiszen a 21 Kutatóközpont mérése szerint Magyar Péter októberben mind a miniszterelnöknél, mind más baloldali politikusoknál népszerűtlenebb volt, és ez az idén áprilisban készült mérések szerint is jóval kevésbé népszerű, mint Márki-Zay Péter volt az ellenzéki mérések szerint a maga idejében.

A Tisza Párt vélt vagy valós népszerűségének építése azonban már a tavalyi év második felében megindult: a Publicus 2024 októberében azt állította, mérései szerint a teljes lakosság körében a Tisza népszerűsége megelőzte a kormánypártokét.

A Századvég kutatása ezzel szemben már ekkor figyelmeztetett, hogy valójában továbbra is a kormánypártok élveznek stabil többséget.

Az intézet 40 százalékos támogatottságot mért a Fidesznek, a Tiszának 31 százalékot prognosztizált a biztos szavazók körében. Ennek ellenére a baloldali központok sorra jelentették meg a Tisza Párt hirdető kutatásokat. Az IDEA a teljes népesség körében 6, a Medián 7 százalékpontos előnyt mért Magyar Péter pártjának a kormánypártokkal szemben.

A tavalyi év végén aztán a Republikon pártpreferencia-mérlege egy érdekes anomálián keresztül világított rá ezeknek a valóságtartalmára: a pártok egész éves, pártválasztók körében mért támogatottságának görbéje ugyanis a kormánypártok esetében erősen meglepő ívet ír le. 

Az intézet szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága mind az európai parlamenti választások előtt, mind azután relatív alacsony volt, épp csak a választás időpontjában ugrott meg.

Csak fokozza az anomáliát, hogy a Republikon múltbeli eredményekre reflektáló anyagában a választás időpontjában a kormánypártokat 41 százalékra mérték, miközben választási eredményük 44,8 százalék lett. Ugyanekkor a Tiszát 2 százalékponttal mérték felül.

A tendencia pedig tovább folytatódik: 

• A Závecz március végi felmérése szerint a Tisza előnye a biztos pártválasztók körében 5 százalékpontos.
• A 21 Intézet pedig már 14 százalékpontos előnyről is írt áprilisban a Tisza Pártnak.

Az azonban kiemelendő, hogy a választási eredményeket rendre pontosabban prognosztizáló jobboldali központok, így például a Nézőpont mást mondanak: 

a legutóbbi tájékoztatása szerint a kormánypártok 10 százalékpontos előnyben vannak.

Mindezek alapján elmondható, hogy jelentős párhuzamosságokat lehet találni Magyar Péter és Márki-Zay Péter kampányai között. A baloldali közvélemény-kutatók és a liberális sajtó igyekszik egyre meghökkentőbb számokkal alátámasztani az aktuális jelölt támogatottságát. 

Ezek azonban mind a tendencia, mind a jobboldali intézetek mérései szerint egyre távolabb állnak a valóságtól.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Makovics Kornél