A végsőkig igyekezték fenntartani a látszatot
A portál szerint egyértelműen stratégiai jelöltépítés zajlik a baloldali sajtóban, amelynek módszertana jelentősen hasonlít Márki-Zay Péter 2022-es választási kampányára.
A HVG felületén még 2020 márciusában jelent meg egy Medián-mérés, amelynek kiemelt megállapítása volt, hogy Márki-Zay Péter a legnépszerűbb politikus. Az akkor még csupán hódmezővásárhelyi polgármester országos státusba emelése akkor még érthetetlen döntésnek tűnt, később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy személyes népszerűségének hangsúlyozása kifejezett kampánytechnikai eszközzé vált.
A pártszimpátiával kapcsolatos mérések már 2021 szeptemberében elindultak: a Republikon Intézet a Pest 5. országos egyéni választókerületben már ekkor megmérte, hogy a biztos pártválasztók körében három százalékpontos előnyben lenne az akkor még jórészt csak hipotetikusan létező ellenzéki összefogás. A végeredmény ismert: győzelem helyett négy százalékpontos vereséget szenvedett az ellenzék még ebben a körzetben is.
Innentől kezdve a realitásoktól egyre messzebbre rugaszkodott a baloldali sajtó kommunikációja:
- A Republikon 2021 novemberében arról számolt be, hogy a kormánypártok támogatottsága csupán 34 százalékos a teljes népesség körében, míg az ellenzéket 40 százalék támogatja. A biztos pártválasztók körében pedig még nagyobb, nyolc százalékpontos különbséget mértek.
- Ezzel párhuzamosan a kutatóintézet igyekezett Márki-Zay személyes népszerűségét is hangsúlyozni, novemberben azt mérték, hogy Orbán Viktor népszerűsége 43, Márki-Zay Péteré 55 százalékos.
- A Závecz Research szerint szintén ekkor négy százalék volt az ellenzék előnye.
Ez a lendület csak 2022 február közepén kezdett némileg megtorpanni, amikor a Závecz kihozta, hogy a kormánypártokhoz került az előny. Ez azonban csak átmeneti volt, hiszen a kormánypárti előnyről szóló jelentés után mindössze egy héttel később a Publicus, kétszázalékos előnyt mért az ellenzéki összefogásnak. A háború kitörése, és az arra adott ellenzéki választ azonban egyre kevésbé tudták pozitívan bemutatni a közvélemény-kutatások. Március elsején az egész kampány során optimista Republikon már szoros eredményeket várt.
Mint később kiderült, ezek a felmérések mind túl pozitívan láttatták a valóságot ellenzéki szempontból:
a listás eredmények tekintetében is – az ellenzéki kutatások túlnyomó többsége – nagyságrendi tévedésben volt.
Hiszen a kormánypártok végül húsz százalékpontos fölénnyel, a szavazatok abszolút többséget megszerezve győztek.
Bár magát az ellenzéki összefogást is felülmérték a baloldali közvélemény-kutatók, egyértelmű, hogy Márki-Zay személyes népszerűsége volt a fő üzenet. A Republikon felmérése szerint a bizonytalanok körében 66-33-ra vezetett 2021 végén Márki-Zay Orbán Viktorral szemben, a két politikust ismerők körében pedig – a kedveltségük tekintetében – 55-43-as vezetést mértek neki. Tehát a mérések szerint Márki-Zay népszerűbb volt, mint az őt jelölő pártszövetség.
A választások előtt azonban már kezdett látszódni, hogy mindez csupán kampányfogás volt: megjelentek a széthúzás jelei, a Závecz szerint már akkor több ellenzéki politikus népszerűbb volt, mint Márki-Zay Péter. Azt, hogy ezek a számok állhattak közelebb a valósághoz, mint a korábbiak azt az is megmutatja, hogy a Századvég elemzése szerint a választók többségének már 2021 decemberében is inkább negatív véleménye volt az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjéről.
A végső ítélet pedig egy évvel a választások után futott be: 2023 márciusában Márki-Zay Péter volt a legelutasítottabb magyar politikus,
Gyurcsány Ferenc szintjére süllyedt a népszerűség tekintetében,csupán 29 százalék tartotta szimpatikusnak.
