A Fenyő-gyilkosság másodfokú eljárásának mai tárgyalásnapja azzal kezdődött, hogy megjelent Helmeczy László védőügyvéd, aki kijelentette: Portik Tamás kísérletet tett arra, hogy megbízza őt, de az ügyvéd nem vállalta a megbízást. Ezután Szikinger István védőügyvéd elmondta: nem tudott felkészülni a perbeszéd tartásásra, mivel nem kapott meg minden szükséges dokumentumot. Kiemelte: elterjedt az a téveszme, hogy csak színjáték zajlik az időhúzás miatt az immár 27 éve folyó ügyben, holott itt valóságos konfliktusról van szó, amit egy véletlenül bekapcsolva maradt mikrofon miatt kiszivárgott jelenet is bizonyít. Szikinger viszonya konfliktusos Portik Tamással, aki elkezdte őt utasítgatni, amit Szikinger visszautasított.
Az ügyvéd jogellenesnek vélte a kirendelését, és arra hivatkozott, hogy a kamarának kell kirendelni a védőügyvédet a kirendelhető védők listájáról, ami szerinte nem valósult meg. Nehezményezte azt is, hogy a bíróság tegnap küldött neki egy határozatot, amiről úgy vélte, hogy a jogi érveire semmilyen választ nem adott. Annak sem lett volna helye, hogy elutasítsák a kérelmét, mert ő nem kirendelt védő. Emellett kifejezte azt is, hogy
szerinte Portik a közhatalmi önkény áldozata, mert a vádlott hibáján kívül húzódott el az ügy.
Ezután Portik bejelentette, hogy nemcsak kép-, hanem hangfelvétel közzétételéhez sem járul hozzá, majd azt mondta a rá vigyázó fegyőrnek: közölje a bíróval, hogy nem hajlandó válaszolni a testület kérdésére.
Ezt követően az ügyész kifejtette: annak van jelentősége, hogy Portik visszavonta Szikinger meghatalmazását. Annak eldöntésére, hogy ki legyen Portik védőügyvédje, a bíróság szünetet rendelt el.
A szünetből visszatérve az ítélőtábla arra jutott, hogy Helmeczyt hívja fel a perbeszéd megtartására. Helmeczy kijelentette: 45 év alatt nem történt vele olyan, hogy nem tudott tisztességesen felkészülni az ügyben, szerinte vétene a szabályok ellen, ha most perbeszédet mondana, így felkészületlensége miatt nem tud perbeszédet mondani. Erre tekintettel
az ítélőtábla ismét kirendelte Szikingert Portik védőjének, mivel olyan ügyvédet akartak kirendelni, akinek van rálátása az ügyre, majd felkérték Szikingert a perbeszéd megtartására.
Szikinger szerint ez a kirendelés jogsértő, mert nem állnak fenn a feltételei. Úgy vélte, az ítélőtábla semmibe vette az ügyvédi kamara jogosítványait és dupla törvénysértéssel vádolta meg az ítélőtáblát. Nyilatkozatot tett arról, hogy nem tartja perbeszédnek azt, amit most el fog mondani, hangsúlyozva, hogy a műfaji kérdések a meghatározók.
A védőbeszédben az ügyet a tiszaeszlári vérvádhoz hasonlította és arról beszélt, hogy a közhatalom visszaél az eljárási hiányosságokkal, a védelemhez való joggal. Azzal is gondja volt, hogy számokkal jelölték a tanúkat, mert így nem derültek ki lényeges körülmények, például nem tudták a tanúk szavahihetőségét ellenőrizni. Fenntartotta, hogy a megjelölt bűnjelek kiadását ne annak rendeljék el, akinek semmi köze hozzájuk, mert Portiknak még szüksége lehet a felvételekre. Ha nem fogadják el a javaslatát, akkor határozatlan tartamú szabadságvesztésre ítéljék Portikot, hivatkozva az idő múlására, mert az nem Portik hibája, de arra kérte a bíróságot, hogy helyezzék hatályon kívül az elsőfokú ítéletet.
Az ügyész úgy vélekedett, hogy szó sincs önkényes állami eljárásról és azt sem tartotta elfogadhatónak, hogy az ítélet jogerejében szerepe lehetne a bizonyítékértékelés szempontjának. Szerinte az elsőfokú bíróság a vallomásrészeket összességükben értékelte és összevetette az egyéb személyi bizonyítékokkal is, ezért indítványát fenntartotta. A bíró ezután Gyárfás Tamás kérésére negyedóra szünetet rendelt el.
Gyárfás: Nincsenek gyilkos hajlamaim!
Gyárfás Tamás az utolsó szó jogán elmondta, hogy az elsőfokú ítéletben állított tények egy része nem felel meg az iratokban foglaltaknak. Arról beszélt, hogy Fenyő Jánossal a gyilkosság előtt már kiegyeztek, elmondása szerint akkor már nem tekintette az ellenfelének, és egyébként sincsenek gyilkos hajlamai.
Gyárfás azt is fejtegette, hogy Portik csapdába próbálta csalni őt, amikor többször felhozta neki, hogy szívességet tett neki azzal, hogy likvidálta Fenyőt. Az erről szóló hangfelvételek is ezt támasztják alá szerinte. Hangsúlyozta, hogy Portik soha nem kapott tőle semmilyen ellenszolgáltatást. Gyárfás szerint Portik fenyegette őt, emiatt hallgatott a felvételeken is, amikor sokadjára szóba került Fenyő megöletése. Gyárfás úgy értékeli, hogy az eljáró bíróság szerint ez a hallgatás volt a beleegyezés, és emiatt ítélték el. Hangsúlyozta azt is, hogy nem tudta, hogy Portik hangfelvételeket készít róla.
Gyárfás arról beszélt még, hogy hamis tanúvallomások és összevágott hangfelvételek alapján ítélték el.
Végezetül jelezte, hogy abban bízik, hogy felmentik, mert nem minden kétséget kizáróan bizonyított tények alapján ítélték el, egy nemlétező bűntény alapján.
Mint arról lapunk is beszámolt, Fenyő Jánost, a Vico sajtóbirodalom urát 1998. február 11-én este fél hat után, saját Mercedesében gyilkolták meg a Margit utca 4. szám alatt, amikor megállt a piros lámpánál. A feltorlódott kocsisorban várakozó Mitsubishiből kiugrott egy férfi, aki az Agram 2000 típusú gépfegyveréből tizenkilenc lövést adott le Fenyő Jánosra. A lövedékekből négy találta el az áldozatot, így a médiavállalkozó azonnal meghalt. A merénylet után a tettes megszabadult géppisztolyától, sapkájától, kabátjától, kesztyűjétől, beszállt társai közelben lévő autójába, és elhajtottak a helyszínről.
Fenyő János médiavállalkozó likvidálása eltér a kilencvenes években elkövetett maffiagyilkosságtól, ugyanis sem előtte, sem azóta nem fordult elő, hogy olyan kaliberű embert gyilkoljanak meg, aki bejáratos a legmagasabb politikai körökbe, pártokat finanszíroz és emellett az ország egyik leggazdagabb embere. Több mint egy évtizeddel később, 2011 februárjában magyar kérésre Szlovákiában tartóztatták le az Aranykéz utcai robbantással és több más bérgyilkossággal összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután kiderült, hogy az ő DNS-ét találták meg a merénylet helyszínén hagyott sapkában. A szlovák végrehajtó embert a bíróság végül 2017 májusában jogerősen is életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. Rohác bűntársát, a vád szerint sofőrként közreműködő Ladislav Trnkát bizonyítottság hiányában felmentették.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a jogerős ítélet után vizsgálatot indított, majd az információk összegyűjtését követően 2017. október 31-én újra nyomozni kezdtek. Néhány hónappal később, 2018. március 22-én gyanúsítottként hallgatták ki a börtönben a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt jogerősen elítélt Portik Tamást, ezután április 17-én, a délutáni órákban Gyárfás Tamást is előállították és őt is gyanúsítottként hallgatták ki.
Gyárfás ellen 2019 nyarán emeltek vádat felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. A Fenyő-ügyben Portikot is felelősségre vonták, az ellene indított eljárást egyesítették Gyárfás perével. A vádhatóság azt rója a Nap TV volt tulajdonosa terhére, hogy ő bujtotta fel az Energol-vezért (akit 1994 óta ismer) arra, hogy Roháccsal és bandájával ölesse meg legnagyobb üzleti riválisát, Fenyő Jánost. A vád egyik fontos alapja az a hangfelvétel, amelyet Portik rögzített a kétezres években kettejük beszélgetéseiről, és amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság.
Tavaly februárban Gyárfás Tamást bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt hét év fegyházbüntetésre, Portik Tamást pedig felbujtóként, előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés miatt életfogytiglani fegyházra ítélte nem jogerősen a bíróság. Azért született Portik esetében ez a döntés, mert nála perújítást rendeltek el, és a Fenyő-ügyet egyben kezelték az Aranykéz utcai robbantás ügyével, amiben korábban szintén kimondták a férfi bűnösségét. Az ügyben Gyárfás felmentésért fellebbezett, és továbbra is azt állítja (ahogy Portik is), hogy semmi köze Fenyő halálához, az ügyészség ugyanakkor minimum tíz évet kér az egykori médiacézárra másodfokon.
