Kemény kérdéseket kapott Bóka János a Mozgásban című műsorban + videó

– Ha a szuverenitásról van szó, akkor nincs hova hátra – szögezte le Bóka János a Mozgásban című műsorban. G. Fodor Gábor vendége ezúttal az európai uniós ügyekért felelős miniszter volt, akivel témaként az Európai Unió helyzete, kihívásai voltak fókuszban. Szó volt még az amerikai Trump-adminisztráció és Brüsszel kapcsolatáról, de a tárcavezető elmondta a véleményét arról is, hogy Magyarország miért lépett ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból.

A beszélgetésben felvetődött a kérdés: a kormány miért kommunikálja azt, hogy Trump döntéseinek Brüsszel miatt ihatjuk meg a levét? Bóka János rámutatott: amióta Trump átvette az elnöki hivatalt, azóta nem csinál mást, mint szisztematikusan próbálja azokat az ígéreteket végrehajtani, amiket a választási kampányban tett.

 „Az EU vezetésének alsó hangon volt 2-3 hónapja, hogy erre felkészüljön. Most néhányan mégis meg vannak lepődve és temetik a transzatlanti partnerséget”

– tette hozzá.

A tárcavezető szerint az is probléma a brüsszeli vezetőkkel, hogy félreértik a Trump-adminisztráció és az európai intézmények közötti viszonyt. Kifejtette: a Trump-adminisztráció nem szimpatizál a nemzetközi szervezetekkel, mert úgy véli, az amerikai érdekeket indokolatlanul korlátozzák és a mozgásterüket indokolatlanul szűkítik. – Ezért nem biztos, hogy egy olyan világrendben gondolkodnak, ahol nemzetközi szervezeteknek meghatározó szerepük van – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök aláírja az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni új, viszonossági vámokat bevezető rendeletet (Fotó: Jim Lo Scalzo/MTI/EPA pool)

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióval kapcsolatos problémák ennél sokkal komolyabbak, ami az európai intézmények működésének az ideológiai alapjaira vezethető vissza: 

a Trump-adminisztráció úgy gondolja, hogy az európai intézmények a woke-ideológiát képviselik, amellyel felvették a politikai küzdelmet az Egyesült Államokban.

Bóka János kitért a Trump által az európai árukra kivetett magas vámok kapcsán az európai versenyképességre is. Szerinte ebben a nehéz helyzetben az volna a jó megoldás, hogy nagyobb teret hagynak a tagállamoknak befektetési és gazdaságpolitikában. 

„Annak a tendenciának pedig, hogy az EU például finanszírozási lehetőségeken keresztül betüremkedik a tagállami gazdaságpolitikák irányításába, véget kell vetni, mert a versenyképességét rontja”

– emelte ki.

„Csak Brüsszel a hibás, és mi nem vagyunk ludasak?”

G. Fodor Gábor feltette a kérdést: vajon nem járna-e Magyarország jobban, ha inkább betagozódna az EU többi tagállama mellé, akik feltétel nélkül teljesítik a vezetés követeléseit? Amikor pedig a konfliktusokról van szó, akkor pedig „csak Brüsszel a hibás, mi nem vagyunk ludasak?”. 

A miniszter emlékeztetett, a magyar külpolitikának évszázados dilemmája, hogy mivel járunk jobban: beilleszkedéssel vagy kiválással? Szerinte abban az esetben, amikor a magyar külpolitikai mozgástér alapját jelentő szuverenitást akarják felszámolni úgy, hogy megszűnjön az önálló politikai döntés képessége vagy lehetősége, akkor nincs alternatíva. –Ha a szuverenitásról van szó, akkor nincs hova hátra – húzta alá.

G. Fodor Gábor,  a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)

A műsorvezető emlékeztette a tárcavezetőt: azzal, hogy beléptünk az unióba, a szuverenitásunk egy részéről lemondtunk. – Miért nem vagyunk akkor hajlandóak ezt elfogadni, és a klubban úgy viselkedni, ahogy a klubban kell? – mutatott rá kérdésével G. Fodor Gábor. 

Bóka János  nem ért egyet azzal, hogy a szuverenitásunk egy részéről lemondtunk volna, ugyanis az embernek „a szuverenitás vagy van, vagy nincs”. Azzal viszont egyetért, hogy a szuverenitáshoz kapcsolódó bizonyos hatásköröket az európai intézményeken keresztül közösen gyakoroljuk.

– Az a tagállami szuverenitásba tartozik viszont, hogy mik ezek a hatáskörök: amik az Európai Unió alapszerződéseiben le vannak írva. Ha az Európai Unió ezeken túl akar terjeszkedni, akkor onnantól kezdve nem az adott tagállam dönti el, mi az, amit közösen gyakorol a többi tagállammal, hanem ő. Mint amikor Frankenstein életre kel, és hirtelen nem engedelmeskedik a gazdája szavainak. Ez egy olyan helyzet, ami nem fenntartható, és ezzel szemben nem látok kompromisszumra lehetőséget – magyarázta. 

A Nemzetközi Büntetőbíróság

A beszélgetésben kitértek arra is, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A miniszter szerint felfedezhető egy párhuzam ezen intézmény és az EU között: létrehoztak egy intézményt egy bizonyos politikai és morális céllal. – Ha ez az intézmény a szerepéből kilép, akkor ezután nagyon nehéz lesz vele politikai közösséget vállalni – mutatott rá Bóka János.

Borítókép: G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)