Katasztrófát okozna az Európai Uniónak, ha Ukrajna jelen formájában belépne a szövetségi rendszerbe – jelentette ki Bóka János a Mozgásban című műsorban. G. Fodor Gábor vendége ezúttal az európai uniós ügyekért felelős miniszter volt, aki leszögezte: Magyarország lenne az egyik legnagyobb vesztese Ukrajna uniós csatlakozásának mind gazdaságilag, mind biztonságpolitikailag.
A műsorban az Európai Unió helyzete, kihívásai volt a téma. G. Fodor Gábor felvetette, hogy bár fejlődik az EU, de felmerül a kérdés: vajon jó irányba? Bóka János úgy véli, az unió fejlődése természetes, azonban az alapító atyák úgy tervezték, hogy az organikusan legyen. A miniszter az EU-t egy fához hasonlította, amely olyan irányba nő, hogy előbb-utóbb akár ki is dőlhet.
Hozzátette azonban, az európai egységnek a gyökerei nagyon mélyen gyökereznek az európai kontinens kultúrájában, szerinte az ma már magától értetődő, hogy az európai nemzetek valamiféle sorsközösségben vannak.
– Európa kertésze eléggé metszeni kezdte az ágakat, meg a gyökereket is. Mintha ez már nem lenne olyan stabil fa – jegyezte meg a műsorvezető, majde feltette a kérdést: Európa érti, mi történik körülötte? Bóka János úgy vélte, az európai kormányok értik, azonban az európai intézmények már nem biztos. Rámutatott:
az európai integrációt pártoló politikusok sosem voltak teljesen őszinték, ugyanis a céljuk a nemzetek fölött álló intézményrendszer erősítése irányába hat, ennek fényében pontosan azt csinálják, amit csinálniuk kell.
A miniszter azonban leszögezte, hazánknak és a közép-európai régiónak nem ez az érdeke. Szerinte viszont a 21. században a nemzetállamok túléléséhez feltétlenül szükséges valamilyen európai együttműködés. Éppen ezért Magyarországnak is létérdeke, hogy az EU tagja legyen.
A Brüsszel–Moszkva párhuzam
A műsorvezető kérdésére a miniszter elmondta, az unió baloldali politikusai mindig nagyon érzékenyen reagálnak, amikor a magyar sajtó párhuzamot von Brüsszel és a Szovjetunió egykori fővárosa, Moszkva között. Szerinte azonban vannak egybevágó tulajdonságai a két vezetésnek, amelyeket ha megnézünk, igenis érthető a hasonlat: van egy nagyon komoly demokráciadeficit-problémája az európai intézményeknek, és van egy nagyon komoly szuverenitási probléma is, ami az európai integrációhoz kapcsolódik.
A beszélgetésben felvetődött a kérdés: a kormány miért kommunikálja azt, hogy Trump döntéseinek Brüsszel miatt ihatjuk meg a levét? Bóka János rámutatott: amióta Trump átvette az elnöki hivatalt, azóta nem csinál mást, mint szisztematikusan próbálja azokat az ígéreteket végrehajtani, amiket a választási kampányban tett.
„Az EU vezetésének alsó hangon volt 2-3 hónapja, hogy erre felkészüljön. Most néhányan mégis meg vannak lepődve és temetik a transzatlanti partnerséget”
– tette hozzá.
A tárcavezető szerint az is probléma a brüsszeli vezetőkkel, hogy félreértik a Trump-adminisztráció és az európai intézmények közötti viszonyt. Kifejtette: a Trump-adminisztráció nem szimpatizál a nemzetközi szervezetekkel, mert úgy véli, az amerikai érdekeket indokolatlanul korlátozzák és a mozgásterüket indokolatlanul szűkítik. – Ezért nem biztos, hogy egy olyan világrendben gondolkodnak, ahol nemzetközi szervezeteknek meghatározó szerepük van – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióval kapcsolatos problémák ennél sokkal komolyabbak, ami az európai intézmények működésének az ideológiai alapjaira vezethető vissza:
a Trump-adminisztráció úgy gondolja, hogy az európai intézmények a woke-ideológiát képviselik, amellyel felvették a politikai küzdelmet az Egyesült Államokban.
Bóka János kitért a Trump által az európai árukra kivetett magas vámok kapcsán az európai versenyképességre is. Szerinte ebben a nehéz helyzetben az volna a jó megoldás, hogy nagyobb teret hagynak a tagállamoknak befektetési és gazdaságpolitikában.
„Annak a tendenciának pedig, hogy az EU például finanszírozási lehetőségeken keresztül betüremkedik a tagállami gazdaságpolitikák irányításába, véget kell vetni, mert a versenyképességét rontja”
– emelte ki.
„Csak Brüsszel a hibás, és mi nem vagyunk ludasak?”
G. Fodor Gábor feltette a kérdést: vajon nem járna-e Magyarország jobban, ha inkább betagozódna az EU többi tagállama mellé, akik feltétel nélkül teljesítik a vezetés követeléseit? Amikor pedig a konfliktusokról van szó, akkor pedig „csak Brüsszel a hibás, mi nem vagyunk ludasak?”.
A miniszter emlékeztetett, a magyar külpolitikának évszázados dilemmája, hogy mivel járunk jobban: beilleszkedéssel vagy kiválással? Szerinte abban az esetben, amikor a magyar külpolitikai mozgástér alapját jelentő szuverenitást akarják felszámolni úgy, hogy megszűnjön az önálló politikai döntés képessége vagy lehetősége, akkor nincs alternatíva. –Ha a szuverenitásról van szó, akkor nincs hova hátra – húzta alá.

A műsorvezető emlékeztette a tárcavezetőt: azzal, hogy beléptünk az unióba, a szuverenitásunk egy részéről lemondtunk. – Miért nem vagyunk akkor hajlandóak ezt elfogadni, és a klubban úgy viselkedni, ahogy a klubban kell? – mutatott rá kérdésével G. Fodor Gábor.
Bóka János nem ért egyet azzal, hogy a szuverenitásunk egy részéről lemondtunk volna, ugyanis az embernek „a szuverenitás vagy van, vagy nincs”. Azzal viszont egyetért, hogy a szuverenitáshoz kapcsolódó bizonyos hatásköröket az európai intézményeken keresztül közösen gyakoroljuk.
– Az a tagállami szuverenitásba tartozik viszont, hogy mik ezek a hatáskörök: amik az Európai Unió alapszerződéseiben le vannak írva. Ha az Európai Unió ezeken túl akar terjeszkedni, akkor onnantól kezdve nem az adott tagállam dönti el, mi az, amit közösen gyakorol a többi tagállammal, hanem ő. Mint amikor Frankenstein életre kel, és hirtelen nem engedelmeskedik a gazdája szavainak. Ez egy olyan helyzet, ami nem fenntartható, és ezzel szemben nem látok kompromisszumra lehetőséget – magyarázta.
A Nemzetközi Büntetőbíróság
A beszélgetésben kitértek arra is, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A miniszter szerint felfedezhető egy párhuzam ezen intézmény és az EU között: létrehoztak egy intézményt egy bizonyos politikai és morális céllal. – Ha ez az intézmény a szerepéből kilép, akkor ezután nagyon nehéz lesz vele politikai közösséget vállalni – mutatott rá Bóka János.