Pokoli hőség vár ránk nyáron, 46 fok is lehet

Az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közös jelentése szerint Európa hőmérséklete kiemelkedő ütemben emelkedik – csaknem kétszer olyan gyorsan, mint a globális átlag. A hőség emiatt minden évben egyre elviselhetetlenebb.

Illusztráció Fotó: JAAP ARRIENS Forrás: NurPhoto

A meteorológiai előrejelzések szerint az idei nyáron minden eddigi hőmérsékleti csúcs megdőlhet, még a 2007-es kiskunhalasi 41,9 fokos országos rekord is. A száraz, anticiklonális időjárás ideális feltételeket teremt a rendkívüli hőhullámok kialakulásához.

Brutális hőség törhet idén Európára (Fotó: NurPhoto/Artur Widak)

A közelgő pokoli kánikula komoly egészségügyi kockázatokat is jelent az arra érzékenyeknek. Ismert, az Országos Meteorológiai Szolgálat több fokozatú hőségriasztási protokoll bevezetését tervezi, miközben az egészségügyi szakemberek már most felhívják a figyelmet az idősek és a krónikus betegek kiemelt védelmének fontosságára.

A hőséggel egyidejűleg fokozódik az aszály kockázata is. A szakemberek úgy vélik, az Alföldön és a Duna–Tisza közén a talajnedvesség várhatóan kritikusan alacsony szintre süllyed, ami súlyos vízhiányhoz vezethet.

Meteorológusok szerint a rendkívüli hőség hátterében két jelenség együttes hatása áll: a globális éghajlatváltozást egy erőteljes El Nino-jelenség fokozza. Azt már a magyarok is megtapasztalták, hogy az afrikai forró légtömegek egyre gyakrabban érik el Európát. A térségben Magyarország lehet az egyik legsúlyosabban érintett ország,

idén nyáron akár a 46 fokot is elérhetik a maximum-hőmérsékletek.

 

Fokozódik az európai pokoli hőség

Az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közös jelentése szerint Európa hőmérséklete kiemelkedő ütemben emelkedik, csaknem kétszer olyan gyorsan, mint a globális átlag. Egy korábban kiadott jelentés hangsúlyozza a klímaváltozás súlyos hatásait az egészségügyre és a gazdaságra.

A legfrissebb ötéves átlagok azt mutatják, hogy Európában a hőmérséklet már 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az ipari forradalom előtti szintet, szemben a globális 1,3 fokos emelkedéssel. A jelentés emlékeztet a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzésére, mely szerint a globális felmelegedést 1,5 fok alatt kell tartani az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva.

A WMO és a Copernicus szakértői a tavalyi rendkívüli hőséget elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának tulajdonítják, de megemlítik az El Nino időjárási jelenség hozzájárulását is. A jelentés így rávilágít a klímaváltozás összetett okaira és sürgető következményeire.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)