Az elmúlt hetekben hatalmas politikai vita övezi az Állami Számvevőszék nemrég nyilvánosságra hozott, a Magyar Nemzeti Bank működéséről szóló jelentéseit. A paláver egyik leghangosabb résztvevője éppen Matolcsy György jegybankelnök elődje, Simor András, akinek hivatali ideje alatt még az akkori kormányoldal is a lemondását követelte.
Simor, az offshore lovag
Simor jegybankelnöki időszakát rengeteg kritika érte, legnagyobb botránya azonban kétségkívül az offshore-ügy volt. Elöljáróban érdemes felidézni, hogy Simor Andrást Gyurcsány Ferenc javaslatára 2007 elején nevezték ki a Magyar Nemzeti Bank élére, ahol hat évet töltött. Erre az időszakra esett a devizahitelezés csúcspontja, majd a 2008-as pénzügyi válság és Nemzetközi Valutaalap (IMF) óriáshitele, ami hatalomban tartotta a Gyurcsány–Bajnai-kabinetet. Mindezt a 2010-es kormányváltás után a gazdaság rendbetétele, az IMF hazaküldése és a devizahitelek kártételeinek felszámolása követte.
Az offshore-botrány a pénzügyi válság kellős közepén, 2009 nyarán robbant ki. Simor a 2007-es vagyonnyilatkozata szerint összesen 923 millió forint megtakarítást tartott befektetési alapokban, az egy évvel később tett nyilatkozata szerint viszont már csupán 67 millió forintja volt ugyanott. Egy esztendő leforgása alatt tehát 856 millió forinttal csappant meg az összeg, és nem lehetett tudni, hogy a pénz hova lett. Már a balliberális sajtó is arról cikkezett, hogy Simor a vagyonnyilatkozatából eltitkolt, eltüntethetett sok száz millió forintot. Csakhamar kiderült: Simor egy ciprusi cégbe, a Trevisol Management Services Ltd.-be forgatta át a hatalmas vagyont. A HVG írása szerint a Trevisol 1999-ben igazi offshore cégként jött létre, kihasználva a 4,25 százalakos adókulcsot. Ciprus csatlakozása után az ilyen vállalkozások – köztük a Trevisol is – új besorolást kaptak, és működtek tovább. Simor végül kijavította vagyonnyilatkozatát, amiből kiderült, hogy valóban a ciprusi cégbe került a korábban befektetési jegyben tartott több mint nyolcszázmillió forint.
A Fidesz offshore-lovagnak titulálta Simort, de a felháborodás olyan elemi volt, hogy még az MSZP akkori frakcióigazgatója, Tóbiás József is az elnök lemondását szorgalmazta. A szocialista politikus azt mondta: Simor „nem állta ki a morális próbát, amelyet egy gazdasági válságban a baloldal elvár felelős poszton lévő emberektől”.
A gyakorlat cáfol
Simor a botrány idején azzal védekezett, hogy azért nem írta bele vagyonnyilatkozatába a pénzmozgást, mert a dokumentum nem kérdezett rá. Emellett azt fejtegette, hogy cége nem offshore-társaság, mert Ciprus 2004 óta uniós tag, az EU pedig nem tűr ilyen céges működést.
Elvben talán nem, de a gyakorlat 2009 környékén még egészen mást mutatott. Az offshore lényege, hogy az adó nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs, a cégtulajdonosok pedig elrejtőzhetnek. Uniós csatlakozása előtt Ciprus offshore területnek számított, és a lapunknak a botrány idején nyilatkozó szakértők szerint alapjaiban 2009-re sem változott meg a helyzet. Akkoriban a Cipruson bejegyzett cégekről vagy az ottani pénzmozgásokról nemegyszer csak nehezen fértek érdemi információhoz más államok hatóságai. Könnyen előállhatott ugyanis, hogy a szigetország szervezetei válasz helyett visszakérdeztek, ami évekig elhúzódó levelezéshez vezethetett. Mindez nem volt véletlen: akkoriban az úgynevezett adóturizmus Ciprus nemzeti össztermékének nagyjából egyharmadát jelenettette. Vagyis az ország bevételeinek jelentős hányada abból származott, hogy külföldiek ott alapítanak és tartanak fenn céget.
A számvevők akkor is dolgoztak
Simor most a Magyar Nemzeti Bank hitelességéért aggódik, ennek kapcsán azonban érdemes felidézni az Állami Számvevőszék egy korábbi, Simor távozásának időszakában készült jelentését. Eszerint – több más megállapítás mellett – a Simor vezette jegybank két éven át a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak. Majdnem kilencszáz elektronikus levélről volt szó.
Családi biznisz
Az elmúlt napokban a Simor család másik tagja, az egyik fiú, Simor Dániel is aktivizálta magát a Magyar Nemzeti Bank ügyében a nyilvánosságban. A külföldről pénzelt Telex újságírója egy csütörtöki győri lakossági fórum után, a parkolóban próbált erőszakos módon interjút készíteni Kocsis Mátéval. A Fidesz frakcióvezetője többször jelezte, hogy nem kíván válaszolni a Telexnek, de Simor Dániel tovább követte, egy alkalommal séta közben még neki is ment.
Kocsis ekkor közölte: egyrészt a Telexet külföldről fizetett propagandalapnak tartja, személy szerint Simor Dániellel pedig nem kíván jegybanki kérdésekről beszélni azok után, hogy apja, a volt MNB-elnök annak idején óriási vagyont vitt ki Ciprusra. Ezután felháborodott hangvételű írást közölt a Telex és reagált a közösségi médiában Simor András is.
Szundikálás és külföldi pénz
Mindezek miatt nem árt kitérni röviden Simor Dánielre és a Telexre is. Simor András fia régóta dolgozik a balliberális portálnál, országos ismertséget pedig leginkább az hozhatott a számára, hogy ő volt az az újságíró, akit átmenetileg azért tiltottak ki a Parlamentből, mert 2023-ban az őszi ülésszak első napján cipőjét levéve elszundított az épületben az egyik párnázott padon.
A Telex kapcsán pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének videóját kell szóba hozni. Lánczi Tamás ebben – a 444-ről, a Telexről és az Átlátszóról beszélve – új fogalmazott: „több száz milliós vagy éppen milliárdos bevételeik túlnyomórészt amerikai kormányzati szervektől vagy éppen az Európai Bizottságtól származnak”. Hozzátette: kiderült, hogy ezek külföldi pénzből fizetett propagandatermékek. Ennek mentén a Tényellenőr oknyomozó portál kikutatta, hogy a Telex mögött álló Van Másik Zártkörűen Működő Részvénytársaság a nemzetközi pályázatokon százmillió forintnál is többet szerzett.
Borítókép: Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke (Forrás: MTI/Kovács Tamás)
