Hatalmas bajban lehet Magyarország – ilyen nyárra számíthatunk 2025-ben

Brutális hőség, elsivatagosodó Alföld, eltűnő nyári esők – ez várhat ránk idén? Goda Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vízügyi szakértője szerint semmi sem utal arra, hogy a 2024-es aszályos rémálomnál idén enyhébb nyarunk lenne. De vajon mit tehet az ország – és mit tehetünk mi magunk – a szárazság ellen? A szakértő válaszol.

Az idei nyáron is szélsőséges időjárás lehet: tartós hőhullámokra, és szárazságra számíthatunk. A 2022-es és 2024-es évek különösen aszályosak voltak, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy az idei nyár másmilyen lenne – fogalmazott a Magyar Nemzetnek adott interjúban Goda Zoltán.

Az idei nyár különösen aszályos lehet Magyarországon, ezt jelzi elő a HungaroMet friss aszálytérképe is (Fotó: HungaroMet)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víztudományi Karának adjunktusa kifejtette: az éghajlat egyértelműen változóban van, az irány pedig nem kedvező. A száraz évszakok várhatóan egyre hosszabbak lesznek a jövőben. 

Magyarország és a globális felmelegedés

A globális felmelegedésről szólva a szakértő elmondta: az elmúlt bő 100 évben nagyjából másfél fokkal emelkedett Magyarország átlaghőmérséklete.

Hangsúlyozta, hogy ez a másfél fokos növekedés nem átmeneti, hanem folyamatos és tartós, és minden évszakot érint. 

Semmi nem utal arra, hogy ez a folyamat a közeljövőben megállna – sőt, valószínűleg elérjük a két, vagy akár két és fél fokos növekedést is az elkövetkező 50–100 évben Goda Zoltán szerint. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy 

eltűntek a többnapos, csendes esőzések, és helyettük a csapadék egyre nagyobb része heves zivatarok formájában hullik. 

Ez szerinte komoly problémát jelent a mezőgazdaság és a vízbázisok szempontjából is, mivel az intenzív esőzések során a víz nem tud beszivárogni a talajba, hanem gyorsan lefolyik a felszínen, és a folyókon keresztül elhagyja az országot.

De mi várható idén nyáron?

Az idei évről szólva elmondta: az ország jelentős részén már most is súlyos aszály tapasztalható. Példaként említette, hogy a június elején átvonult hidegfront csupán az ország nyugati felére hozott csapadékot, míg a délkeleti térségek teljesen szárazon maradtak.

Az ország jelentős részén most is súlyos aszály van (Fotó: Czeglédi Zsolt)

 Kiemelte, hogy június hagyományosan 

a legcsapadékosabb nyári hónap, ennek ellenére a déli országrészben ebben a hónapban idén eddig még nem esett eső.

Goda Zoltán tájékoztatott:  az az időjárás, amit tavaly nyáron Magyarországon is tapasztaltunk, leginkább a mediterrán térségre jellemző.

A jövőben gyakrabban lehet ilyen nyarunk, ugyanis a Föld északi féltekéje az átlagnál gyorsabban melegszik, így csökken a hőkontraszt a trópusi területek és az északi félteke között, ezáltal legyengülnek az áramlatok

– részletezte. A kutató elmondta: a hazánkban lehulló csapadék kétharmada a Kárpát-medencén kívülről származik, míg harmada keletkezik helyben. A lokális csapadék keletkezésének feltétele, hogy helyben is legyen elegendő vízterület.

Mi a teendő?

Goda Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évszázadok során a mezőgazdasági területek növelése érdekében rengeteg vizes élőhelyet lecsapoltunk, és gyakorlatilag a Dunától a Tiszáig „mindent beszántottunk”. Most azonban szerinte éppen az ellenkezőjére lenne szükség: vissza kellene adni ezeket a mezőgazdasági területeket a víznek. 

A kutató tájékoztatása szerint egy Tolna vármegyényi területből kellene (nem egy helyen, szerte az országban) vizes élőhelyeket kialakítani, hogy a vízháztartás egyensúlyát helyreállítsuk. 

Hangsúlyozta, hogy ez önmagában nem oldaná meg minden problémánkat, de javíthatna a mikroklímán és elősegíthetné a helyi csapadékképződést is. Úgy vélekedett: nem feltétlenül kellene vizet szivattyúzni a Dunából vagy a Tiszából az Alföldre – részben azért, mert ezeknek a folyóknak a vízszintje gyakran alacsonyabb, mint az Alföld felszíne –, 

hanem inkább a lehulló csapadékot kellene helyben felfogni és hasznosítani. 

Szerinte ez olcsóbb és sokkal célravezetőbb megoldás lenne.

Végezetül arra a kérdésre, hogy mit tehet az egyén vagy a lakosság a probléma enyhítésére, a szakértő úgy válaszolt, hogy az önkormányzatok és a lakosság hozzáállása kulcsfontosságú. Fontos lenne, hogy az emberek otthonaikban gyűjtsék az esővizet, és azt használják öntözésre a vezetékes víz vagy a kútvíz helyett. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében globálisan megfelelő eredményt nem tudtunk elérni az elmúlt években, így Magyarországon azt tartja fontosnak, hogy tanuljunk meg adaptálódni a megváltozott éghajlati viszonyokhoz.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)