Alig több mint hat hónap múlva a magyarság ismét sorsot választ magának: választanunk kell a nemzeti hűség és az idegen érdekek kiszolgálása között, a bevándorlás elfogadása és egy olyan ország között, amely a magyarok otthona marad, a rend és a zűrzavar között – mondta Kövér László szombaton Pásztón, Nógrád Vármegye Közgyűlésének ünnepi ülésén, a XIX. Nógrádi vármegyenapon.
Az Országgyűlés elnöke úgy folytatta: választanunk kell a békénk megőrzése vagy a háborúba sodródás között, a között, hogy megőrizzük a szabadságunkat vagy feladjuk azt, megőrizzük az államunk cselekvőképességét vagy feladjuk azt.
Választanunk kell egy büszke és szuverén Magyarország és egy újabb birodalmi alávetettség és megaláztatás között
– hangoztatta Kövér László. A nógrádi vármegyenapot az 1705-ös szécsényi országgyűlés évfordulóin tartják, itt választották a rendek vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.
A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központban tartott ünnepségen Kövér László azt mondta: az egykori szécsényi országgyűlés tagjai pontosan tudták, hogy amikor az idők során a keresztény magyar állam elveszítette oltalmazó erejét, akkor mindig istentelen birodalmak törtek az országra, és mindig keserves volt az ország népének sorsa.
Amikor a történelem során a keleti és nyugati birodalmak szorításában létező magyar állam visszaszerezte önállóságát és cselekvőképességét, akkor a hazában, és itt, Nógrádban is, mindig újrasarjadt a magyar remény, és ismét szárba szökkent a magyar élet
– tette hozzá. Kövér László hangsúlyozta, a szécsényi országgyűlés tagjai még nem tudhatták azt, amit mi, mai magyarok már tudunk, és soha nem felejtünk:
a magyar állam és a szabadság nem akkor kerül végveszélybe, amikor ellenséges idegen erők támadnak ránk, hanem akkor, amikor hazaáruló magyar politikusok ássák az államunk és nemzetünk sírját.
A példák között sorolta, hogy az első világháború végén ilyen magyar politikusok árulták el a magyarokat, 1918 őszén Budapesten az önmagukat polgári radikálisoknak nevező árulók ragadták magukhoz az állami főhatalmat, majd azt pár hónap múlva átadták a bolsevikoknak, és meggyilkolták Tisza István korábbi miniszterelnököt.
Azt mondta, az árulás, az ország cselekvésképtelenné tétele okozta a trianoni tragédiát.
Az árulók között nevezte meg Linder Bélát, a Károlyi-kormány hadügyminiszterét, aki szavai szerint lehetővé tette, hogy ellenséges idegen katonaság támadhatott a védtelen Magyarországra. Kövér László kiemelte, hogy amikor 1918–19-ben a magyar állam saját vezetőinek árulása miatt elveszítette cselekvőképességét, és idegen hadseregek marcangolták Magyarország testét, akkor a nógrádiak összefogva, saját erejükből megvédték Balassagyarmatot a magyar haza számára. Megemlékezett az 1956-os salgótarjáni sortűz hőseiről és áldozatairól is, akik a vérbe fojtott szabadságharc után fegyvertelenül tüntettek a szovjet megszállók ellen.
