Kérlelhetetlen ellensége vagyok a pedofíliának és a pedofiloknak, ebben a kérdésben nálam radikálisabb ember nem sok van az Országgyűlésben – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában. Semjén Zsolt azt mondta, az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén nem tervezte meg a felszólalását, de
az őt ért támadás olyan mértékben az identitásába és személyiségébe vágott, hogy erkölcsi okokból fel kellett állnia. Szavai szerint nem a politikai karakterét érte támadás, nem egy szellemi vita volt, hanem legbelső identitásában támadták meg.

A politikus emlékeztetett rá: szerepe volt abban, hogy Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét fogadta el a parlament. Felszólalásban rögzítette, hogy az első volt, aki a keresztény értékek védelmében ki mert állni az LMBTQ-lobbival szemben a politikai életben és az Országgyűlésben.
Hangsúlyozta ugyanakkor, semmilyen összefüggés nincs ebben a vonatkozásban a pedofília és az LMBTQ között. A pedofília a legsúlyosabb bűncselekmény, már-már a gyilkossághoz hasonló.
– Magyarország szabad ország, mindenki úgy él, ahogy akar az alkotmány határain belül – mondta, hozzátéve:
Senkinek nem adunk életvezetési tanácsokat, de az LMBTQ-lobbit – pont a gyermekvédelem miatt – nem engedhetjük be az iskolákba és az óvodákba.
A felszólalás harmadik állítása az volt, hogy a DK azért támadja, mert megvédte az egyházat a párt permanens akcióival szemben. A politikai, ideológiai, filozófiai vitákra szükség van, közölte a miniszterelnök-helyettes, és mindenkit biztatott arra, hogy politikai nézeteivel vitatkozzon, leszögezte ugyanakkor, egy ember hazugságokkal való tudatos tönkretétele és megalázása elfogadhatatlan.
Szervezett, megtervezett kormány elleni támadás történt külföldi szálakkal
– mondta Semjén Zsolt. A szándék a magyar kormány megrendítése volt, azért, hogy ne legyen képes politikájának továbbvitelére, és így megvalósulhassanak olyan célok, melyek ellentétesek Magyarország érdekével – közölte, példaként említve az ukrán háborúba besodródást. Nemzetpolitikai kérdésekre kitérve úgy fogalmazott, lelkesen támogatta Magyarország európai uniós csatlakozását, s bízott abban, hogy a határon túli magyarság ügye, a kisebbségi problémák jó része megoldódik az uniós csatlakozással, de nem így történt. Az anyaországnak kell megoldania a kisebbségek helyzetét, mert az EU nem fogja, mondta.