Az ukrán állam politikai kérdésként tekint a nyelvhasználatra

Az Európai Unióba tartó Ukrajnában csupán négy EU-s nyelvből lehet érettségizni – ez csak egyetlen a sok példa közül, ami arról tanúskodik, hogy az ukrán államnak komoly tennivalói lennének a kisebbségek ügyében. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke lapunknak részletesen beszámolt arról, hogy a magyar kisebbségnek milyen nehézségekkel kell szembenéznie napról napra.

illusztráció Fotó: Mirkó István Forrás: MI

Az elvárások hátrányosan érintik a Szovjetunió idejében felnőtt korosztályt, akik nem tanultak ukránt, mert az államnyelv az orosz volt. Az új állam pedig semmivel nem segítette az államnyelv elsajátítását a felnőttek számára. Azért, hogy iskolákban legyen miből tanítani, még az ukrán–magyar szótárt is a magyar szervezetek segítségével állították össze a felsőoktatási szakemberek, és magyarországi támogatással adtak ki.

Egy évtizede tartó vegzálások

Orosz Ildikó szerint a nem egyértelmű törvények és a kettős mérce szinte az élet minden területét érinti. Például a kárpátaljai magyar főiskola még 2021-ben megkapta az EU-s normák szerinti akkreditációt, amit a magyar akkreditációs bizottság adott ki. Ezt benyújtották a kijevi hivatalhoz, de azt a választ kapták, hogy Ukrajnában – amely EU-tag szeretne lenni – ez nem érvényes. Majd 2025-ben ennek a hivatalnak az elnöke üdvözölte, hogy immár három ukrán egyetem megszerezte az észtországi akkreditációját, ami egész Európában érvényes. Orosz Ildikó jelezte, hogy az észt akkreditációs bizottság ugyanannak az EU-s testületnek a tagja, mint a magyar.

Egy másik példán keresztül is bemutatta a magyar nyelvhasználat ellehetetlenítését. Eszerint 2025-ben a ukrán parlament elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amit az elnök is aláírt, de az még mindig nem lépett hatályba. A törvény szerint a baráti országok állampolgárságát ismerik majd el, de arról az ukrán elnök dönt, hogy melyik állam a baráti. 

A kárpátaljai magyarokat immár egy évtizede vegzálják a határon a kettős állampolgárság miatt, miközben több, magas rangú hivatalnok rendelkezik vagy rendelkezett más állampolgársággal

– hívta fel a figyelmet Orosz Ildikó. Közlése szerint az egészségügyi miniszter például amerikai állampolgár volt.

A magyar helyzet kapcsán megemlítette, hogy eleinte csak a tisztviselőket, közéleti személyeket állították félre és vizsgálták órákon át a járművüket, magyar útlevelek után kutatva.

De újabban a titkosszolgálat hívja be szúrópróba-szerűen a polgárokat határátlépéskor, hogy elbeszélgessenek velük. Elveszik a mobiltelefonokat, megkérdezik, mi a véleményük bizonyos kérdésekben, például Sebestyén József halálával kapcsolatban

– ismertette a magyarokat érő nehézségeket Orosz Ildikó.

A kényszerosrozás közben burtális meggyilkolt Sebestyén József (Fotó: MN-archívum)

Véleménye szerint a 2022-ben elfogadott kisebbségi törvény sem egyértelmű. Csak azokban a kistérségekben lehet érvényt szerezni a törvény alkalmazásának, ahol azt az önkormányzat testülete megszavazza. Tehát ott van esély, ahol a kisebbség többségben és egy akaraton van. 

Trükközés a kisebbségek jogaival

Orosz Ildikó az ukrán állam létrejöttének az időszakáról elmondta, hogy mielőtt Ukrajna függetlenségéről népszavazást tartottak, egy parlamenti határozattal garantálták, hogy biztosítják a kisebbségek korábban szerzett jogait, sőt azok kiszélesítését és bővítését ígérték. A kárpátaljai lakosság például három ügyben is véleményt nyilvánított 1991-ben: Ukrajna függetlenségéről, ezen belül Kárpátalja sajátos jogi és gazdasági státusáról, valamint a Beregszászi járás autonóm státusáról. 

Mindhárom kérdésben nagyon magas részvétel mellett és jelentős arányban az igen szavazatok voltak többségben, és a szavazás is érvényes volt, de csak Ukrajna függetlenségi szavazásának eredményét érvényesítette az ukrán parlament, a másik kettőt nem

– mutatott rá Orosz Ildikó arra, hogy a most tapasztalt hátrányos megkülönböztetés hosszú évtizedekre nyúlik vissza.

Kiemelte, hogy az 1992-es kisebbségi törvényben a nemzetiségeknek kulturális autonómiát biztosítottak, ami garantálta a nemzeti jelképek, valamint az anyanyelv használatát az oktatásban és az élet többi területen egyaránt.

A sokkal később elfogadott nyelvtörvény mindezt majdnem teljesen annullálta, annak ellenére, hogy az alkotmány szerint az új törvények elfogadásánál a korábbi törvényekben garantált jogokat nem lenne szabad szűkíteni

– ismertetett egy újabb jogi furcsaságot a főiskolai elnök.

Mint jelezte, a nyelvtörvény jelentősen kihat az emberek életére. Például az orvosnak csak ukránul lehet a páciensével beszélni, még akkor is, ha közös nyelvet beszélnek. Míg egyes üzletekben olyan táblák jelentek meg, hogy csak ukránul szolgálnak ki.

Számtalan nehézséggel szembesülnek a kárpátaljai magyarok (Fotó: Mirkó István)

De Orosz Ildikó rámutatott arra is, hogy megszűnt a nemzetiségi iskola is, ahol egy adott nemzetiség nyelvén lehetett tanulni és beszélni. Miután a törvények szerint minden iskola ukrán, így az oktatás során csak ukránul lehet beszélni. 

Tehát a szünetben, a folyosón egymás között a tanárok, a gyerekek, a technikai személyzet, és a szülők csak ukránul beszélhetnek. A tanári- és a szülői értekezleteket ukránul lehet vezetni, a feliratokat. a tablókat, hirdetéseket vagy órarendet csak ukránul lehet kiírni, az iskola hivatalos honlapjának ukrán nyelvűnek kell lennie, míg a rendezvényeket két nyelven kell tartani

– mutatta be Orosz Ildikó.

Ráadásul a nyelvtörvény betartását egy hivatal felügyeli és egyelőre a bejelentések alapján figyelmeztetéseket küldenek a törvénysértésekről. De a hivatal büntetéseket is kilátásba helyezhet. 

Abszurd helyzeteket szült a nyelvtörvény

A főiskolai elnök szerint az önkéntes „nyelvrendőrök” pedig nagyon éberek, mert például hamar felhívják a figyelmet arra, hogy miért adott interjút magyarul egy igazgató az ukrajnai magyar televíziónak, hiszen ukránul lett volna köteles. De ugyanúgy kifogásolják azt is, hogy a karácsonyi ünnepségen miért magyarul szerepeltek a gyerekek, vagy azt, hogy miért van magyar nyelvű honlapja az oktatási intézménynek.

Számos igazgatónak, aki nem érte el az ukrán nyelvvizsgán a C1 szintet, le kellett mondania, mert például zárolták az intézmény számláját vagy nem tudott az iskola érettségi bizonyítványt rendelni a végzősöknek

– számolt be egy másik nehézségről Orosz Ildikó.

De még a kistérségekben tartott tanácsüléseket is csak ukránul lehet vezetni, és még egymás között sem beszélhetnek magyarul a képviselők.

Ezeket az üléseket élőben közvetítik, rögzítik és kiteszik a honlapra, utána jöhetnek a kommentárok hogy nem az irodalmi nyelven beszélnek ukránul

– tette hozzá a magyar főiskola elnöke.

Borítókép: Illusztráció (Mirkó István)