Az ukrán állam politikai kérdésként tekint a nyelvhasználatra

Az Európai Unióba tartó Ukrajnában csupán négy EU-s nyelvből lehet érettségizni – ez csak egyetlen a sok példa közül, ami arról tanúskodik, hogy az ukrán államnak komoly tennivalói lennének a kisebbségek ügyében. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke lapunknak részletesen beszámolt arról, hogy a magyar kisebbségnek milyen nehézségekkel kell szembenéznie napról napra.

illusztráció Fotó: Mirkó István Forrás: MI

– A Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetségnek immár évtizedek óta van kidolgozott javaslata arról, hogyan kellene tanítani és számon kérni az ukrán nyelv ismeretét a kisebbségektől, így a magyar közösségtől, de ennek megvalósításához nincs meg a politikai akarat – fogalmazott lapunknak Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Mint jelezte, az 1996-ban elfogadott alkotmány Ukrajnát monolit nemzetállamként definiálja. Ennek következménye, hogy mindenkit ukránként kezelnek és az ukrán nyelv ismeretét mindenkitől anyanyelvi szinten várják el.

Politikai kérdésként tekintenek az ukrán nyelv ismeretére és nem fogadják el, hogy van, akinek az anyanyelve nem az ukrán

– húzta alá Orosz Ildikó.

Orosz Ildikó (Forrás: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola)

Kettős mérce minden szinten

Elmondása szerint az elfogadás hiánya a gyakorlatban azt jelenti hogy az ukrán nyelvórák számát növelik, az anyanyelvi óraszámok rovására. Továbbá megszüntették a lehetőségét is annak, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően anyanyelvből lehessen érettségizni. Még idegen nyelvként sem lehet vizsgát tenni.

Az EU-ba tartó országban csupán négy EU-s nyelvből lehet érettségizni: angol, német, francia, spanyol. Pedig számos ukrajnai kisebbség anyanyelve az EU-ban hivatalos nyelv, így a román, a magyar, a szlovák, a lengyel, a bolgár, és a görög is

– tette hozzá. 

Orosz Ildikó kitért rá, hogy a kettős mérce a háború előtt az orosz nyelv kapcsán is tetten érhető volt. Ugyanis volt idő, amikor oroszból lehetett érettségizni, míg magyarból nem. Nemegyszer pedig előfordult, hogy oroszul figyelmeztették, beszéljen az állam nyelvén. 

A kárpátaljai magyar főiskola elnöke egy olyan furcsaságra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán mint államnyelv alkalmazásáról szóló törvény felülírta az alkotmányt és az 1992-es kisebbségi törvényben garantált jogokat. Például a törvény szerint minden tisztségviselőnek, intézményvezetőnek, képviselőnek, megfelelő szinten kell ukránul tudnia. Ezt egy vizsgaközpontban letett nyelvvizsgával kell igazolni, akinek pedig ez nincs, az nem töltheti be a felsorolt pozíciókat. 

De a megfelelő szintet nem a törvény rögzíti, hanem a végrehajtásért felelős állami szerv, és annak kinevezett testülete.

Orosz Ildikó jelezte, hogy eleinte elfogadták a B2 szintű nyelvismeretet, de most már az elvárás a magasabb, C1 szintű nyelvvizsga. Ráadásul itt is érzékelhető a kettős mérce, mivel az akcentussal vagy tájszólásban elmondott szöveget lepontozzák.

Míg egy óvodavezetőtől, iskolai igazgatótól, falusi önkormányzati képviselőtől elvárás a C1-es nyelvvizsga, ez nem vonatkozik a parlamenti képviselőkre

– hívta fel a figyelmet egy újabb furcsaságra Orosz Ildikó.

Az elvárások hátrányosan érintik a Szovjetunió idejében felnőtt korosztályt, akik nem tanultak ukránt, mert az államnyelv az orosz volt. Az új állam pedig semmivel nem segítette az államnyelv elsajátítását a felnőttek számára. Azért, hogy iskolákban legyen miből tanítani, még az ukrán–magyar szótárt is a magyar szervezetek segítségével állították össze a felsőoktatási szakemberek, és magyarországi támogatással adtak ki.

Egy évtizede tartó vegzálások

Orosz Ildikó szerint a nem egyértelmű törvények és a kettős mérce szinte az élet minden területét érinti. Például a kárpátaljai magyar főiskola még 2021-ben megkapta az EU-s normák szerinti akkreditációt, amit a magyar akkreditációs bizottság adott ki. Ezt benyújtották a kijevi hivatalhoz, de azt a választ kapták, hogy Ukrajnában – amely EU-tag szeretne lenni – ez nem érvényes. Majd 2025-ben ennek a hivatalnak az elnöke üdvözölte, hogy immár három ukrán egyetem megszerezte az észtországi akkreditációját, ami egész Európában érvényes. Orosz Ildikó jelezte, hogy az észt akkreditációs bizottság ugyanannak az EU-s testületnek a tagja, mint a magyar.

Egy másik példán keresztül is bemutatta a magyar nyelvhasználat ellehetetlenítését. Eszerint 2025-ben a ukrán parlament elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amit az elnök is aláírt, de az még mindig nem lépett hatályba. A törvény szerint a baráti országok állampolgárságát ismerik majd el, de arról az ukrán elnök dönt, hogy melyik állam a baráti. 

A kárpátaljai magyarokat immár egy évtizede vegzálják a határon a kettős állampolgárság miatt, miközben több, magas rangú hivatalnok rendelkezik vagy rendelkezett más állampolgársággal

– hívta fel a figyelmet Orosz Ildikó. Közlése szerint az egészségügyi miniszter például amerikai állampolgár volt.

A magyar helyzet kapcsán megemlítette, hogy eleinte csak a tisztviselőket, közéleti személyeket állították félre és vizsgálták órákon át a járművüket, magyar útlevelek után kutatva.

De újabban a titkosszolgálat hívja be szúrópróba-szerűen a polgárokat határátlépéskor, hogy elbeszélgessenek velük. Elveszik a mobiltelefonokat, megkérdezik, mi a véleményük bizonyos kérdésekben, például Sebestyén József halálával kapcsolatban

– ismertette a magyarokat érő nehézségeket Orosz Ildikó.

A kényszerosrozás közben burtális meggyilkolt Sebestyén József (Fotó: MN-archívum)

Véleménye szerint a 2022-ben elfogadott kisebbségi törvény sem egyértelmű. Csak azokban a kistérségekben lehet érvényt szerezni a törvény alkalmazásának, ahol azt az önkormányzat testülete megszavazza. Tehát ott van esély, ahol a kisebbség többségben és egy akaraton van. 

Trükközés a kisebbségek jogaival

Orosz Ildikó az ukrán állam létrejöttének az időszakáról elmondta, hogy mielőtt Ukrajna függetlenségéről népszavazást tartottak, egy parlamenti határozattal garantálták, hogy biztosítják a kisebbségek korábban szerzett jogait, sőt azok kiszélesítését és bővítését ígérték. A kárpátaljai lakosság például három ügyben is véleményt nyilvánított 1991-ben: Ukrajna függetlenségéről, ezen belül Kárpátalja sajátos jogi és gazdasági státusáról, valamint a Beregszászi járás autonóm státusáról. 

Mindhárom kérdésben nagyon magas részvétel mellett és jelentős arányban az igen szavazatok voltak többségben, és a szavazás is érvényes volt, de csak Ukrajna függetlenségi szavazásának eredményét érvényesítette az ukrán parlament, a másik kettőt nem

– mutatott rá Orosz Ildikó arra, hogy a most tapasztalt hátrányos megkülönböztetés hosszú évtizedekre nyúlik vissza.

Kiemelte, hogy az 1992-es kisebbségi törvényben a nemzetiségeknek kulturális autonómiát biztosítottak, ami garantálta a nemzeti jelképek, valamint az anyanyelv használatát az oktatásban és az élet többi területen egyaránt.

A sokkal később elfogadott nyelvtörvény mindezt majdnem teljesen annullálta, annak ellenére, hogy az alkotmány szerint az új törvények elfogadásánál a korábbi törvényekben garantált jogokat nem lenne szabad szűkíteni

– ismertetett egy újabb jogi furcsaságot a főiskolai elnök.

Mint jelezte, a nyelvtörvény jelentősen kihat az emberek életére. Például az orvosnak csak ukránul lehet a páciensével beszélni, még akkor is, ha közös nyelvet beszélnek. Míg egyes üzletekben olyan táblák jelentek meg, hogy csak ukránul szolgálnak ki.

Számtalan nehézséggel szembesülnek a kárpátaljai magyarok (Fotó: Mirkó István)

De Orosz Ildikó rámutatott arra is, hogy megszűnt a nemzetiségi iskola is, ahol egy adott nemzetiség nyelvén lehetett tanulni és beszélni. Miután a törvények szerint minden iskola ukrán, így az oktatás során csak ukránul lehet beszélni. 

Tehát a szünetben, a folyosón egymás között a tanárok, a gyerekek, a technikai személyzet, és a szülők csak ukránul beszélhetnek. A tanári- és a szülői értekezleteket ukránul lehet vezetni, a feliratokat. a tablókat, hirdetéseket vagy órarendet csak ukránul lehet kiírni, az iskola hivatalos honlapjának ukrán nyelvűnek kell lennie, míg a rendezvényeket két nyelven kell tartani

– mutatta be Orosz Ildikó.

Ráadásul a nyelvtörvény betartását egy hivatal felügyeli és egyelőre a bejelentések alapján figyelmeztetéseket küldenek a törvénysértésekről. De a hivatal büntetéseket is kilátásba helyezhet. 

Abszurd helyzeteket szült a nyelvtörvény

A főiskolai elnök szerint az önkéntes „nyelvrendőrök” pedig nagyon éberek, mert például hamar felhívják a figyelmet arra, hogy miért adott interjút magyarul egy igazgató az ukrajnai magyar televíziónak, hiszen ukránul lett volna köteles. De ugyanúgy kifogásolják azt is, hogy a karácsonyi ünnepségen miért magyarul szerepeltek a gyerekek, vagy azt, hogy miért van magyar nyelvű honlapja az oktatási intézménynek.

Számos igazgatónak, aki nem érte el az ukrán nyelvvizsgán a C1 szintet, le kellett mondania, mert például zárolták az intézmény számláját vagy nem tudott az iskola érettségi bizonyítványt rendelni a végzősöknek

– számolt be egy másik nehézségről Orosz Ildikó.

De még a kistérségekben tartott tanácsüléseket is csak ukránul lehet vezetni, és még egymás között sem beszélhetnek magyarul a képviselők.

Ezeket az üléseket élőben közvetítik, rögzítik és kiteszik a honlapra, utána jöhetnek a kommentárok hogy nem az irodalmi nyelven beszélnek ukránul

– tette hozzá a magyar főiskola elnöke.

Borítókép: Illusztráció (Mirkó István)