Ellenpont Tisza Párt baloldali megszorítócsomag egészségügyi rendszer

Százmilliárdokba kerülne az ingyenes egészségügy megszüntetése: a Tisza-csomag a teljes 13. havi nyugdíjat felemésztené

A Tisza-csomag nem csupán az ingyenes egészségügy megszüntetését irányozza elő, hanem jelentős összegeket fordítana új bürokratikus struktúrák kiépítésére is, ami hozzávetőlegesen megegyezik a 13. havi nyugdíj éves összegével – mutat rá az Ellenpont. A napvilágra került baloldali megszorítócsomag az amerikai egészségügyi modellhez hasonló rendszert vezetne be, amelyben a profitorientált magánbiztosítók kapnák a főszerepet, miközben az állami ellátás lehetőségei beszűkülnek.

Forrás: Ellenpont2025. 12. 10. 9:25

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Fotó: Hatlaczki Balázs Forrás: MW

A tervezett átállás nagyságrendjének érzékeltetéséhez érdemes megemlíteni, hogy a szükséges forrás nagysága megközelíti a 13. havi nyugdíj egyéves költségét. Hasonló volumenű beruházásnak számít a kis- és középvállalkozásokat támogató, Demján Sándor nevét viselő tőke- és hitelprogram 2025-re tervezett kerete is.
Az Ellenpont rámutat: a Tisza által készített tervezet kifejti, hogy a cél a magánbiztosítók rendszerével az eredeti tőkefelhalmozás, magyarán: egy jelentős vagyon összegereblyézése, akár az emberek egészségének kárára is.

Amerikai modell és baloldali hagyományok

Az Ellenpont korábban már ismertette, hogy a Tisza-csomag az amerikai egészségügyi rendszerhez hasonló modellt venne alapul. Az Egyesült Államokban a biztosítási konstrukcióktól függően sokan továbbra is nehezen jutnak hozzá bizonyos ellátásokhoz, és még biztosítással is jelentős összegeket kell fizetni például a mentős szállításért – emiatt előfordul, hogy a páciensek inkább taxival mennek kórházba.

A szakértők szerint Magyarországon is az alacsonyabb jövedelműek, az idősek és a krónikus betegek kerülhetnének a legnehezebb helyzetbe, ha a rendszer középpontjába az ellátásbiztonság helyett a piaci logika és a profitorientáció kerülne.

A magyar egészségügy fizetőssé tételének gondolata korábban is felmerült. A 2006-os választást követően az MSZP–SZDSZ-koalíció átfogó megszorítócsomagot készített elő, amelyben a közszolgáltatások – köztük az egészségügy – részleges privatizációja is szerepelt.

A Simor András, Surányi György és Bogsch Erik részvételével működő tanács több privatizációs modellt is felvázolt, és ekkor merült fel először az ötlet, hogy a tb-alapú ellátást is meg lehetne „adóztatni”: ez lett később a vizitdíj, aminek lényege, hogy a betegeknek a tb-ellátási körbe tartozó vizsgálatért is egyszeri díjat kellett fizetnie.
Szintén ennek a 2007. február 15-én életbe léptetett megszorítócsomagnak a része volt a kórházi napidíj, amelyet minden társadalombiztosítási körbe eső kórházi nap után kellett fizetni.
A megszorítások harmadik elemeként 2007 tavaszán aztán a mostanában a Tisza Párt mellett felbukkanó Kóka János, az egykori SZDSZ elnöke bejelentette, jövő januártól be kell vezetni a több-biztosítós rendszert Magyarországon.

A koncepció lényege az volt, hogy ne csak egy állami biztosító – az akkori OEP – működjön, hanem több, egymással versengő biztosító, amelyből az állampolgár választhatott volna. Kóka János szerint ez elősegítette volna a versenyt és a szolidaritást.

Az eredeti elképzelés szerint a teljes állami ellátás piaci alapokra került volna, az ingyenes egészségügy megszűnésével. A javaslat azonban ellenzéki és kormányzati oldalon is komoly kritikákat kapott, így végül hibrid modellként valósult volna meg: az OEP és a biztosítók közösen finanszírozták volna az egészségügyi ellátást.

Ezek a tervek vezettek az akkori ellenzék, a Fidesz 2008-as népszavazási kezdeményezéséhez. Az első két kérdés a fizetős egészségügy eltörlésére irányult, a referendum pedig elsöprő eredménnyel zárult: a szavazók nyolcvan-nyolcvan százaléka elutasította a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.