Pusztít a kábítószer vidéken, kiderült, hogy kik vannak a legnagyobb veszélyben

A magyar droghelyzet földrajza átalakulóban van: a szerhasználat már nem csupán fővárosi probléma, hanem egyre inkább vidéki településeken jelenik meg, amelyeknek a legkevesebb eszközük van a védekezéshez – mutatott rá a Drogkutató Intézet (DKI). A szakmai szervezet ismertette: a dizájner drogok különösen a szegregált területeken terjednek, ahol a közösségek legsebezhetőbb tagjait sodorják veszélybe. Ezekben a térségekben a zéró tolerancia politikája különösen indokolt, mert a drog sokkal gyorsabban teszi tönkre azokat a közösségeket, ahol nincs ellensúlyozó infrastruktúra.

Forrás: Drogkutató Intézet2025. 12. 02. 5:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar drogprobléma mára túlnőtt a nagyvárosok határain: a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés egyre inkább megjelenik vidéki térségekben, különösen a szegénységgel sújtott településeken, ahol a közösségek védtelensége miatt a szerhasználat gyorsabban és pusztítóbban terjed – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI) . Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: „a vidéki szegénység soraiban is pusztít” a drogjelenség. A helyi példák, köztük Gyöngyös esete, világosan mutatják: a zéró tolerancia nem ideológiai álláspont, hanem az egyetlen hatékony eszköz a kiszolgáltatott közösségek védelmére – szögezte le a szakmai szervezet.

Illusztráció (Fotó: Shutterstock)

 

A dizájnerek a vidéki szegények között pusztítanak

Felidézik: a kábítószer-használatot korábban elsősorban nagyvárosi jelenségnek tartották, azonban ez a kép mára megváltozott. Orbán Viktor az országgyűlés szeptemberi ülésszakának kezdetén így fogalmazott: „Azt gondoltuk – ezt tanultuk ugyanis, ezt figyeltük meg korábban –, hogy ez alapvetően egy nagyvárosi jelenség, de azt látom, hogy most már nem így áll a helyzet, a vidéki szegénység soraiban is pusztít.” Ez a trend nemcsak a fogyasztói oldalon, hanem a terjesztési láncokban is tetten érhető. A dílerek egyre gyakrabban választanak kisebb településeket, ahol a rendészeti jelenlét gyengébb, az intézményrendszer kevésbé felkészült, és a közösségek kevésbé ellenállók. 

Érdemes kitérni Gyöngyös helyzetére, amely egyszerre jelképe és előfutára annak, ami más vidéki térségekben is megkezdődött. „Gyöngyös az utóbbi években nemcsak természeti szépségeiről és borkultúrájáról, hanem a drogproblémákhoz kapcsolódó kihívásaival kapcsolatban is figyelmet kapott.” A településen többféle drog megjelent, és a helyi helyzet azt mutatja: a probléma nem elszigetelt, hanem országos trend része. 

A dizájner drogok – olcsóságuk és gyors elérhetőségük miatt – különösen a szegregált területeken terjednek, ahol a kiszámíthatatlan összetételű szerek a közösségek legsebezhetőbb tagjait sodorják veszélybe.

Az illegális drogpiac ráadásul folyamatosan alkalmazkodik. A klasszikus szerek mellett egyre gyakrabban jelennek meg olcsó, szintetikus, kockázatos keverékek, amelyek gyakran ellenőrizetlen laborokban készülnek. A szegényebb térségekben ezek az anyagok könnyebben terjednek: néhány száz forintért beszerezhetők, gyors hatást ígérnek, és a fiatalok körében rendkívül népszerűek. A szegregátumok lakói különösen veszélyeztetettek, mert ott a legkevesebb az információ és a támogatás.

 

Véd a zéró tolerancia

A zéró tolerancia ezért nem pusztán büntető, hanem védelmi eszköz: a zéró tolerancia politikája a társadalmi rend és biztonság megőrzésének kulcsfontosságú eleme. 

A vidéki térségekben a tiltás különösen indokolt, mert a drog sokkal gyorsabban teszi tönkre a közösségeket, ahol nincs ellensúlyozó infrastruktúra.

A fiatalok elérése ilyen környezetben hatékonyabb: a kriminalizáció erős elrettentő hatást fejt ki, és visszaszorítja a szervezett bűnözői hálózatok terjeszkedését. Fontos szempont, hogy a zéró tolerancia mellett az állam biztosítja az elterelés lehetőségét is, amellyel második esélyt kínál azoknak, akik először kerülnek kapcsolatba a fogyasztással.

A magyar droghelyzet földrajza átalakulóban van. A drog ma már nem csupán fővárosi probléma, hanem egyre inkább vidéki településeken jelenik meg, amelyeknek a legkevesebb eszközük van a védekezéshez. A zéró tolerancia ezért nem ideológiai választás, hanem a vidéki közösségek védelmének alapfeltétele. A friss kutatási adatok és példák egyaránt azt mutatják, hogy ahol a szabályozás gyengül, ott a drog azonnal teret nyer. A vidéki Magyarország jövője és a közösségek stabilitása szempontjából a következetes zéró tolerancia elengedhetetlen – szögezte le a DKI.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.