Újabb atomtörténelmi pillanat a parlamentben

Magas szavazati aránnyal támogatta a kis moduláris reaktorok hazai bevezetését előkészítő határozatot szerdán a parlament, ezzel új fejezetet nyitott Magyarország atomenergetikai korszakában. A döntés révén elkezdődhetnek az SMR-technológia telepítéséhez szükséges vizsgálatok és előkészítő folyamatok. A baloldal atompártisága látványosan visszaesett a 2009-es Paks II-szavazáshoz képest.

2025. 12. 12. 12:07
Forrás: Paks II.
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megszavazta a kis moduláris reaktorok (SMR) telepítését érintő elvi hozzájárulást szerda délután a parlament. Az országgyűlési határozati javaslat az SMR-ek hazai alkalmazásához kell, így az atomtörvény alapján Magyarországon az új technológia telepítéséhez szükséges előkészítés megkezdődhet.

Atomenergia: fontos mérföldkő a kis moduláris reaktorok bevezetése (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)

Teljes fordulat a baloldalon

A javaslat 76,6 százalékos támogatottsággal ment át (134 igen szavazattal), míg mindössze 15-en szavaztak ellene és 26-an tartózkodtak (24-en nem szavaztak). 

Az eredmény ugyan elmarad a 2009-estől, amikor a Paks II beruházásról szóló elvi jóváhagyás 96 százalékos támogatást kapott – akkor még MSZP-s többséggel –, de így is erőteljes, és ami fontosabb, hogy tovább haladhat a hazai energiabiztonság erősítése az atomenergetika területén is. Igaz, míg 2009-ben az ellenzék és a kormánypártok közös ügynek tekintették a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával (ma már bővítésével) a megfizethető villamosenergia rendelkezésre állását, addig mára e szempont támogatottsága elolvadt a baloldalon.

– Már akkor is nyilvánvaló volt szakmai és a politikai körökben egyaránt, hogy a hazai villamosenergia-rendszer a jövőben jelentős kapacitáshiánnyal fog szembesülni. A paksi atomerőmű bővítését (akkor még kapacitás-fenntartásról volt szó) pedig mindannyian közös ügynek tekintették – kommentálta a szerdai szavazást Facebook-posztjában Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.

Azt is hozzátehetjük, hogy a parlamenten kívüli Tisza Párt bizonyosan a javaslat ellen voksolt volna, ugyanis korábban kiderült: a Manfred Weber vezette, ukrán- és háborúpárti Európai Néppárt áprilisi pártkongresszusán megszavazta a Szolidaritás Ukrajnával című sürgősségi határozatot. A dokumentumban Magyar Péterék pártja Európában a Roszatom európai tevékenységének betiltását és a Roszatom elleni azonnali szankciókat sürgette. Ebből kitűnik: nincs az atomenergia alkalmazása mellett a Tisza Párt, holott a technológia a magyarországi ellátásbiztonság egyik pillére.

Kezdődhet a vizsgálódás

Lényeges, hogy a szerdai szavazás még csak az előkészületi munkálatokra, az előzetes vizsgálatokra ad elvi engedélyt, vagyis még hosszú út vezet a minireaktorok tényleges telepítéséig – az előrejelzések szerint 2030 után láthatunk üzemelni SMR-t Magyarország határain belül. Az atomtörvény módosítása azt követően vált szükségessé, hogy november 7-én Washingtonban megállapodás született arról: Magyarország az Egyesült Államokkal partnerségben bővítheti és diverzifikálhatja az atomenergia-kapacitásait.

A két állam együttműködik a nukleáris üzemanyag-ellátásban, az elhasznált fűtőelemek biztonságos tárolásában, valamint az új atomtechnológiák – köztük akár tíz SMR – magyarországi alkalmazási lehetőségeinek feltárásában.

Hárfás Zsolt felhívta a figyelmet arra is: az elvi határozati javaslat indoklásában szerepel, hogy Magyarország eddig már több együttműködési megállapodást kötött az SMR-technológia kutatására és előkészítésére. Az egyetértési megállapodások nem rónak kötelezettséget hazánkra, inkább a technológia minél mélyebb megismerését szolgálják.

Import helyett exportőrré kell válni

Ennek ellenére az lenne ideális, ha – a biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett – minél előbb üzemelne néhány minireaktor hazánkban, ezzel segítenének minimalizálni, megszüntetni az importfüggőségünket, és éves szinten exportőrré is válhatnánk. Ahogyan az atomenergetikai szakértő a napokban számolt: a ködös, szélcsendes december 9-én az áramimport 1500 MW és 3100 MW között mozgott, a magasabb érték este 17 óra körül volt, a behozatal jelentős része pedig Ausztria felől érkezett. 

Ez is rávilágít arra, hogy az osztrákok valójában azért támadják a Paks II beruházást minden létező fronton, mert érdekük hazánkat importfüggésben tartani. 

Ugyanakkor a két új paksi reaktor összes kapacitása 2400 MW lesz, és ha ezt összevetjük az évi két-három százalékos áramigény-növekedéssel, belátható, hogy elférnek más erőművek is, akár orosz, akár amerikai gyártás révén.

 

               
       
       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!        

   

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.