A rettegett Bajnai-csomag térne vissza Magyar Péterék megszorításaival

Mondhatnánk, hogy különös egybeesés, de valójában a Bajnai-csomag és a Tisza-csomag tartalmából is a Brüsszelből érkező elvárások olvashatók ki. Magyar Péter pedig hiába tagad hónapok óta, a Tiszából távozó Csercsa Balázs elárulta, hogy az Európai Néppártból érkező utasításokat hajtja végre a Tisza Párt.

A múlt héten végleg bebizonyosodott Csercsa Balázs szavaiból, hogy a Tisza Párt több mint 600 oldalas megszorító csomagja eredeti és valós – olvasható az Ellenpont cikkében. A lap megjegyzi: Magyar Péter távozó egyházügyi kabinetvezetője nem csupán a megszorítócsomag valódiságát igazolta, hanem azt is elárulta, hogy a gazdasági konvergenciaprogramnak nevezett baloldali megszorítással Magyar Péter Brüsszel utasításait hajtja végre. Ez megmagyarázza, hogy miért hasonlít annyira a Tisza-csomag a 2009-es Bajnai-csomagra, ugyanis azt is Brüsszelből diktálták.

A Tiszából távozó Csercsa Balázs is megerősítette, mi Magyar Péter valódi szándéka (Forrás: Facebook)

Felidézték: a Bajnai-féle brutális megszorításnak az volt a feltétele, hogy az országot az államcsőd szélére juttató baloldali kormány megkapja az IMF és az EU rendkívül előnytelen és káros hitelét.

Most pedig Brüsszel az, amely több ezer milliárd forintot követel Magyarországtól, hogy Ukrajnának adhassa.

Ezért szerepel például a Tisza-csomagban a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjasokat érintő több más megszorítás, a jövedelemadó emelése, a családtámogatások elvétele, a vagyonadó és az egészségügyi magánbiztosítók rendszere is – sorolták, kiemelve, hogy ezért bukkantak fel Magyar Péter mellett a baloldali szakértők, hiszen a korábbi és a mostani megszorítások részleteit is ők dolgozzák ki.

Magyar Péter megszorító Tisza-csomagja egyezik a 2009-es Bajnai-csomaggal (Forrás: Index)

 

Hónapok óta tagad Magyar Péter, az igazság mégis felszínre került

A Tisza Párt az elmúlt hónapokban folyamatosan tagadta a kiszivárgott 600 oldalas Tisza-csomag valóságtartalmát. A párt odáig ment, hogy a megszorítások lényegét bemutató Bors-kiadvány terjesztését bíróság elé vitték.

Ám hiába a teljes körű baloldali összjáték, néhány nappal ezelőtt Csercsa Balázs, a Tisza Párt egyházügyi munkacsoportjának volt vezetője elárulta, hogy tudtak a gazdasági megszorítások terveiről, megfogalmazása szerint azok mögött

az Európai Néppárttól érkező elvárások húzódnak meg, és amely mentén meg akarnak majd állapodni Brüsszellel.

2009-ben az akkori HVG egyik cikkében arról írtak, „Brüsszelben írták a Bajnai-csomagot”, és beszámoltak arról, hogy „Veres János pénzügyminiszter március 10-én írta alá a most Bajnai-csomagként emlegetett megszorítócsomagot, különben az ország nem kapta volna meg az IMF–EU hitel soron következő részletét”. Vagyis az Európai Unió ezekkel a megszorításokkal zsarolta az akkori kormányt, azok pedig azonnal teljesítették is a kéréseket – a magyarok kárára.

Magyar Péter nem tud nemet mondani Brüsszelnek (Fotó: AFP)

 

Miben egyezik a Tisza megszorítócsomagja a Bajnai-csomaggal?

13. havi nyugdíj eltörlése

A 2009-es Bajnai-csomag két lépésben elvette a 13. havi nyugdíjat. 2009-ben az újonnan nyugdíjba lépőket fosztották meg a juttatástól, 2010-ben pedig már senkinek sem járt a 13. havi nyugdíj. Az Indexen kiszivárgott Tisza-csomag is konkrétan utal a 13. havi nyugdíj megszüntetésére, amikor úgy fogalmaz:

a politikai ciklusokhoz igazodó nyugdíjemelések tovább gyengítik a rendszer kiszámíthatóságát.

Fontos leszögezni azt is, hogy a Tisza valamennyi szakértője határozottan elmondja Petschnig Mária Zitától Surányi Györgyig, hogy megszüntetnék az idősek 13. havi juttatását. A februártól érkező 14. havi juttatásról nem is beszélve, amelyet Lengyel László tiszta őrületnek nevezett, és szerinte öt percen belül el kell venni.

A nyugdjíkorhatár emelése

A 2009-es baloldali megszorítócsomag magában foglalta a nyugdíjkorhatár azonnali, hároméves emelését. A Tisza-párt nyugdíjszakértője, Simonovits András többször egyértelműen beszélt a nyugdíjkorhatár emeléséről:

Véleményem szerint is hiba volt megmerevíteni a nyugdíjkorhatárt és a Nők40-et bevezetni.

De a Tisza Párt mellett megjelent Bokros Lajos is a korhatár emelésének lehetőségéről beszélt.

Jövedelemadó-emelés

A Bajnai-kormányok hírhedt döntése volt a jövedelem és az azt terhelő adó szuperbruttósítása, amelyet szintén a megszorítócsomag keretében 2010. január 1-jétől vezettek be. Az adóemelés módja az volt, hogy nem a munkavállaló bruttó jövedelme, hanem az ahhoz hozzáadott munkáltatói járulékok alapján számolták ki a személyi jövedelemadó mértékét. A személyi jövedelemadó ekkor többkulcsos, 18 és 36 százalékos volt, ami visszafogta a munkakedvet és így közvetve a gazdaságot.

Az szja megemelése és többkulcsossá tétele olyan intézkedés, amely szintén szerepel a Tisza 600 oldalas megszorítócsomagjában.

Eszerint három adókulcs lenne, ha a baloldal kormányra kerülne: egy 15 százalékos, egy 22 százalékos és egy 33 százalékos kulcs. De már a jelenlegi átlagjövedelem is a 22 százalékos kulcsba tartozna. Évi 13 400 000 forint bevétel felett pedig már egy 33 százalékos kulcs érvényesülne.

Jövedéki adó emelése

A Bajnai-csomag része volt az is, hogy az üzemanyag, az alkohol- és dohánytermékek adóját 5-6 százalékponttal megnövelték. A Tisza-csomag is hozzá akar nyúlni a jövedéki adóhoz, tovább emelve a mértékét. De a tervezet arról is beszámol, hogy

az alkohol- és dohánytermékek áfáját a jelenlegi 27 százalékról 32 százalékra emelnék Magyar Péterék,

ami 4500 forintra emelné egy doboz cigaretta árát.

Családtámogatások szétverése

A Bajnai-csomag együtt járt mindenfajta addigi családtámogatás csökkentésével. A családi pótlékot a 2009-es szinten befagyasztották, két évre maximálták a gyes és a gyed időtartamát, valamint a gyed megszerzéséhez szükséges biztosítási időt félről egy évre emelték. 2009 júliusától eltörölték az addigi lakástámogatási rendszert, amely helyett egy új, szűkebb körre „szabott” rendszert léptettek életbe.

A Tisza-csomag is szétverné a 2010 óta jócskán kibővített családtámogatási rendszert

úgy, hogy három sávra bontva, a legalsóbb sávban lévők kapnák meg a teljes kedvezményt, míg a középső sávban annak csak a 70 százalékát, és a legfelső sávban lévők csak az 50 százalékát. Ettől a tiszások mindössze 5,6 milliárd forintnyi többlet adóbevételt várnak.

A gyed eltörlésével pedig átlagosan hat és fél millió forinttól fosztaná meg a kisgyermekes családokat a Tisza. Ez az összeg három gyermek esetén akár 18 millió forintra is nőhet az Ellenpont korábbi számításai szerint.

Vagyonadó

A Bajnai-kormány bevezette és törvényben fogadta el a vagyonadót 2009-ben. Ennek mentén a lakóingatlanokat, autókat, légi és vízijárműveket – 30 millió forint felett 0,35 százalékkal, 50 millió forint feletti részre pedig 0,5 százalékkal – megadóztatta volna. Ehhez jöttek még bizonyos értékhatár felett az autók, illetve a légi és vízi járművek. A fenti jogszabályt végül az Alkotmánybíróság helyezte hatályon kívül 2010. január 26-án, amiatt, mert nem volt egyértelmű az ingatlanérték megállapításának módja.

A bajnaista példákat követve a Tisza-csomag szintén tartalmazza a vagyonadó, illetve egy különadó tervét. A dokumentum szerint 500 millió forint feletti összvagyonra (ingatlan, autó, ékszer, 800 ezer forint fölötti műtárgyak) évi 6,5 százalékos adót vetnének ki. Mindez nem önbevallás alapján történne,

a vagyonfelmérés az adóhatóság feladata lenne.

Magánbiztosítók rendszere

Bár nem a Bajnai-kormány vezette be, hanem a Bokros-féle pénzügyminisztérium találta ki, de Bajnai megtartotta a kötelező magánnyugdíj intézményét annak ellenére, hogy óriási, a GDP 1,4 százalékát elérő költségvetési lyukhoz vezetett 2010-re, ami miatt az Orbán-kormány megszüntette.

A második Gyurcsány-kormány idején Kóka János akkori SZDSZ-es, mostani Tisza-közeli politikus-üzletember kezdeményezésére bevezették volna a több-biztosítós rendszert az egészségügy területén is, amelynek aztán a 2008-as szociális népszavazás eredménye vetett gátat, amely során a magyar választópolgárok elsöprő többsége utasította el a fizetős egészségügyet.

A kiszivárgott Tisza-csomag hasonló terveket készít elő, a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítási rendszert felváltaná a magánbiztosítók rendszere, ahogy egyébként a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszert szintén magánbiztosítókra cserélnék. Ezzel

a profitalapú magánbiztosítóknak kiszolgáltatnák a legkiszolgáltatottabbakat

a GDP 40-50 százalékáig terjedő bevételt remélve. A tervek arról is szóltak, hogy a győzelem esetén már a 2026. szeptember 1-jétől munkába állóknak csak a magánnyugdíjrendszer állna rendelkezésre.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: AFP)