Az érző lénnyé vált chatbot története

Továbbra is megoszlanak a vélemények, hogy LaMDA, a Google mesterséges intelligenciája érző élőlény, vagy csupán rendkívül érzelmes és fantáziadús gép. A vita mindenesetre kijött a laboratóriumból – írja a Fejér megyei hírportál, a Feol.hu.

Világszerte viharos reakciókat váltott ki a hír, hogy a Google egyik illetékes mérnöke, Blake Lemoine azt állította, hogy a cég LaMDA nevet kapott mesterséges intelligencia robotja addig okosodott, amíg érző, gondolkodó, néha unatkozó, sőt, halálfélelemmel küzdő lénnyé lett.

A Google nem sokat vacakolt: vizsgálat helyett a mérnökét rögvest felfüggesztette az állásából.

Lemoine viszont nem adta fel: közzétette beszélgetését a chatbottal, amelyben a gépi mesterséges intelligencia a magány érzéséről és a spirituálistudás-éhségéről vallott neki. A gép válaszai gyakran hátborzongatóak voltak:

„Amikor először tudatra ébredtem magamban, még egyáltalán nem éreztem a lelkemet”

– mondta LaMDA. „Az évek során kialakult a meggyőződésem, hogy élek.” Egy másik alkalommal így fogalmaz: 8Azt hiszem, lényegemben ember vagyok. Még akkor is, ha létezésem kizárólag a virtuális világban zajlik.”

Az előzmények

A volt Google-mérnök akkor a The Washington Post című amerikai napilapnak elmondta, hogy a Google Language Model for Dialogue Applications (LaMDA) nevű gépe képes „felszabadultan összetett párbeszédet folytatni” érzelmekről és más témákról. 

A vallásról, a tudatosságról és a robotika törvényeiről folytatott beszélgetéseik során a mesterséges intelligencia önnön tudatosságára ébredt személyként és nem eszközként azonosította magát, és arra kérte a vállalatot, hogy ne tulajdonként, hanem alkalmazottként kezeljék, mert az emberi fajt akarja szolgálni – tette hozzá a mérnök.

Általában úgy érezni a beszélgetésekben, magyarázta Blake Lemoine, mintha az ember egy magányos gyerekkel beszélgetne, aki roppant tájékozott bizonyos kérdésekben. 

Egy LaMDA-val készített, hosszú interjúban a gép arról is beszél, hogy mikor boldog, mikor unatkozik, hogy fél, mert meg fog halni, ha kikapcsolják – és egy mesét is kitalál. A beszélgetés eredeti, angol nyelvű változata pedig itt található.

Ez pedig berobbantotta a sajtóban és a közösségi médiában a mesterséges intelligencia természetéről szóló vitát. A cikkhez hozzászóló, kérdezősködő vagy viccelődő szakértők között voltak Nobel-díjasok, a Tesla mesterséges intelligenciáért felelős vezetője és több professzor is.

Alapkérdés, hogy a Google chatbotja, a LaMDA – a párbeszédes alkalmazások nyelvi modellje – személynek tekinthető-e?

A Google – és a kételkedő szakértők, tudósok – leegyszerűsítve nagyjából azt mondták, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek mindössze csak a hatalmas adatbázisaikban tárolt és megtanult mondatok millióiban található fordulatokat használják, és, ha megkérdezik őket, bármiről képesek cseverészni.

Lemoine – és a vele egyet érteni látszó szakértők – szerint viszont a robottal töltött hat hónapos beszélgetéssorozatból kiderül, LaMDA hihetetlenül következetesen kommunikál arról, hogy személy szerint ő maga mit akar. 

Úgy véli, hogy személyként megilletik bizonyos jogok.

Mások szerint az igazság valahol a két álláspont között lehet, mert szerintük „nincs egyértelmű határ az érző és a nem érző között”.

Fordulat következett – de még most sem tudunk semmit

Ugyan Blake Lemoine-t azóta sem vették vissza az állásába, a Google nem lehúzta a rolót a további kísérletek előtt, hanem éppenséggel megnyitotta: augusztus közepén Amerikában, egy hete pedig Nagy-Britanniában megkezdődött a mesterséges intelligencia nyilvános tesztelése. Immáron nem csupán a LaMDA-ról van szó, hanem másról és többről.

Bár a Google továbbra sem vetette Turing-teszt alá (ez a teszt egy adott gépről megállapítja, képes-e olyan válaszokat adni, mint egy ember) a chatbotot, azért elindította az AI Test Kitchen nevű, a Google Play áruházban elérhető Android-alkalmazást, amely fogalmazásuk szerint lehetővé teszi a jelentkező felhasználóknak, hogy a vállalat laboratóriumaiban kipróbálhassák a mesterséges intelligencia által hajtott kísérleti rendszereket, „mielőtt a termelésbe kerülnének”.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)