Adventi kalendárium és életnagyságú Diótörő báb

Az ünnepvárás örömét, a régi korok karácsonyi hangulatát szeretné felidézni a gyulai Almásy-kastély.

Régi korok karácsonyi hangulatát idézi a diótörő bábu (a kép illusztráció) Forrás: pexels

Az ünnepvárás örömét, a régi korok karácsonyi hangulatát szeretné felidézni a zárvatartás idején is a gyulai Almásy-kastély, amely adventi kalendáriumi díszvilágítással és két életnagyságú Diótörő bábuval kedveskedik a városlakóknak – tájékoztatta az MTI-t Fekete-Dombi Ildikó ügyvezető-igazgató.

Régi korok karácsonyi hangulatát idézi a diótörő bábu (a kép illusztráció)
Fotó: pexels

Kifejtette, a kastély életének mindig is szerves része volt a „karácsonyvárás”, Almásy Dénes gróf már a múlt század elején rendezett jótékonysági célú karácsonyi bazárt. A kastély 2016-os újranyitása óta szerveztek adventi programokat, ám ezeket a pandémia miatt idén nem lehet megtartani.

Ennek ellenére szeretnének „visszahozni valamit a régi hangulatból”, részt venni a gyulaiak ünnepi időszakában, ezért advent első vasárnapján kihelyeznek két életnagyságú, saját készítésű Diótörő bábot a kastély- és a várkertbe.

Vasárnaptól indul a télikert előtt egy karácsonyi hangulatú animációs film vetítése is, amelyet korhű, ünnepi zene fest alá. Ugyanide decemberben kihelyeznek majd egy fotópontot is.

A Gyulai Almásy-kastély 2019. március 16-án
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Hozzátette: december 1-jén elindítják az adventi kalendáriumi díszvilágítást is. A kastély ablakaiban december 24-éig minden nap meggyullad egy gyertya és megjelenik egy dísz, egy ajándék – mondta Fekete-Dombi Ildikó.

Csontváz az előszobában

Zöld mezőn vörös téglavár magasodik. Kihívó merészséggel uralja a tájat. Paolo Mirandola olasz építész tervei alapján kőművesek égetett téglák ezreiből bővítették, húzták fel komor falait. A vár körül elterülő gyep és a ritkás facsoport azt az időt idézi, amikor csatazaj verte fel a csendet, és a levegőben lőporfüst terjengett Gyula városában. Most már csak szelíd és távoli zene szűrődik át a lombokon. A várral szemközt kilenc emelet magasra szökken a hotel két toronypalotája, amely a modern építészet formanyelvén felesel Mirandola mester súlyos építményével.

A régi várárok elenyésző részét ma is használják a gyulaiak és az idelátogatók, rajta török vízi járművek helyett csónakokkal, vízibiciklikkel lehet közlekedni. Nem messze innen a Gyulai Várszínpad játszóhelye nyúlik be nyaranta a víztükör fölé. De már nem sokáig lesz ez így. A gyulai rendezvénytér és sok minden más is a környéken új formát és funkciót nyer a Nemzeti Várprogram kiemelt helyszíneként, a Szigeterőd program keretében.

A palánkvár helyreállítása 2014 márciusában került újból középpontba. Ekkor alakult ki, hogy a Szigeterőd program a palánkerődítések és az egykori Körös-mederből kialakított várárok rekonstrukcióját fogja jelenteni. A fiókokból is előkerültek az előzmények, hiszen az ötlet több évtizede létezik. Ifj. Halmos Béla népzenekutató édesapja, id. Halmos Béla gyulai építész már 1957-ben megrajzolta a várárok újbóli kialakításának tervét, nem is akárhogyan: a meder nyomvonalát gyakorlatilag centire pontosan jó helyre lőtte be az eredetihez képest. Munkája a téglavár akkori műemléki helyreállításának része volt. A palánkot ekkor Parádi Nándor elemezte régészként, számos értékes információt hagyva az utókorra.

Aki járt Gyulán, biztosan fel tudja idézni a téglaerődítmény jellegzetes sziluettjét, azt viszont kevesebben tudják, hogy az épület jelenlegi állapotánál sokkal nagyobb kiterjedésű volt. A várkert néhány pontján máig jól látszanak az egykori körvonalak. Ezek közé tartozik a kastély Török-tornya, a vár rondellája, körbástyája melletti gödör, a Csónakázótó és a Kapus híd, amely átjárást biztosít a belváros felé.

A teljes cikk ITT olvasható.