Ezért fontos a rendszeres vízfogyasztás a téli hónapokban is

A víz kulcsfontosságú szerepet lát el szervezetünkben: szabályozza a vérnyomást, segédkezik a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok szállításában, közreműködik a sav-bázis egyensúly fenntartásában. A megfelelő folyadékellátottság ősszel és télen is kihat az agyműködésre, hangulatunkra, valamint szellemi és fizikai teljesítőképességünkre egyaránt, de befolyásolja az immunrendszer működését is. Az őszi és téli hideg idő fokozza elsősorban a légzéssel történő vízvesztés mértékét. Folyadékpótlásra a hideg évszakokban is elsősorban a víz ajánlott, ezt színesíthetik a különböző, lehetőleg édesítés nélkül fogyasztott folyadékok, forró italok – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének összefoglalója alapján az Origó.

Forrás: origo.hu2020. 11. 04. 20:16
vízfogyasztás
Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A megfelelő vízfogyasztás fontos eleme az egészség megőrzésének, hiszen minden sejtünk felépítéséhez és minden szervünk egészséges működéséhez hozzájárul.

Szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, továbbá kiemelkedő jelentőségű a testhőmérséklet szabályozásában.

A megfelelő folyadékellátottság pozitív hatást gyakorol egyaránt a fizikai egészségre, az agyműködésre, a hangulatra, a szellemi teljesítőképességre (például koncentrációs és tanulási képesség), de befolyásolja az immunrendszer működését is, aminek az őszi–téli időszakban általában, aktuálisan a Covid–19-pandémia közepén pedig kiemelten nagy jelentősége van.

A víz a szervezetünk számára nélkülözhetetlen, hiszen a felnőtt férfiak testtömegének 60 százaléka, a nőkének pedig 50 százaléka ebből az elemből épül fel.

Fotó: Pexels

Mi befolyásolja a folyadékegyensúlyt az őszi–téli időszakban?

Hétköznapi körülmények között a vizelet a vízvesztés fő forrása, de a bőrünkön keresztül verejtékezéssel, illetve a beszéd és a légzés során, valamint a széklettel is veszítünk vizet.

Ezen veszteségek aránya a folyadékbeviteltől, az étrendtől, az aktivitási szinttől, a hőmérséklettől, a páratartalomtól, esetleges betegségtől és a ruházattól függően nagymértékben változik.

Bár ezt az őszi–téli szezonban talán kevésbé érezzük, de a hideg időjárás is fokozza a vízvesztés mértékét.

Fotó: Pexels

  • Télen a belélegzett levegő tipikusan alacsony, míg szervezetünk magas víztartalmú, a kilélegzett levegő páratartalma ezáltal magasabb, ami megnövekedett vízveszteséggel jár.
  • A légúti vízveszteség körülbelül 250-350 ml naponta, de a tényleges elvesztett mennyiséget nagymértékben befolyásolják a környezeti viszonyok: a levegő hőmérséklete, páratartalma és a szélsebesség, valamint a fizikai aktivitás szintje.
  • A hideg, száraz levegő belélegzése körülbelül 5 ml-rel növelheti óránként a légúti vízvesztés mértékét. Ez a hatás rövid expozíció esetén önmagában csekély, de a hideg időben végzett aktív testmozgás – túrázás, síelés, snowboardozás, korcsolyázás – jelentősen növelheti a veszteséget akár 15–45 ml-re óránként a fokozott légzési sebesség és mélység miatt, ezért az őszi–téli időszakban is fontos a folyamatos vízfogyasztás.
  • Az őszi kirándulások, téli sportok alkalmával is érvényes a mozgás verejtékezést fokozó, ezáltal folyadékvesztést növelő hatása. A szervezetünk ekkor az izmok működése során keletkező hőt ellensúlyozza hűtéssel, a verejtékezésen keresztül. A verejték a víz mellett változó összetételben ásványi anyagokat, főként nátriumot, klórt, kisebb arányban káliumot, kalciumot és magnéziumot is tartalmaz.
  • Fotó: Pexels

    Ideális esetben fennáll a folyadékegyensúly állapota, ilyenkor a bevitt és a leadott vízmennyiség közel egyforma.

    Köszönhetően a szervezet vízháztartását szabályozó mechanizmusoknak, a folyadékegyensúly többségében megvalósul.

    Vagyis a keletkező deficit egy 24 órás periódust tekintve általában nem haladja meg a testtömeg 0,2 százalékát, még igen szélsőséges mértékben változó vízveszteség mellett sem.

    Mennyi vizet igyunk egy nap?

    A vízfelvétel történhet egyrészt italokkal (kb. 1500-2000 ml), ételek víztartalmából (kb. 500 ml), illetve a szervezet anyagcsere-folyamatai során a hidrogéntartalmú anyagokból (fehérjékből, zsírokból, szénhidrátokból) keletkező, úgynevezett metabolikus víz formájában (kb. 200 ml).

    Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által a vízbevitellel kapcsolatban megfogalmazott legutolsó szakértői véleményt a 2010-ben kibocsátott Scientific Opinion on Dietary Reference Values for water című dokumentum tartalmazza. Ebben a szakértők rögzítik, hogy a megfogalmazott vízfelvételre vonatkozó referenciaértékek magukban foglalják az ivóvízből, különböző italokból, valamint az ételek nedvességtartalmából származó vízmennyiséget.

    Fotó: Pexels

    A felnőttek számára megfelelőnek tartott vízbevitel, mérsékelt éghajlati körülmények és átlagos fizikai aktivitás mellett a nők esetében 2 liter naponta, a férfiak vonatkozásában pedig 2,5 liter naponta, minden forrásból.

    Szervezetünk hidratáltságáról, vagyis arról, hogy a bevitt vízmennyiség mennyiben felel meg a tényleges igényeinknek, hétköznapi körülmények között a szomjúságérzetünk, valamint a vizeletünk színe és mennyisége alapján tájékozódhatunk, mivel mindkét tényező érzékenyen mutatja a testtömeg 2 százalékát meghaladó folyadékhiányt.

    A fokozott szomjúság, illetve a sötétebb színű, kevesebb mennyiségű vizelet jelzi, hogy szükséges a vízpótlás.

    A vízfogyasztás fontosságáról IDE KATTINTVA olvashatnak tovább.

    Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.