Ezért fontos a rendszeres vízfogyasztás a téli hónapokban is

A víz kulcsfontosságú szerepet lát el szervezetünkben: szabályozza a vérnyomást, segédkezik a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok szállításában, közreműködik a sav-bázis egyensúly fenntartásában. A megfelelő folyadékellátottság ősszel és télen is kihat az agyműködésre, hangulatunkra, valamint szellemi és fizikai teljesítőképességünkre egyaránt, de befolyásolja az immunrendszer működését is. Az őszi és téli hideg idő fokozza elsősorban a légzéssel történő vízvesztés mértékét. Folyadékpótlásra a hideg évszakokban is elsősorban a víz ajánlott, ezt színesíthetik a különböző, lehetőleg édesítés nélkül fogyasztott folyadékok, forró italok – írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének összefoglalója alapján az Origó.

Forrás: Pexels

A megfelelő vízfogyasztás fontos eleme az egészség megőrzésének, hiszen minden sejtünk felépítéséhez és minden szervünk egészséges működéséhez hozzájárul.

Szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, továbbá kiemelkedő jelentőségű a testhőmérséklet szabályozásában.

A megfelelő folyadékellátottság pozitív hatást gyakorol egyaránt a fizikai egészségre, az agyműködésre, a hangulatra, a szellemi teljesítőképességre (például koncentrációs és tanulási képesség), de befolyásolja az immunrendszer működését is, aminek az őszi–téli időszakban általában, aktuálisan a Covid–19-pandémia közepén pedig kiemelten nagy jelentősége van.

A víz a szervezetünk számára nélkülözhetetlen, hiszen a felnőtt férfiak testtömegének 60 százaléka, a nőkének pedig 50 százaléka ebből az elemből épül fel.

Fotó: Pexels

Mi befolyásolja a folyadékegyensúlyt az őszi–téli időszakban?

Hétköznapi körülmények között a vizelet a vízvesztés fő forrása, de a bőrünkön keresztül verejtékezéssel, illetve a beszéd és a légzés során, valamint a széklettel is veszítünk vizet.

Ezen veszteségek aránya a folyadékbeviteltől, az étrendtől, az aktivitási szinttől, a hőmérséklettől, a páratartalomtól, esetleges betegségtől és a ruházattól függően nagymértékben változik.

Bár ezt az őszi–téli szezonban talán kevésbé érezzük, de a hideg időjárás is fokozza a vízvesztés mértékét.

Fotó: Pexels

Télen a belélegzett levegő tipikusan alacsony, míg szervezetünk magas víztartalmú, a kilélegzett levegő páratartalma ezáltal magasabb, ami megnövekedett vízveszteséggel jár.

A légúti vízveszteség körülbelül 250-350 ml naponta, de a tényleges elvesztett mennyiséget nagymértékben befolyásolják a környezeti viszonyok: a levegő hőmérséklete, páratartalma és a szélsebesség, valamint a fizikai aktivitás szintje.

A hideg, száraz levegő belélegzése körülbelül 5 ml-rel növelheti óránként a légúti vízvesztés mértékét. Ez a hatás rövid expozíció esetén önmagában csekély, de a hideg időben végzett aktív testmozgás – túrázás, síelés, snowboardozás, korcsolyázás – jelentősen növelheti a veszteséget akár 15–45 ml-re óránként a fokozott légzési sebesség és mélység miatt, ezért az őszi–téli időszakban is fontos a folyamatos vízfogyasztás.

Az őszi kirándulások, téli sportok alkalmával is érvényes a mozgás verejtékezést fokozó, ezáltal folyadékvesztést növelő hatása. A szervezetünk ekkor az izmok működése során keletkező hőt ellensúlyozza hűtéssel, a verejtékezésen keresztül. A verejték a víz mellett változó összetételben ásványi anyagokat, főként nátriumot, klórt, kisebb arányban káliumot, kalciumot és magnéziumot is tartalmaz.

Fotó: Pexels

Ideális esetben fennáll a folyadékegyensúly állapota, ilyenkor a bevitt és a leadott vízmennyiség közel egyforma.

Köszönhetően a szervezet vízháztartását szabályozó mechanizmusoknak, a folyadékegyensúly többségében megvalósul.

Vagyis a keletkező deficit egy 24 órás periódust tekintve általában nem haladja meg a testtömeg 0,2 százalékát, még igen szélsőséges mértékben változó vízveszteség mellett sem.

Mennyi vizet igyunk egy nap?

A vízfelvétel történhet egyrészt italokkal (kb. 1500-2000 ml), ételek víztartalmából (kb. 500 ml), illetve a szervezet anyagcsere-folyamatai során a hidrogéntartalmú anyagokból (fehérjékből, zsírokból, szénhidrátokból) keletkező, úgynevezett metabolikus víz formájában (kb. 200 ml).

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által a vízbevitellel kapcsolatban megfogalmazott legutolsó szakértői véleményt a 2010-ben kibocsátott Scientific Opinion on Dietary Reference Values for water című dokumentum tartalmazza. Ebben a szakértők rögzítik, hogy a megfogalmazott vízfelvételre vonatkozó referenciaértékek magukban foglalják az ivóvízből, különböző italokból, valamint az ételek nedvességtartalmából származó vízmennyiséget.

Fotó: Pexels

A felnőttek számára megfelelőnek tartott vízbevitel, mérsékelt éghajlati körülmények és átlagos fizikai aktivitás mellett a nők esetében 2 liter naponta, a férfiak vonatkozásában pedig 2,5 liter naponta, minden forrásból.

Szervezetünk hidratáltságáról, vagyis arról, hogy a bevitt vízmennyiség mennyiben felel meg a tényleges igényeinknek, hétköznapi körülmények között a szomjúságérzetünk, valamint a vizeletünk színe és mennyisége alapján tájékozódhatunk, mivel mindkét tényező érzékenyen mutatja a testtömeg 2 százalékát meghaladó folyadékhiányt.

A fokozott szomjúság, illetve a sötétebb színű, kevesebb mennyiségű vizelet jelzi, hogy szükséges a vízpótlás.

A vízfogyasztás fontosságáról IDE KATTINTVA olvashatnak tovább.