Az erdőfürdőzés gyógyír lehet testnek és léleknek is

Nem hiába nevezik a stresszt a XXI. század népbetegségének. Túlpörgetett világunkban nemcsak a dolgozó emberek életét nehezíti meg, a fiatalokat és az időseket sem kíméli, ráadásul számos súlyos mentális és fizikális betegségnek is a forrása. Kezelésének egyik legújabb módja a japánoktól indult erdőfürdőzés, azaz a természetben töltött minőségi idő, amely a kutatások szerint csökkenti a stresszt, helyrebillenti a vérnyomást és erősíti az immunrendszert – olvasható a Szabad Föld cikkében.

A fáknak gyógyító ereje van. Valkó Zsuzsanna felhagyott az angoltanítással, és lett az első erdőfürdő-vezető Magyarországon Fotó: Németh András Péter Forrás: SZABADFOLD.HU

Dél-Portugália dombjait, ameddig a szem ellát, örökzöld eukaliptuszerdők borítják. Felnézek az alagútként fölém magasodó lombkoronákra. A délutáni napfény aranydárdákat szúr a földbe, a hosszúkás leveleken még ott ül a tegnapi eső, és a fák törzséből felszálló friss, nyers illatot sem nyomja el a fel-feltámadó szél. Mélyen beleszippantok a levegőbe, és hagyom, hogy a természet közelsége ellazítson, energiával töltsön fel. Megmerítkezem az erdő hangjaiban, illataiban, színeiben, erdőfürdőzöm éppen.

Az erdőfürdőzés tükörfordítása a japán sinrin-jokunak, melyben a sinrin erdőt, a jaku pedig fűrdőzést jelent
Fotó: Németh András Péter / SZABADFOLD.HU

Az erdőfürdő, azaz sinrin-joku olyan stresszcsökkentő, relaxációs program, amelynek segítségével megpróbálunk tudatosan jelen lenni a természetben, és érzékszerveink aktivizálásával kapcsolódni hozzá, eggyé válni vele. Az alkalmazott gyakorlatok szelíden, de hatékonyan terelik az embert a lelassulás és az éber jelenlét felé anélkül, hogy ezt bármilyen módon erőltetnénk.

Megfigyelve környezetünket, ellazulhatunk
Fotó: Balogh Boglárka / SZABADFOLD.HU

Magát a kifejezést 1982-ben Japán akkori erdészeti és halászati minisztere találta ki marketingcéllal, hogy így csábítson turistákat az ország erdeibe, ám később egyre több kutató, köztük Mijazaki Josifumi, a Csiba Egyetem Környezeti, Egészség- és Tereptudományi Központjának igazgatóhelyettese kezdte el vizsgálni az erdők egészségre, az általános jóllétre gyakorolt élettani és pszichológiai hatását.

A fáknak gyógyító ereje van. Valkó Zsuzsanna felhagyott az angoltanítással, és lett az első erdőfürdő-vezető Magyarországon
Fotó: Németh András Péter / SZABADFOLD.HU

Mijazaki 24 erdőben végzett kísérletei azt bizonyították, hogy míg a városi élet, az épített környezet észrevétlenül túlterheli a szervezetet, folyamatosan stresszes állapotban tart bennünket, ezáltal gyengítve az immunrendszerünket, addig a természetben eltöltött kétórás séta jelentősen csökkenti a mindennapi élet során megemelkedett stresszhormon-, vagyis kortizolszintet és a vérnyomást is. Emellett rendben tartja a vércukorszintet, javítja az anyagcserénket és a vérkeringést, koncentrációs képességünkről nem is beszélve.

Az erdőben lassítva érezni az energiákat, amelyekből idővel nekünk is juthat
Fotó: Balogh Boglárka / SZABADFOLD.HU

Az erdőfürdőzés atyja szerint az erdő azért van ránk ilyen regeneráló hatással, mert szervezetünk az evolúció során, azaz évmilliókon át alkalmazkodott a természethez, csupán az iparosodás utáni évszázadoktól fogva élünk városi környezetben. A gének azonban két-háromszáz év alatt nem tudtak megváltozni, ezért a zöldhöz szokott testünk a közlekedési eszközök és a négy fal közé zártságot igencsak megsínyli.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Babával is lehet kényelmes a túrázás

A kifejezetten túrázáshoz készített babahordozókkal a kicsiket is magunkkal vihetjük kirándulásainkra, de fontos, hogy mindenképp körültekintően válasszunk – írja a Csupasport.hu.

Ha kisbaba születik a családba, sokan hajlamosak feladni addigi életvitelüket, hobbijaikat. Utóbbit, különösen a túrázást, márpedig nem fontos hanyagolni, a kifejezetten túrázáshoz kifejlesztett babahordozók alkalmasak, hogy az egész család együtt túrázhasson.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.