Alvás- és evészavart is okozott a koronavírus-járvány a fiataloknál

A szülők fele szerint okozott a járvány valamilyen lelki vagy mentális problémát, viselkedészavart a gyermekeknél az SOS Gyermekfalvak legfrissebb felmérése szerint. A kérdezők arra voltak kíváncsiak, hogyan viselték a hónapokig tartó bezártságot a fiatalok. Az online kérdőívet 1019 szülő töltötte ki, akiknek van középiskolás gyerekük – írja a Békés megyei hírportál, a Beol.hu.

Illusztráció Forrás: unsplash

A leggyakoribb pszichés tünet, ami a pandémia alatt jelentkezett a szülők szerint a fiataloknál, az a szokatlan fáradtság, a tartós szomorúság és ürességérzet, valamint az alvászavarok. Reménytelenségről, pesszimizmusról is közel minden második szülő beszámolt. Ugyanennyien jelezték, hogy gyermekük a korábban érdekes, élvezetes tevékenységek iránt elvesztette az érdeklődését.

Magas arányban, a fiatalok 41 százalékánál alakultak ki evészavarok a pandémia alatt, a diákok harmadánál pedig dühkitöréseket, agressziót, bezárkózást tapasztalt a család. Minden nyolcadik fiatalt a halállal, öngyilkossággal, önsértéssel kapcsolatos gondolatok is foglalkoztatják.

A szülők túlnyomó többsége (71 százalék) szerint a bezártságban leginkább az okozott nehézséget a gyerekeknek, hogy nem tudtak találkozni a barátokkal, illetve kevesebb volt a szórakozási lehetőség, ahol kiengedhettek. A diákok 44 százaléka tartott attól, hogy az otthon tanulás miatt lemaradt a tananyaggal. A Covidtól a fiatalok 24 százaléka félt. Ebben az életkorban már a szerelmi élet is fontos a tinédzsereknek, a fiatalok 30 százalékának jelentett problémát, hogy nehezebb volt párkapcsolatot kialakítani a járvány alatt.

Illusztráció
Fotó: Unsplash

A fiatalok 43 százaléka hiányolta a kulturális, 40 százaléka a sportolási lehetőségeket. Baráti kapcsolataikra kihatott a járvány. A szülők többsége állította, hogy a gyereküknek kevesebb barátjuk lett, egyes viszonyaik lazultak vagy egyenesen megszűntek. A gyerekek 40 százaléka örült, hogy visszatérhetett az iskolapadba­.

Az otthon töltött hónapok a gyermekek szabadidős tevékenységére is hatással voltak. A megkérdezettek szerint gyerekük kevesebbet sportolt, ráadásul közel ugyanennyien állítják, hogy a digitális oktatáson felül is többet használták az internetet. A diákok 40 százaléka többet, míg 34 százalékuk kevesebbet tanult. A fiatalok fele a különórával is kevesebb időt töltött el a pandémia idején. A bezártságtól nem nőtt meg a fiatalok olvasási kedve. A házimunkába sem szálltak be jelentős aktivitással az otthon töltött idő alatt.