Erős fáradtság is lehet a csendes szívinfarktus jele

Csendes szívinfarktusról akkor lehet beszélni, ha az esemény tünetek nélkül vagy legalábbis a beteg számára nem érzékelhető tünetekkel zajlik le. Felmerülhet a kérdés, hogy ha egyszer lezajlott és nem okozott gondot, miért kell vele foglalkozni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szavaiból kiderül, hogy azért, mert kezelés nélkül jelentősen megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét a későbbiekben – írja az Origó.

Mi is az a csendes szívroham?

A csendes szívinfarktus vagy szívroham (a tünetekkel járó infarktushoz hasonlóan) a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. 

Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigénellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Mindez azonban a csendes szívroham esetén nem jár feltűnő tünetekkel, esetleg csak izomfeszülés jelentkezik a hátban vagy a mellkasban, gyomorrontás szerű panaszok, és/vagy nagyfokú fáradtság érzékelhető. 

Néha ezek a tünetek kiegészülhetnek légszomjjal, izzadással, hányingerrel, alvási nehézséggel, de ezek a panaszok nem olyan erőtejesek, ahogyan az a szívinfarktusnál „várható”. Éppen ezért a páciensek emiatt nem fordulnak orvoshoz, gyakran csak rutinvizsgálat során derül ki a lezajlott esemény.

Miért lenne fontos tudni a túlélt infarktusról?

Tanulmányok szerint a csendes szívinfarktus utáni hosszú távú túlélési esélyek ugyanolyanok, mint a „hagyományos” szívinfarktust túlélt betegeké. Ugyanakkor a csendes szívroham megnöveli a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, különösen az ötven évnél fiatalabbak körében.

Az Origó cikke szerint, éppen ezért fontos róla tudni, kik a veszélyeztettek ebből a szempontból. 

Az American Heart Associaton szerint különösen a cukorbeteg nők tartoznak a rizikócsoportba, bár e tekintetben a férfiak sem élveznek védettséget. (A cukorbetegség miatt esetlegesen kialakuló neuropátia, vagyis idegkárosodás miatt nagyobb az esélye, hogy szívroham esetén az érintett nem érzékeli a jellegzetes mellkasi, karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat.) 

További rizikófaktornak számít a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a dohányzás, a magasabb életkor és a családban halmozódó, valamint az érintettnél már ismert szív-érrendszeri betegségek.

Hogyan derülhet ki, hogy csendes szívrohamunk volt?

– Nagyon gyakran egy rutin-, vagy más célból végzett kivizsgáláson vesszük észre a lezajlott szívinfarktus nyomait 

– hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

Hozzátette:

– Akár egy EKG-vizsgálat, egy terheléses EKG is láthatóvá teheti a történteket, és természetesen egy CT-vizsgálat és a koszorúér angiográfia által is kimutatható. Ez egy nagyon fontos felismerés, hiszen a teljes szív-érrendszer állapotát tekintetbe véve így el tudunk rendelni olyan kezeléseket – elsősorban béta-blokkoló gyógyszereket, vérhígítókat –, amelyekkel csökkenthetjük a későbbi szövődmények kialakulásának esélyét – írja az Origó.

Ezenkívül az a páciens, aki tud róla, hogy átélt egy csendes szívinfarktust, maga is sokat tehet az egészsége megőrzéséért, ha az évenkénti, kétévenkénti kardiológiai kivizsgálások mellett az életmódján is változtat. A kardiológus, a mozgásterapeuta és a dietetikus segítségével ez a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása és a kiegyensúlyozott, szívbarát étrend beépüljön az életmódba. Ezentúl pedig rendszeressé kell tenni a vérnyomás- és koleszterinszint-mérést, valamint minden szokatlan tünetről informálni kell a kezelőorvost.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)