Hét óra alvás: se több, se kevesebb

A legtöbben szó szerint küzdünk azért, hogy képesek legyünk végigcsinálni egy napot egy rossz éjszakai alvás után: ködösnek és zavartnak érezzük magunkat, nem teljesítünk a megszokott színvonalon az iskolában, az egyetemen vagy a munkahelyen. Észrevehetjük, hogy nem tudunk olyan jól koncentrálni, esetleg úgy tűnik, hogy a memóriánk sem működik túl jól. A több évtizedes rossz alvás potenciálisan a kognitív hanyatláshoz vezethet. A legújabb tanulmányok szerint azonban a túl sok és a túl kevés alvás egyaránt megzavarhatja a napi optimális „működésünket".

Ezért fontos a jó minőségű és megfelelő mennyiségű alvás

A rossz alvás az emberek hangulatát és viselkedését is befolyásolja, legyen szó csecsemőkről vagy idősebb felnőttekről. Nagy kérdés tehát, hogy vajon mennyi alvásra van szüksége agyunknak ahhoz, hogy hosszú távon megfelelően működjön? A Nature Aging folyóiratban megjelent új kutatási tanulmány talán némi válasszal szolgálhat.

Szakemberek szerint az alvás fontos eleme a normál agyműködés fenntartásának.

Az agy úgymond „újraszervezi és feltölti magát” alvás közben. A mérgező salakanyagok eltávolítása és az immunrendszerünk erősítése mellett az alvás kulcsfontosságú az úgynevezett memóriakonszolidációban, amelynek során a tapasztalatainkon alapuló új memóriaszegmensek kerülnek át a hosszú távú memóriába.

Az optimális mennyiségű és minőségű alvás ráadásul több energiát és jobb közérzetet is lehetővé tesz, miközben elősegíti a kreativitásunk és a gondolkodásunk fejlesztését

– mondta Barbara Jacquelyn Sahakian, a Cambridge-i Egyetem a klinikai neuropszichológia professzora a ZME Science online tudományos portálnak.

A 3–12 hónapos csecsemők vizsgálatakor a kutatók megállapították, hogy a jobb alvás kedvezőbb viselkedési eredményekkel jár együtt az életünk első évében, például segít képessé tenni minket az alkalmazkodásra az új helyzetekhez vagy hatékonyabban szabályozni az érzelmeket. Ezek fontos korai „építőkövei” a megismerésnek, ideértve a „kognitív rugalmasságot” (a perspektíva könnyű megváltoztatásának képességét), amelyek kapcsolódnak a későbbi életszakaszokban a jóléthez.

Szakemberek szerint az alvás fontos eleme a normál agyműködés fenntartásának (Fotó: Pexels)

Hatással van az észlelésre

Úgy tűnik, hogy az alvás rendszeressége az agy „alapértelmezett módú hálózatához” (Default Mode Network, DMN) kapcsolódik, amely olyan régiókat foglal magában, amelyek aktívak, amikor ébren vagyunk, de nem végeznek konkrét feladatot például pihenés közben, amikor az elménk elkalandozik.

Ez a hálózat olyan területeket foglal magában, amelyek fontosak a kognitív funkció szempontjából:

például a hátsó cinguláris kéreg (amely kognitív feladatok során deaktiválódik), a parietális lebenyek (amelyek a szenzoros információkat dolgozzák fel) és a frontális kéreg (amely a tervezésben és a komplex megismerésben vesz részt).

Vannak arra utaló jelek, hogy serdülőknél és fiatal felnőtteknél a rossz alvás összefüggésbe hozható a hálózaton belüli kapcsolódási zavarokkal

– mutatott rá Christelle Langley, a Cambridge -i Egyetem kognitív idegtudománnyal foglalkozó, posztdoktori kutató munkatársa. – Ez azért fontos, mert agyunk a késő serdülőkorban és a korai fiatal felnőttkorban még mindig fejlődik.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)