Ha hagyjuk, hogy maradjon a Horn Gyula sétány, megtagadjuk a rendszerváltás értelmét!

A helyzet nagyon egyszerű.

Fricz Tmás
2023. 05. 10. 13:31
20220610 Budapest Horn Gyula szobor Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Törvény mondja ki, hogy közterület, valamint önkormányzati tulajdonban lévő közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.

Horn Gyula vitathatatlanul és egyértelműen részt vett egy önkényuralmi rendszer, mégpedig a kommunista diktatúra megalapozásában – hiszen segítette leverni a forradalmat mint pufajkás, így megalapozta a diktatúra második szakaszát, a Kádár-rendszert, illetve részt vett utóbbi fenntartásában –, tehát a nevét nem viselheti közterület.

Márpedig ha egy önkormányzati testület ennek ellenére mégis úgy dönt, hogy Horn Gyuláról sétányt nevez el, akkor törvényt sért.

Erre mutatott rá a Sára Botond főispán által vezetett Fővárosi Kormányhivatal, s felszólította a fővárosi önkormányzatot, de eredménytelenül. Többszöri sikertelen kísérlet után törvényességi felhívást intéztek a fővároshoz, hogy szüntessék meg a törvénytelen állapotot, és töröljék a Horn Gyula sétány nevét.

A Fővárosi Közgyűlés a legutóbbi ülésén viszont „lazán” úgy döntött, hogy nem tesz eleget a törvényességi felhívásnak, és nem változtatja meg a sétány nevét.

A további részletektől eltekintek – hiszen ezekről, köztük Felföldi Zoltánék ügyes akciójáról már korábban írtam lapunkban (Most akkor komolyan vesszük vagy viccelünk a rendszerváltással?, március 29.).

A jó hír az, hogy a Fővárosi Kormányhivatal nem hagyta annyiban, és bírósághoz fordul a főváros teljességgel jogellenes lépésével kapcsolatban.

Ez az egyetlen helyes eljárás. Nem szabad és nem lehet hagyni, hogy a Karácsony Gergely – és persze a háttérben Gyurcsány Ferenc – által vezetett főváros a jogszabályokat semmibe vegye.

Ezt a kérdést kulcskérdésnek tekintem, ebben a nemzeti oldalnak olyan kőkeménynek kell lennie, mint a betonnak.

Itt ugyanis nagy az erkölcsi tét, egyszerre két kérdés forog kockán: megvédjük-e a rendszerváltás szellemiségét, másfelől pedig megvédjük-e a jogállamiságot Magyarországon?

Ugyanis van mit pótolnunk: Magyarországon a rendszerváltás úgy zajlott le – jó, ha ezt a fiatalok tudják –, hogy lényegében véve a diktatúrát irányító politikai elit egyetlen tagjának sem görbült egyetlen haja szála sem, de még erkölcsi elítélésben sem volt igazán részük. Úgy zajlott le 1989–1994 között a rendszerváltás Magyarországon – most kifejezetten személyi szempontból nézve –, mintha mi sem történt volna, pusztán a Németh-kormányt felváltotta az Antall-kormány, és punktum. A nagyérdemű közönség – jobb esetben az állampolgárok – pusztán azt érzékelhették, hogy a kormány összetétele megváltozott, de mindenki más az állampárti időszakból a helyén maradt, továbbá hatalmas gazdasági válság alakult ki az országban, másfél millió ember veszítette el a munkahelyét.

A magyar rendszerváltás úgy zajlott le, hogy az ÁVÓ rettegett főnöke, az emberek tömegeit az Andrássy út 60.-ban megkínzó, sok esetben halálba kínzó Péter Gábor mindenféle számonkérés nélkül, ágyban és párnák között halt meg 1993-ban.

A magyar rendszerváltás úgy zajlott le, hogy a titkosszolgálatok átszervezését Antall József arra a Galambos Szilveszterre és társára bízta, aki a rettegett III/III-as, belső elhárítási osztály vezetője volt. (Galambos is ágyban és párnák között halt meg 2002-ben, miközben kényszerítés és zsarolás által beszervezett, soha senkiről nem jelentő, szerencsétlen sorsú ügynökök neveivel még ma is dobálóznak.)

A magyar rendszerváltás úgy zajlott le, hogy az 1956-os forradalmárok kivégzésében vezető szerepet játszó Biszku Bélát egy teljes véletlennek, illetve Skrabski Fruzsina trükkös interjújának köszönhetően lehetett valahogyan bíróság elé állítani, de már későn.

És a magyar rendszerváltás úgy zajlott le, hogy a nemzeti vagyon privatizációját az a Csepi Lajos vezette és irányította, aki a KISZ-ben töltött be vezető pozíciót.

És a magyar rendszerváltás úgy zajlott le, hogy Gyurcsány úgy szerezhette meg trükkösen és lényegében ingyen az őszödi kormányüdülőt, hogy erről Szilvássy Györggyel mint az akkori Boross-kormány helyettes államtitkárával állapodhatott meg, akivel együtt dolgoztak vezetőként a KISZ-ben.

Nem folytatom, mert minek.

Csak annyit mondok: van mit bepótolnunk.

A főváros ezer sebből vérzik, tehetségtelenek, korruptak és hazudnak, de még jogsértők is, hiszen egy kommunistáról akarnak törvénytelenül sétány elnevezni.

Ha most nem állunk a sarkunkra, akkor már soha.

Ha pedig a Fővárosi Közgyűlés továbbra is jogsértő módon cselekszik, akkor azt fel kell oszlatni.

Dixi!

Borítókép: Horn Gyula szobra (Fotó: Mirkó István)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.