A hazai termőföld puszta befektetéssé válhat

Bár még rövid idő telt el a csatlakozási népszavazás óta, máris a hazai földárak alakulása mozgatja a befektetők fantáziáját. A portfolio.hu című internetes portál szerint a szabad, spekuláns tőke az alacsony banki kamatok miatt hamarosan felfedezi ezt a lehetőséget.

2003. 04. 14. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az uniós csatlakozás után a hazai földárak a gazdasági, jogi és kockázati környezet kiegyenlítődése miatt emelkedésre vannak „ítélve” – írja a portfolio.hu című internetes portál. .

Miért nőhetnek a hazai földárak?

A mezőgazdasági jövedelmezőség az EU-s támogatási rendszer beindulásával kiemelkedik az alacsony és bizonytalan (mínusz 10% – plusz 20%) sávból. Ez meghozza majd a bankok kedvét is a termelés és a beruházások finanszírozásához.

A szabad, spekuláns tőke az alacsony banki kamatok miatt hamarosan felfedezi ezt a befektetési lehetőséget. A nagy és forgalom képes területek korlátozott kínálata folyamatosan emeli az átlagárakat. Az állam szerepvállalása a birtok- és tulajdonkoncentrációban az alacsonyabb árú kínálat felszívását eredményezheti a Nemzeti Földalapon keresztül.

A földárak folyamatosan nőnek, ma a befektetőknek a 350-400 ezer forintos átlagárakban kell gondolkozniuk. sszehasonlításképpen az ausztriai árak 1,5 – 2,5 millió forintnál kezdődnek. Ha a környezet feltételei közel azonosak, nem indokoltak a hatod-negyed árak. A középtávon két-háromszoros árnövekedési lehetőség továbbra is józan becslés.


Mik a földpiacra ható közvetlen politikai tényezők?

Az MSZP-SZDSZ koalíció egy racionálisabb és piacszerűbb hozzáállás kilátását hozta a piaci résztvevőknek. Ezt megalapozta a földtörvény gyors, bár nem alapvető módosítása, amely a tőkeerősebb szereplőket hozta egy kicsit kedvezőbb helyzetbe (bérlők illetve tulajdonosaik első helyi elővásárlási rangja).

A nagy kérdés, ami a sok földtulajdonos miatt teljesen politikai megfontolás tárgya, hogy a (tőkeerős) belföldi cégeknek mikor engedik meg a földvásárlást. Ez a korlátozás ugyanis belső piaci szempontból is diszkriminatív, hiszen, ha telephelyet, gyárat, irodát, lakást és más eszközöket birtokolhat egy jogi személy, akkor egy mezőgazdasági vállalkozó miért van korlátozva a legalapvetőbb termelőeszközének, a földnek a tulajdonlásától.

Valószínűsíthető egy EU-s „vélemény” is a korlátozásokkal kapcsolatban, hiszen az EU-s termelők is befektetési és növekedési lehetőségeket keresnek.


Kik vásárolnak ma nálunk földet?

Korábban (2001 előtt) főleg külföldiek jelentették a vásárlóerőt (a megfelelő konstrukciók igénybevételével). 2001-2002 a politika évei voltak a földpiacon, és minimálisra csökkent a forgalom. Idén januártól határozott élénkülés tapasztalható a belföldi befektetők részéről.

Forrás: portfolio.hu

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.