A hazai termőföld puszta befektetéssé válhat

Bár még rövid idő telt el a csatlakozási népszavazás óta, máris a hazai földárak alakulása mozgatja a befektetők fantáziáját. A portfolio.hu című internetes portál szerint a szabad, spekuláns tőke az alacsony banki kamatok miatt hamarosan felfedezi ezt a lehetőséget.

2003. 04. 14. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az uniós csatlakozás után a hazai földárak a gazdasági, jogi és kockázati környezet kiegyenlítődése miatt emelkedésre vannak „ítélve” – írja a portfolio.hu című internetes portál. .

Miért nőhetnek a hazai földárak?

A mezőgazdasági jövedelmezőség az EU-s támogatási rendszer beindulásával kiemelkedik az alacsony és bizonytalan (mínusz 10% – plusz 20%) sávból. Ez meghozza majd a bankok kedvét is a termelés és a beruházások finanszírozásához.

A szabad, spekuláns tőke az alacsony banki kamatok miatt hamarosan felfedezi ezt a befektetési lehetőséget. A nagy és forgalom képes területek korlátozott kínálata folyamatosan emeli az átlagárakat. Az állam szerepvállalása a birtok- és tulajdonkoncentrációban az alacsonyabb árú kínálat felszívását eredményezheti a Nemzeti Földalapon keresztül.

A földárak folyamatosan nőnek, ma a befektetőknek a 350-400 ezer forintos átlagárakban kell gondolkozniuk. sszehasonlításképpen az ausztriai árak 1,5 – 2,5 millió forintnál kezdődnek. Ha a környezet feltételei közel azonosak, nem indokoltak a hatod-negyed árak. A középtávon két-háromszoros árnövekedési lehetőség továbbra is józan becslés.


Mik a földpiacra ható közvetlen politikai tényezők?

Az MSZP-SZDSZ koalíció egy racionálisabb és piacszerűbb hozzáállás kilátását hozta a piaci résztvevőknek. Ezt megalapozta a földtörvény gyors, bár nem alapvető módosítása, amely a tőkeerősebb szereplőket hozta egy kicsit kedvezőbb helyzetbe (bérlők illetve tulajdonosaik első helyi elővásárlási rangja).

A nagy kérdés, ami a sok földtulajdonos miatt teljesen politikai megfontolás tárgya, hogy a (tőkeerős) belföldi cégeknek mikor engedik meg a földvásárlást. Ez a korlátozás ugyanis belső piaci szempontból is diszkriminatív, hiszen, ha telephelyet, gyárat, irodát, lakást és más eszközöket birtokolhat egy jogi személy, akkor egy mezőgazdasági vállalkozó miért van korlátozva a legalapvetőbb termelőeszközének, a földnek a tulajdonlásától.

Valószínűsíthető egy EU-s „vélemény” is a korlátozásokkal kapcsolatban, hiszen az EU-s termelők is befektetési és növekedési lehetőségeket keresnek.


Kik vásárolnak ma nálunk földet?

Korábban (2001 előtt) főleg külföldiek jelentették a vásárlóerőt (a megfelelő konstrukciók igénybevételével). 2001-2002 a politika évei voltak a földpiacon, és minimálisra csökkent a forgalom. Idén januártól határozott élénkülés tapasztalható a belföldi befektetők részéről.

Forrás: portfolio.hu

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.