„Az államháztartás tekintetében a 2011-es év ellentétesnek tekinthető. A bruttó finanszírozási igény magasabban, a nettó jóval alacsonyabban alakult a vártnál. A magyar állam piaci finanszírozása mindemellett biztosított.” A Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikájáért felelős helyettes államtitkára megnyugtató szavakkal nyitotta meg a csütörtöki, Makropálya haladóknak nevet viselő budapesti konferenciát. Nátrán Roland a piaci bizalom visszaszerzésének fontosságát is kiemelte. A számok nyelvére lefordított nettó igény 674 milliárd forint, ez a magyar GDP nagyjából 2 százaléka, ami alacsonynak számít. Magyarország az adósságállományt figyelembe véve nem áll rosszul az unióban. 4,7 milliárd eurós, nagyjából 1400 milliárd forintnyi devizaadóssággal küzd az ország jelen pillanatban.
Jó ez a vita
2013-ban immár a bankadó és a többi szektorális adó kivezetése mellett kívánja a kormány a finanszírozást biztosítani. Ha azt vesszük, hogy az unió jelenleg arról (is) vitázik, hogy a magyar államháztartás tervezett hiánya jövő évben 3,2, avagy 2,2-2,5 százalék lesz, akkor azt mondhatjuk, hogy ez egy pozitív vita – rögzítette Nátrán. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az uniós átlagot el nem érő hiányról beszélhetünk.
3,3 milliárd eurónyi IMF-hitelt kell majd törlesztenie az országnak 2012-ben. Ennek elsődleges fedezete – ahogy korábban is – a devizakötvény-kibocsátás lesz. Ennek persze alapvető kritériuma a kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal megkötendő megállapodása. A politikus megjegyezte, a jegybanknak egymilliárd eurót meghaladó devizabetétje van, így a tartalékok terén nem áll rosszul Magyarország.
4200 milliárd forinttal nőtt a külföldiek által tartott devizakötvény-állomány 2011-ben – emelte ki a helyettes államtitkár. Ez a bizalom jele – tette hozzá. A forintalapú kötvénykibocsátást megfelelően kézben tartja a jegybank és az Államadósság Kezelő Központ. Most a bankrendszer hitelezési készsége az, mely meghatározza a magyar gazdaság lehetőségeit, a biztos alapokon nyugvó államháztartás iránt értelemszerűen kisebb az érdeklődés, és ez így van jól – hangsúlyozta Nátrán Roland. Hozzáfűzte: a bankok tőkekivonását meg kell állítani. A leánybankok újfajta piaci viszonyokhoz való alkalmazkodását elő kell segíteni. Mindezek megvalósításához mindenképpen szükséges az IMF-fel történő megállapodás.
A tartalékok állították meg a negatív folyamatokat
Simor András elsődlegesen a magyar gazdaság piacokhoz való alkalmazkodását emelte ki előadásában. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke problémaként jelölte meg, hogy hazánk 2007-ben kiemelkedő devizaadóssággal „lépett be” a válságba, komolyan ki volt téve a nemzetközi piac változásainak. Miután a növekedés a régiós országokhoz képest csökkent, a kitettség erősödött. Ezeket a folyamatokat sikerült visszaszorítani az uniós forrásoknak és a felhalmozott tartalékoknak köszönhetően – emelte ki Simor András.
A forint utóbbi hónapokban történt rendkívüli leértékelődése rontotta a helyzetet, ami a magas devizaadóssággal bíró államot és a magánszektor szereplőit is megviselte. Míg előbbi esetében máig sem következett be a csökkenés, utóbbiból sikerült lefaragni. Éppen ezért van szükség arra, hogy Magyarország odafigyeljen a tartalékok felhalmozására. A piaci bizalomhiány tőkekivonást, gyengülő árfolyamot, romló növekedési kilátásokat eredményez, ezért is fontos, hogy a nemzetközi és a hazai befektetők bizalmát visszaszerezzük – szögezte le az MNB elnöke. Ehhez hiteles növekedési pályát kell megcélozni, csökkenteni kell a finanszírozási költséget, amihez viszont pénzügyi védőhálóra van szükség. Az IMF-tárgyalások fontosságát tehát talán felesleges hangsúlyozni – tette hozzá.
Január óta a nemzetközi piac hangulata sokat javult, mely Magyarországra nézve is igen kedvezően hat. A kormány kommunikációjának sikerült meglovagolnia ezt a hangulatot. Utóbbi helyét előbb vagy utóbb át kell majd vennie a cselekvésnek – mondta el a jegybank elnöke. Az MNB lehetőségei ugyan korlátozottak, a célkitűzések azonban nem változtak: el kell érni az inflációs célt, el kell kerülni az árfolyamtúllövéseket és biztosítani kell a pénzügyi stabilitást. Mindehhez Simor megfogalmazása szerint nem konvencionális eszközökhöz szükséges nyúlni: „nullás” kamatszint mellett enyhíteni kell a piaci súrlódásokat. Ezeket a módszereket eddig a fejlett országok alkalmazták, de most már megérett a helyzet, hogy a feltörekvők is éljenek vele.
Hármat lépett a jegybank
Néhány évvel ezelőtt Magyarország a Baltikummal együtt elvált a közép-európai régiótól a befektetői, a banki bizalom terén. A hitelezési hajlandóság ugyanis nem egyenlő a hitelezési képességgel – magyarázta a jegybankelnök. A bankadó és a végtörlesztés okozta veszteségek miatt a pénzintézetek hitelezési hajlandósága csökkent. A Magyar Nemzeti Banknak itt lehet komoly szerepe: a piaci zavarokat el kell tudni hárítani, a piacot újra kell építeni. „Ezért hoztuk meg tegnap azt a három döntést, amelyek mentén elérhetők a célok: hosszú, kétéves lejáratú, fedezet melletti refinanszírozást nyújtunk, új jelzáloglevél-vásárlási programot indítunk és bővítjük a banki fedezeti kört, mellyel likviditási védőhálót szeretnénk biztosítani a pénzintézetek számára.” Európában – Csehországban, Bulgáriában – ezek a lépések több országban is sikerrel jártak, adott tehát a jó példa – hangsúlyozta Simor András. Az MNB-nek cserébe annyi elvárása van a bankok felé, hogy támogassák a vállalati hitelezési rendszert forrásaikkal.
Az esetleges költségvetési kiigazításokat a tanácsnak úgy kell megtennie, hogy az idei iránycélok ne sérülhessenek – vette át a szót Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Elmondta: a tartalékok növelését támogatták, a kilátások romlása esetén azonban a kormánynak újabb lépéseket kell majd tennie a büdzsé megtartása érdekében. Amennyiben a világgazdasági recesszió mélyülni kezd, azt felkészülten kell várnia a magyar gazdaságnak – emelte ki. Európában is pillanatról pillanatra változik a helyzet, így a magyar megoldási módozatok sem lehetnek minden esetben tökéletesek. A magyar gazdaságnak 2013-tól úgy kell növekedési pályára állnia, hogy a felhalmozott tartalékok továbbra is biztosítva legyenek – rögzítette Kovács Árpád, aki úgy vélte, a kormánynak át kell gondolnia az adórendszer átalakítását.
origo.hu
Elfogultságra hivatkozva újratárgyalják a Hableány-katasztrófa ügyét
