Másfél évet kell várniuk a bérükre?

Bíróságon folytatódik az új berlini repülőtér építésénél becsapott magyar munkások ügye.

A DGB jogsegélyszolgálata 19 magyar szakszervezeti tag képviseletében fordult bírósághoz az ügyben, amelyről az előző héten számoltak be a sajtónak. Egyszerre két eljárást indítanak, az első február 10-én kezdődik a brandenburgi Cottbusban, ahol annak megállapítását kérik az illetékes bíróságtól, hogy a magyarok munkaviszonyát jogtalanul mondta fel a munkáltató – mondta az MTI-nek Manfred Frauenhoffer, a DGB jogsegélyszolgálatának berlini irodavezetője. A párhuzamosan futó másik eljárásban a bajorországi Rosenheim bíróságától azt kérik, hogy kötelezze az építkezésen alvállalkozóként közreműködő céget az elmaradt bér megfizetésére.

A helyszínválasztást az indokolja, hogy a cottbusi munkajogi bíróságon pontosan ismerik, hogy milyen körülmények között épül a gigantikus Berlin-Schönefeldi új repülőtér, Rosenheimben pedig a beperelt, bajorországi központú céget ismerhetik jobban – tette hozzá a szakember.

Az érintettek közül négyen tavaly, röviddel karácsony előtt fordultak a DGB Berlin-Brandenburgi tagszervezetének külföldi munkavállalók számára fenntartott tanácsadó irodájához. Elmondták, hogy október közepe óta reggel hat órától késő estig dolgoznak az új berlini repülőtér építkezésén, de a fizetésből egy centet sem láttak, holott az eredeti hirdetésben az állt, hogy 18 eurós órabérért lehet dolgozni a német főváros jelenlegi legnagyobb presztízsberuházásán. Amikor megérkeztek Berlinbe, már csak 11 eurós órabérről volt szó, amely a végül aláírt szerződés szerint akár 8 euróra – németországi viszonyok között rendkívül alacsonynak számító szintre – csökkenhet, ha a munkáltató nem teljesen elégedett a munkavállaló teljesítményével.

Végül az erősen visszafogott bért sem kapták meg, csak heti 20 euró zsebpénzt, és zsúfolt szálláson helyezték el őket. Amikor aztán a DGB-hez fordultak, szakszervezeti támogatással sikerült kiharcolni fejenként 300 eurót, hogy karácsonyra hazautazhassanak, a munkaadó viszont azonnali hatállyal felmondta a munkaviszonyt és kártérítési követelést is kilátásba helyezett. Az érintett – a DGB szerint durván kizsákmányolt – magyar munkások közül 19-en beléptek az IG Metall ágazati szakszervezetbe, az országos szakszervezeti szövetség így a nevükben el tud járni – mondta az MTI-nek Heiko Glawe, a DGB Berlin-Brandenburgi tagszervezetének gazdaságpolitikai vezetője.

Nem a magyarok esete az első visszásság az új berlini repülőtér építésénél. Ugyanakkor az eddigi ügyeket sikerült „viszonylag gyorsan” rendezni, mert a dolgozók kizsákmányolásával próbálkozó cégek általában „nincsenek felkészülve arra, hogy a kiszemelt áldozatok védekeznek”, vagyis például a szakszervezethez fordulnak segítségért, így aztán „gyakran egy hivatalos, fejléces levél is megteszi a kellő hatást”, a címzett azonnal kifizeti az elmaradt bért – tette hozzá.

A magyarok esetében ez nem így történt, de a DGB a perektől függetlenül továbbra is igyekszik közvetlen tárgyalások révén a munkásoknak járó bér kifizetésére bírni a társaságot – mondta Heiko Glawe. Hangsúlyozta: nem lehet tudni pontosan, hogy hányan érkeztek a kelet-közép-európai térségből a Berlin-Schönefeldi építkezésre dolgozni, és azt sem, hogy milyen körülmények között foglalkoztatják őket, mert a repülőtér üzemeltetője nem engedélyezi a szakszervezeteknek, hogy előre nem bejelentett helyszíni ellenőrzéseket, bejárásokat tartsanak.