A The New York Times című amerikai lapban megjelent rövid írásában a Nobel-díjas közgazdász „langyosnak„ minősítette az egyébként széles körben üdvözölt megszorító intézkedéseket követő észt gazdasági fellendülést.
„Olyan dologról írunk, amiről semmit sem tudunk, és mindeközben arrogánsak és leereszkedőek vagyunk. Úgy tűnik, közgazdasági Nobel-díjasnak lenni annyit jelent, mint a költségvetési kérdésekről nagyképűen szónokolni, és puszta vidéknek nevezni az országomat” – füstölgött az elnök Twitter-oldalán. „De mit is tudunk valójában? Csak ostoba és idióta kelet-európaiak vagyunk„ – tette hozzá.
Az észtek hozzászoktak 58 éves elnökük szóvirágaihoz, aki Stockholmban született észt anyától, és az Egyesült Államokban nőtt fel, majd 2006-ban lett a balti állam elnöke. Szóvivője, Toomas Sildam megerősítette, hogy mindegyik üzenetet maga az elnök írta. Egyes médiumok, például az Ohtuleht azzal gyanúsítják az államfőt, hogy a pohár fenekére nézett, mielőtt nekilátott volna az üzenetek megírásának.
„Nem sikerült választ kapnunk az elnöki hivataltól arra, vajon hány sört ivott meg, mielőtt éjfél után, egy rigai fogadás és diákokkal való találkozó után megírta ezeket az üzeneteket” – írta pénteken az Ohtuleht.
Az 1991-ben függetlenné, majd 2004-ben EU- és NATO-taggá vált 1,3 millió lakosú volt szovjetköztársaságban egészen a 2008-as pénzügyi válságig szárnyalt a gazdaság. 2009-ben a GDP 14,3 százalékkal esett vissza. Azóta ismét meglódult a gazdasági növekedés: 2011-ben már 7,9 százalékos volt.