Bírósági útvesztőkben a mentőalap

Alkotmányossági aggályok akadályozzák az uniós állandó mentőalap indulását, amelytől az eurózóna bajba került tagállamainak megmentését várják.

WA
2012. 08. 16. 3:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Döcögve halad Brüsszel és Berlin az euróövezeti adósságválság általuk felvázolt megoldása felé. Amíg a piacok az egységes eurókötvény bevezetésétől remélik a zóna megmenekülését, addig – elsősorban a németek ellenállása miatt – az unió az Európai Központi Bank (EKB) és a Brüsszelben nagy nehezen kialkudott úgynevezett állandó mentőalap (ESM) segítségével orvosolná a magas költségvetési hiánnyal és államadóssággal, illetve alultőkésített bankrendszerrel küszködő tagállamok bajait.

Az Európai Központi Bank kész leszorítani az egyes euróövezeti országok állampapírjait terhelő túlzottan magas kockázati felárakat – mondta korábban Christian Noyer, az EKB kormányzótanácsának tagja, a francia központi bank elnöke.

Az európai intézményi kötvénybefektetők csaknem kétharmada bízik abban, hogy az adósságválsággal küszködő euróövezet fennmarad jelenlegi formájában – közölte legújabb felmérésének eredményeit ismertetve a Fitch Ratings.

Olli Rehn uniós biztos legutóbb az amerikai CNBC tévécsatornának adott keddi interjúban igyekezett bizonygatni Brüsszel elkötelezettségét az eurózóna megmentésére. „Mario Draghi EKB-elnök kijelentései egyértelműen mutatják, hogy az EU és az EKB is készen áll, hogy a megfelelő időben akcióba lépjen” – mondta azzal kapcsolatban, hogy az európai jegybank kész bármikor államkötvényeket vásárolni a másodlagos piacon, ha a spanyol és olasz hozamok „megszaladnának”. Rehn visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint Németország nem lenne hajlandó több – elsősorban a német adófizetőktől származó – pénzzel támogatni a bajba került uniós tagállamokat. A biztos szerint Berlin teljesen elkötelezett az euró mellett.

Úgy tűnik, hamarosan végleges döntés születik Németországban az ESM körüli alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban, mivel a német alkotmánybíróság kedden jelezte: szeptember 12-én meghozza döntését a többször elhalasztott, érzékeny témával kapcsolatban. Ezzel elhárulhat az utolsó akadály az állandó mentőalap elől is, amely a tervek szerint 500 milliárd eurónyi támogatást nyújthatna nemcsak a tagállamok kormányainak, hanem egyes szektoroknak, így például a nemzeti bankrendszernek közvetlenül is. Ez azért fontos, mert az ESM-től felvett összegek nem az adott ország államadósságát növelik. Az alap kritikusai szerint azonban a rendszerben eleve nincs elég pénz ahhoz, hogy akár csak Spanyolországot vagy Olaszországot is megmentse a csődtől. A mechanizmusba az eurózóna tagállamai arányos elosztásban az induláskor 40 milliárd eurót fizetnek be, és az összeg három év alatt éri csak el a tervezett 500 milliárd eurós tőkecélt. Csak Róma államadóssága körülbelül 2000 milliárd euró, amin az ötszázmilliárd euró aligha segít.

Német sajtóhírek szerint hiába hoz kedvező döntést a karlsruhei taláros testület, az alappal kapcsolatos újabb aggály futott be, ezúttal az Európai Bírósághoz. Az ESM-mel kapcsolatos kétségeiről két héttel ezelőtt Thomas Pringle ír képviselő értesítette a luxemburgi székhelyű testületet, amelynek emiatt kötelessége megvizsgálni, hogy az alap felállítása sérti-e az uniós szerződéseket. Pringle szerint egy tagállam nem vállalhat felelősséget egy másik ország pénzügyi kötelezettségéért. Szakértők szerint legjobb esetben is négy hónapot kell várni a bíróság döntésére.

Bizakodó olaszok

Olaszországnak nem lesz szüksége európai mentőcsomagra, mivel az Európai Központi Bank intézkedései bőven elegendőek az euróövezeti szuverén kötvénypiaci feszültség enyhítésére – mondta Vittorio Grilli gazdasági miniszter. A gazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány állami aktívák, elsősorban ingatlanok eladására készül, melynek bevételével egy százalékponttal kíván hozzájárulni a GDP-arányos államháztartási hiány elkövetkező öt évre tervezett 20 százalékpontos csökkentéséhez. „Az eurózóna válságában végre már látszik a fény az alagút végén, európai szinten fontos döntések születtek, és már érezzük kedvező hatásukat” – mondta korábban Mario Monti miniszterelnök.

A görögök mentik a menthetőt

Az euróválságtól való félelmükben több milliárd eurót mentettek már külföldre a görög milliomosok. Az államosított ATE Bank egykori vezérének vagyonmentő akciója azonban kiverte a biztosítékot.

Spanyolország nemzetközi segítségre szorul

A spanyol kormány jelenleg azt próbálja elérni, hogy az európai mentőalapok vásároljanak az ország állampapírjaiból, így elérve a hozamcsökkenést, s a későbbiekben akár az EKB is vásárolhatna a spanyol kötvényekből. Külső támogatást eddig nem kértek – Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője szerint ennek presztízsokai is vannak. Eddig csak a bankszektor megmentéséhez kértek külső segítséget, melyet az Eurócsoport jóvá is hagyott, 100 milliárd euróig.


Részletek a Magyar Nemzet csütörtöki számában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.