Döcögve halad Brüsszel és Berlin az euróövezeti adósságválság általuk felvázolt megoldása felé. Amíg a piacok az egységes eurókötvény bevezetésétől remélik a zóna megmenekülését, addig – elsősorban a németek ellenállása miatt – az unió az Európai Központi Bank (EKB) és a Brüsszelben nagy nehezen kialkudott úgynevezett állandó mentőalap (ESM) segítségével orvosolná a magas költségvetési hiánnyal és államadóssággal, illetve alultőkésített bankrendszerrel küszködő tagállamok bajait.
Az Európai Központi Bank kész leszorítani az egyes euróövezeti országok állampapírjait terhelő túlzottan magas kockázati felárakat – mondta korábban Christian Noyer, az EKB kormányzótanácsának tagja, a francia központi bank elnöke.
Az európai intézményi kötvénybefektetők csaknem kétharmada bízik abban, hogy az adósságválsággal küszködő euróövezet fennmarad jelenlegi formájában – közölte legújabb felmérésének eredményeit ismertetve a Fitch Ratings.
Olli Rehn uniós biztos legutóbb az amerikai CNBC tévécsatornának adott keddi interjúban igyekezett bizonygatni Brüsszel elkötelezettségét az eurózóna megmentésére. „Mario Draghi EKB-elnök kijelentései egyértelműen mutatják, hogy az EU és az EKB is készen áll, hogy a megfelelő időben akcióba lépjen” – mondta azzal kapcsolatban, hogy az európai jegybank kész bármikor államkötvényeket vásárolni a másodlagos piacon, ha a spanyol és olasz hozamok „megszaladnának”. Rehn visszautasította azokat a kritikákat, amelyek szerint Németország nem lenne hajlandó több – elsősorban a német adófizetőktől származó – pénzzel támogatni a bajba került uniós tagállamokat. A biztos szerint Berlin teljesen elkötelezett az euró mellett.
Úgy tűnik, hamarosan végleges döntés születik Németországban az ESM körüli alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban, mivel a német alkotmánybíróság kedden jelezte: szeptember 12-én meghozza döntését a többször elhalasztott, érzékeny témával kapcsolatban. Ezzel elhárulhat az utolsó akadály az állandó mentőalap elől is, amely a tervek szerint 500 milliárd eurónyi támogatást nyújthatna nemcsak a tagállamok kormányainak, hanem egyes szektoroknak, így például a nemzeti bankrendszernek közvetlenül is. Ez azért fontos, mert az ESM-től felvett összegek nem az adott ország államadósságát növelik. Az alap kritikusai szerint azonban a rendszerben eleve nincs elég pénz ahhoz, hogy akár csak Spanyolországot vagy Olaszországot is megmentse a csődtől. A mechanizmusba az eurózóna tagállamai arányos elosztásban az induláskor 40 milliárd eurót fizetnek be, és az összeg három év alatt éri csak el a tervezett 500 milliárd eurós tőkecélt. Csak Róma államadóssága körülbelül 2000 milliárd euró, amin az ötszázmilliárd euró aligha segít.
