Így oldanák meg a mezőgazdaság sürgető kérdéseit

Budai Gyula közlése szerint ősszel dönthetnek az állami tulajdonban levő közraktárak összevonásáról és a víziközmű társaságok működését is át fogják alakítani.

Budai Gyula a mintegy félszáz résztvevő előtt elmondta: a tárolás kapcsán ősszel döntés születhet az állami tulajdonban levő közraktárak összevonásáról, emellett miután a következő években is fontos feladat lesz az öntözés, a víziközmű társaságok működését is át fogják alakítani. Az államtitkár kifejtette: a jelenlegi víziközmű társulások nem úgy működnek, ahogy kellene, illetve az öntözővízhez jutás is bonyolult hatósági eljáráshoz kötött. Ezt át kell alakítani és növelni kell az állami szerepvállalást – jelentette ki.

A kormány a takarmányok tárolását is szorgalmazza, az ezzel kapcsolatos döntések ősszel kerülnek a parlament elé – mondta Budai Gyula. Meg kell teremteni a gazdálkodóknál a megfelelő tárolókapacitások kiépítését, ezzel ugyanis vissza lehet szorítani a takarmányárakkal való visszaéléseket – magyarázta.

Megkezdődött a 2014–20 közötti uniós programozási időszak tervezése a Vidékfejlesztési Minisztériumban  – közölte V. Németh Zsolt csütörtökön. A vidékfejlesztési államtitkár elmondta, hogy „Magyarország az Európai Unió agrártermelésének 2 százalékát adja, a támogatásoknak viszont 3-3,2 százalékát kapja, így az ország egyértelműen haszonélvezője a közös agrárpolitikának”.

Magyarország helyzete az unió Közös Agrárpolitikájának reformfolyamatában az új költségvetési időszakban, 2014 és 2020 között lényegében nem változik a közvetlen támogatásokat tekintve – mondta korábban Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Font Sándor pénteken tudatta, hogy a kormány már megtette a szükséges intézkedéseket a vidékfejlesztési források kifizetésének javítása érdekében. A Fidesz szakpolitikusa az Állami Számvevőszék azon jelentésére reagált, amely szerint nem használták fel az elvárható hatékonysággal az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2007–2011 között, a vidéki életminőség javítására, a vidéki gazdaság diverzifikálására, valamint a helyi közösségek megerősítésére rendelkezésre álló 270,2 milliárd forint forrást.

A Magosz korábban már többször felvetette az állami tulajdonban levő közraktárak, a Concordia és a Tig összevonását, ami mintegy 600 ezer tonna tárolókapacitást jelentene. Ebben őszre döntés születhet és jövőre már működhet is a rendszer – ismertette Budai Gyula, hozzátéve: a cél az, hogy akkor értékesítsenek a gazdák, amikor a terménynek jó ára van, és „ne a nyomott áron, a tarlóról”. Az aszály okozta károk enyhítésére már több döntés született: október 16-tól a földtámogatások több mint a felét előlegként kifizetik, ami vonatkozik az állatjóléti és tejtámogatásokra is. Emellett a kárenyhítési alap jelentős részét is az aszálykárokra fordítják majd – tette hozzá.

Komoly öntözés

Futó Tamás, a Csongrád Megyei Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója a rendezvényen elmondta: jelenleg az aszály miatt komoly öntözés folyik a megyében. Az átlagos csapadékmennyiség a megyében 550 milliméter. De míg 2010-ben 900 milliméter csapadék hullott a területre, addig tavaly már csak 390, idén pedig 270. Ez azt jelenti, hogy az átlagostól időarányosan 170 milliméterrel kevesebb csapadék mellett kell a gazdáknak dolgozniuk. Az öntözés a megye 13 ezer hektárját érinti, mely az összes művelt terület 3 százaléka. A pluszkiadás gabonatermelés esetén 60-70 ezer forint, de homoki területen, zöldségtermesztésnél akár 200 ezer forint is lehet hektáronként.

Őszi árpát az idén Csongrád megyében 16 ezer hektáron vetettek és 3,5 tonna hozamot kaptak, míg búzát 70 ezer hektáron, melynek termésátlaga 3,7 tonna lett. Utóbbit a májusi eső mentette meg – hangsúlyozta a szakember. A legrosszabb a helyzet a kukoricánál, hiszen a 60 ezer hektáron elvetett növény egyes helyeken teljesen kipusztult. A napraforgó nem sérült annyira az aszályban, 2 tonnás termésátlagot várnak a gazdák – mondta el Futó Tamás.

Új standdal bővült a fővárosban a Kossuth téri termelői piac, péntektől ugyanis a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének standját is megtalálhatják az érdeklődők a Vidék Mustrán. A standot Budai Gyula és Balogh József, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének elnöke, Fülöpháza polgármestere adta át.

A VM egyik legsikeresebb programja a Tanyafejlesztési Program, melynek finanszírozására a kormány idén 1,5 milliárd forintot fordít a tavalyi 1 milliárddal szemben. Jövőre már mintegy 2 milliárd forintnyi forrás áll majd a pályázók rendelkezésére – áll a közleményben.

Új lehetőségek

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Szentlőrincen azt mondta: 2013 után új lehetőségek nyílnak Magyarország, ezen belül a magyar termelők számára is az Európai Unió közös agrárpolitikájának keretében, ezekkel élni kell. Úgy vélte: ehhez nélkülözhetetlen, hogy az ágazat szereplői tanuljanak, megismerjék az új támogatási lehetőségeket, piacokat, elsajátítsák az új szak- és technológiai ismereteket.

A következő többéves uniós költségvetési keretben Magyarországnak fontos a kohéziós és a Közös Agrárpolitika megőrzése, mert ezek olyan növekedést szolgáló eszközök, amelyek azonnali eredményeket hoznak. Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára korábbi közlése szerint mindenképpen szükség van a kohéziós politikára ahhoz, hogy növekedjen az Európai Unió versenyképessége.