2012. május–júliusban a munkanélküliek létszáma 459 ezer volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett – közölte kedden a KSH. Ez az érték 0,4 százalékos csökkenést jelent az április–júniusi adatokhoz képest. Az állástalanok aránya a február–áprilisi időszakban még 11,7, a 2010-es kormányváltás előtt pedig még 11,8 százalékos volt.
Érdekesség, hogy júliusi adatok szerint is eltérően változott a férfiak és a nők munkanélkülisége: a férfiak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 11 százalékra nőtt, a nőké 0,9 százalékponttal 9,9 százalékra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek 18 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 28,1 százalékos munkanélküliségi rátája 3,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal 9,6 százalékra, az 55–64 éveseké 1,3 százalékponttal 7,3 százalékra csökkent.
Délen tragikus a helyzet
A munkanélküliségi adatok kapcsán érdemes a térségünkben is körülnézni. Lengyelországban jelenleg 12,3, Szlovákiában 13,2, Csehországban 8,2, Romániában pedig 7,6 százalékos volt az állástalanok aránya. A legrosszabb adatokkal továbbra is a déli uniós tagállamok rendelkeznek: Portugáliában 15, Spanyolországban 24,63, Olaszországban 10,8, míg Görögországban 23,1 százaléknyian vannak állás nélkül.
Csúcson a foglalkoztatottság
A munkanélküliség kedvező alakulásához hasonlóan javuló adatokat láthatunk a foglalkoztatottsági mutatókban is. A 2012. május–júliusi időszakban tovább folytatódott, és a kormányváltás óta nem látott mértékűre gyorsult a foglalkoztatottak számának 24 hónapja tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva – áll a KSH közleményében.
A 15–74 év közötti foglalkoztatottak létszáma 2010 óta nem tapasztalt mértékben, csaknem 76 ezer fővel emelkedett az egy évvel ezelőtti 3,832 millióról 3,908 millió főre, így a foglalkoztatási ráta 51 százalékra nőtt, amely hosszú évek óta a legmagasabb szint. A 15–64 éveseket tekintve a foglalkoztatottak száma az egy évvel ezelőtti 3,800 millióról 3,870 millióra, csaknem 70 ezer fővel bővült, 57,6 százalékra – négy és fél éves csúcspontra – emelve a foglalkoztatási rátát.
A foglalkoztatás nemek szerinti alakulását tekintve a 15–64 év közötti férfiak foglalkoztatási rátája az előző év azonos időszakához képest 1,2 százalékponttal, 62,8 százalékra nőtt, a nők rátája 2 százalékpontos növekedést mutat (52,7 százalék). A 15–64 éves férfinépességből 2,068 millióan voltak foglalkoztatottak, 14 ezerrel többen, mint 2011 azonos időszakában, míg a nők esetében a foglalkoztatottak száma 56 ezer fővel, 1,803 millióra bővült.
Korcsoportos bontásban a legdinamikusabb növekedést a 25–54 éves korosztály foglalkoztatási rátája mutatta, amely 1,9 százalékponttal 75,2 százalékra bővült. Az 55–64 éves korosztályban szintén jelentős, 1,5 százalékpontos javulás volt megfigyelhető a mutató értékében (37,6 százalék).
10 százalék alá mehet
„A vártnál jóval kedvezőbbek lettek a munkanélküliségi adatok, mivel 10,9 százalékos arányra számítottunk” – mondta el lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Úgy látja, hogy a csökkenés mögött nem a vállalati szektor bővítése állhat, hanem a közfoglalkoztatottság felfutása. Júniusi adatok szerint 108 ezren voltak a közfoglalkoztatottak, amely szám júliusban tovább emelkedhetett.
A szakértő a következő hónapokban további foglalkoztatottságbővülésre számít, a munkanélküliségi arány pedig egy–két hónapban akár 10 százalék alá is csökkenhet, de a szezonális munkák kifutását követően újra növekedés várható. Árokszállási szerint a GDP-adatok alapján nem várható, hogy a magánszektorban jelentős munkahelybővítés lesz. A Munkahelyvédelmi Akcióterv hatása csak a következő évben jelenhet meg, és az is inkább a jelenlegi állások megtartását segítheti, várhatóan tömeges bővítését ettől sem lehet várni.
Az akcióterv biztosítja
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a nemrégiben meghirdetett Munkahelyteremtő Akcióterv biztosítja, hogy a magyar gazdaság képes legyen fenntartani azokat a pozitív munkaerő-piaci tendenciákat, amelyek a kedvezőtlen külpiaci környezet negatív hatásai ellenére a kormányváltás óta folyamatosan érvényesülnek. Ráadásul az intézkedéssorozat pont azokat a korcsoportokat érinti, ahol a legnagyobb problémák vannak a foglalkoztatás terén – teszik hozzá.
