A tét nagyjából ezermilliárd euró, illetve az ebből finanszírozandó európai célok meghatározása, valamint a nemzetállami érdekek egyeztetése.
Fókuszban a görögök és a spanyolok
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke bő egy évvel ezelőtt terjesztette be javaslatát a „2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretre” vonatkozóan. Ennek értelmében az EU 1025 milliárd euró kiadást vállalna magára, ami a 27 tagállam összesített gazdasági teljesítményének 1,05 százaléka. Összehasonlításul: a jelenlegi (2007 és 2013 közötti) pénzügyi időszakra az uniónak összesen 994 milliárd elkölthető euró áll a rendelkezésére. Ez az abszolút számokat tekintve kevesebb, mint a következő időszak „tervszáma”, ám 1,12 százaléka a tagok összesített GDP-jének.
Az unió vezetői már október 18-án és 19-én is összejönnek, akkor főként Görögország és Spanyolország lesz a fő téma. A december első felének végére tervezett csúcstalálkozón pedig az euróövezeti adósságválság hosszú távra szóló rendezéséről fognak eszmét cserélni.
Hazánk bukhat a legnagyobbat?
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó keretköltségvetésről folytatott eszmecsere a tervek szerint ebben a félévben ér záró szakaszába, és decemberre elvezethet a megállapodáshoz. Ezzel kapcsolatos, hogy Magyarország azt kéri európai uniós partnereitől, hogy találjanak számára „egyéni megoldást” arra a problémára, hogy a következő hétéves EU-keretköltségvetés jelenlegi tervezete szerint minden más tagországnál nagyobb arányban veszítene az uniós forrásokból.
