Külső hatások miatt gyorsul az infláció

Külső élelmiszer-ársokkok miatt gyorsul a következő hónapokban a magyarországi infláció – nyilatkozták elemzők a KSH napvilágot látott adataira.

A fogyasztói árak augusztusban 0,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,0 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet a Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint. Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy citybeli házak szakértőinek zöme is 6 százalék körüli, illetve azt valamivel meghaladó tizenkét havi inflációt várt a múlt hónapról. A 4cast nevű londoni pénzügyi elemzőcég felzárkózó térségi közgazdászai a keddi adatismertetés utáni értékelésükben azt valószínűsítették, hogy a magyarországi inflációra a következő hónapokban is felfelé ható nyomás érvényesül, részben amiatt, mert a legutóbbi világpiaci kukorica- és búzaár-emelkedési sokkok szeptembertől már erőteljesebben átszűrődnek a magyar fogyasztói árakba. A ház elemzői szerint ugyanakkor az MNB monetáris tanácsa az augusztusi kamatcsökkentési döntéssel világossá tette, hogy ez nem akadálya a pénzügy-politikai enyhítésnek. A 4cast szakértői szerint továbbra is valószínű, hogy az MNB szeptemberben újabb kamatcsökkentést hajt végre.

Év végén jöhet a mérséklődés

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője arra számít, hogy a búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak növekedése számottevően meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és a gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pálya várható, és a következő hónapokban 6 százalék fölé is emelkedhet az árindex. Az elemző értékelése szerint augusztusban a várakozásoknak nagyjából megfelelően gyorsult 6 százalékra az infláció az előző havi 5,8-ról, és komolyabb meglepetést egyetlen összetevő sem okozott. Suppan Gergely arra számít, hogy a következő hónapokban még tovább emelkedik, majd novembertől ismét 5,5 százalék közelébe mérséklődik az infláció, miután a tavalyi jövedéki adó emelések kiesnek bázisból, így az éves átlagos infláció 5,7 százalék lehet az idén.

Bázishatások miatt – januári áfaemelés – a jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 4 százalék közelébe csökkenhet az infláció. A jövő évi átlagos infláció kissé 4 százalék felett lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél, amire legkorábban 2014 elején látunk lehetőséget – írta elemzésében a TakarékBank szakértője. Hozzátette: az augusztusi kamatcsökkentést követően bizonytalanabbá váltak az IMF-tárgyalások, valamint nőttek az inflációs kockázatok, ezért a következő hónapokban indokolt lehet az óvatosság. A hazai kockázati megítélés jelentősen javult az elmúlt hónapokban, ez azonban szinte teljes mértékben a nemzetközi kondíciók enyhülésének köszönhető. Suppan Gergely az év végére 6,5 százalékos alapkamatra, míg jövő év végére 6 százalékra számít.

Az üzemanyag-drágulás játszotta a főszerepet

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szintén az infláció gyorsulására számít, várakozása szerint szeptemberben 6,5-6,6 százalék lesz az éves mutató, elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árának emelkedése miatt. Hozzátette, hogy az augusztusi infláció havi gyorsulásában az üzemanyagok 3,6 százalékos havi drágulása játszotta a főszerepet, míg az élelmiszerek és a ruházati termékek árában a várakozásoknak megfelelően szezonális csökkenés volt megfigyelhető. Az Erste elemzője arra számít, hogy a szeptemberi gyorsulás után a következő hónapokban lassulhat az áremelkedés üteme, és decemberben éves összehasonlításban 5,4-5,5 százalék lehet az éves infláció, az idei éves átlagos infláció pedig 5,8 százalék körül alakul. Nyeste Orsolya szintén úgy véli, hogy jövőre sem érhető el a jegybank 3 százalékos inflációs célja, előrejelzése szerint 2013-ban 4 százalék körül alakul az éves átlagos infláció.