Az elemzői várakozásokkal szemben, azonban a piaci árazásoknak megfelelően csökkentette 25 bázisponttal 6,75 százalékra a jegybanki alapkamatot kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – hangsúlyozzák az elemzők, akik az év végéig további mérséklést valószínűsítenek.
Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője az MNO-nak elmondta: benne volt a pakliban a kamatvágás, annak ellenére, hogy az elemzők többsége – ahogyan ők is – kamattartásra számítottak. Kiemelte, hogy ez feltehetően a külső és belső tagok közti „szakadásnak” lehet az eredménye.
A javuló megítélés hatása
„A külső tagok a kamat csökkentése mellett foglalhattak állást, míg a belső tagok – köztük Simor András jegybankelnök – inkább konzervatívabban foglaltak eddig állást, a kamatvágással megvárták volna az IMF-megállapodást” – tette hozzá az elemző.
Az, hogy a jegybank tudta csökkenteni az alapkamatot, annak az eredménye, hogy sokat javult hazánk piaci megítélése – véli Gabler. „A piac már beárazta a kamatvágást, mely jól látszik a magyar állampapírok hozamain, valamint a forint árfolyamán” – fogalmazott.
További kamatvágások jöhetnek
Gabler kiemelte, hogy egy esetleges sikeres IMF-megállapodás „jó alapot adna az újabb kamatcsökkentésekre, s akár 6-6,25 százalékig is mérséklődhet a kamat”. Az elemző ugyanakkor figyelmeztetett, hogy amennyiben ismét megnő a kockázatkerülés a világpiacon, úgy ez megálljt parancsolhatna a további vágásoknak.
A forint gyengüléssel reagált a jegybank döntésére, annak ellenére, hogy a piac már beárazta a kamatvágást. Délelőtt szűk sávban, 278,50 és 279 forint között mozgott az euró, míg hétfő este 277,78 forint volt egy euró. Az elemzőt ez nem lepte meg, ugyanis „a befektetők érzik a szakadást a monetáris tanács tagjai között, mely rontja a bizalmat”.
A gyengülő forint a devizahitelek törlesztőrészleteire rossz hatással van, a magyar gazdaságot húzó exportnak ugyanakkor jót tesz, s a külkereskedelmi egyenleget javítja.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint „mondhatjuk azt, hogy meglepetés” volt a kamatcsökkentés, de benne volt a pakliban, a piac már napokkal korábban, 100 százalékban beárazta ezt. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő is tartásra számított. Véleménye szerint a döntés mögött a pénzügyi stabilitás kockázati megítélésének javulása áll, sem az inflációs, sem a növekedési kilátásokban nem történt ugyanis változás augusztusban.
Annak ellenére, hogy a kamatcsökkentés a CIB várakozásához képes korábban jött, a bank nem változtat az idei előrejelzésén, továbbra is arra számít, hogy 2012 végén nem lesz 6,50 százaléknál alacsonyabb az alapkamat.
Az infláció óvatosságra int
Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, hogy míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, az erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, addig az enyhülő, de még mindig jelen lévő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna.
Az elemző ezért egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására, véleménye szerint erre az IMF/EU-tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkentést vár, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor, így az év végére 6,50 százalék lehet az alapkamat. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 6 százalék lehet az alapkamat a Takarékbank előrejelzése alapján.
Simor a legrosszabbak között
Hat jegybankárnak adott kiváló minősítést a Global Finance magazin abban az éves összesítésben, amelyet a napokban közölt a jegybanki vezetők elmúlt évi munkáját értékelve – írja a Portfolio.hu. Simor András, az MNB elnöke tavalyhoz hasonlóan ezúttal is egy közepest, „C” osztályzatot kapott a magazintól, mely A-tól F-ig értékeli a jegybankelnökök munkáját. Simorhoz hasonlóan fehérorosz kollégájának, Nadezhda Ermakovának a munkáját is „C”-re osztályozta a magazin. Európában náluk rosszabb „jegyet” senki sem kapott.
